Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-06-10 / 24. szám

Thursday, June, 10. 1976. SZURINÁM VISSZAHÍVJA ELMENEKÜLT LAKOSAIT Amikor a volt holland gyarmat, Szurinám, hat hónappal ezelőtt elnyerte függetlenségét, nagy tár­sadalmi felfordulásoknak nézett elébe. A lakosság­nak Hollandiához ragasz­kodó, jobbmódú vagy vagyonos es iskolázottabb rétegei, nagy számban hagyták el szülőföldjüket es telepedtek le Amszter­damban, vagy más holland varosban. A jobb munka­lehetőség reményeben a munkás és parasztosztály­ból is sokan csatlakoztak hozzájuk. Féltek, a függet­lenség nagy gazdasági gondokat hoz magaval, de ez főleg a kivándorlás miatt (a lakosság egyharmada vándorolt Hollandiába) következett be. A kormány most nagy erőfeszítéssel próbálja visszahívni az el­vándorolt lakosságot. A 160.000 főt kitévö szurinámi bevándoroltak a holland kormánynak is nagy gondot okoznak. A hatvanas evekben, a nagy gazdasági fellendülés alatt, szívesen latta a szurinámiakat, mert beszeltek hollandul. A mostani rossz viszonyok között más külföldi munkásokat hazaküldtek, de a szurinámiak, akik teljes polgaijogot elveznek, ott maradtak es nem lehet őket kényszerrel kitenni. Ottlétüket a holland lakosság rossz néven veszi, mert nagy a munkanélküliség. Szurinámnak kivaló lehetőségei vannak gazdasági fejlődésre. A bauxitban, erdőségekben es jo termő­földben gazdag ország lakosai már most is sokkal jobban élnék, mint más délamerikai országok lako­sai. A holland kormány részben, hogy megszabadul­jon a bevándorolt szurinámiaktól, tiz evre másfel milliárd dollár fejlesztési segélyt ajánlott fel Szuri­námnak. Fejenként ebből legalább 5000 dollar jut­na minden szurinámi lakosra, ami szokatlanul nagy külföldi segélyt jelent. Népcsoportokban Szurinám a világ egyik legvál­tozatosabb országa. A lakosság zöme kreolokból, hindukból, kelet -indiaiakból es jávai származásuak- bol áll, a többi részét kínaiak, európaiak, amerikai indiánok es a bush őslakosság képezik. Habár a népcsoportok megtartották szokásaikat, vallásukat, sót még nyelvüket is, házasság által nagyon sok keveredes történt. Teljes integráltság latszik minde­nütt, az iskolákban, a boltokban és a munkahelyen. A mezőgazdasági termelést hátráltatja a falusi lakosság varosba vándorlása. Ez olyan súlyos helyze­tet teremt, hogy a kormánynak már cukor, étolaj es földi mogyoró behozatalara kell gondolnia, melyek azelőtt mind fontos exportáruk voltak. A kormány nagyméretű terveket dolgozott ki a gyéren lakott vidékek erdőségének és bauxitjának kifejlesztésére, de meg a másfél milliard dolláros holland segítséggel is csak úgy lehet ezt megváltoz­tatni, ha sikerül a képzett szakmunkásokat és hi­vatásbelieket visszahívni Hollandiából es a munkások ezreit mezőgazdasági munkára serkenteni. Mint az egyik kormányhivatalnok mondotta: “Ha nem tud­juk rábeszelni őket, hogy a nyugati vadonba köl­tözzenek, akkor mindent feladhatunk es azt a nagy holland segélyt akar népjolétre fordíthatjuk.” SALONIKA, Egy fiatalember csontvázára bukkan­tak, mely a régészek szerint 400.000 eves. A csont­vázat Chalkidiki felszigeten fedeztek fel. AMERIKAI MAGYAR SZO­r OLAJFUROSZIGETEK ATENGERBEN A Phillips Petroleum Company, egy norvegiai es más érdekeltségekből álló konzorcium részére gepszerkezetekból álló mesterséges szigeteket épit az Északi-tengerben. Ez az Ekofisk nevű óriási mé­retű mérnöki vállalkozás es még több más hasonló/ olajfurasokat vegez messze a partoktól és melyebb vizekben, mint az eddigi tengeri olajfurások. Az Ekofisk olajkomplexum és a többiek sikere fogja eldönteni, lehetséges-e a U.S. keleti partvidékének tengeréből gazdaságosan nagy mennyiségű olajat és gazt kifejteni, biztonságosán es a környezet különös veszelyeztetése nélkül. Ahol az Ekofisk épül, ott a tenger sokkal mélyebb es viharosabb, mint más tengeri olajfurásoknal, ezert a munka is sokkal nehezebb. A Beryl-A nevű vasbeton tornyot, amely az ENSZ titkársági épüle­ténél is magasabb, készen úsztatták helyére és he­lyeztek el a tengerben, közel 400 láb mély vízben. Ezt a Mobil Oil Co. építette és működteti egy angol konzorciumnak. Több más hasonló tengeri épület elhelyezésen is dolgoznak. Egyes vasszerkezetű tor­nyoknak csak a csúcsúk látszik ki a vízből, ezeket is mind készen, vízszintesen úsztatták helyükre és állítottak fel. Az építmények által kifejtett olajat a tengerfenékbe temetett csöveken át szállítják el. Az eddigi munkálatoknál nem az olajö’mlés oko­zott gondot, hanem a munka költségessége es ve- szelyessege. Az uj technológiai eljárásokból es a súlyos tengeri viharokból kifolyólag, angol hivatalos becslesek szerint eddig 70 ember vesztette életét tűz, vihar, vagy balesetekben. S mivel az Északi- tengeri fúrások nagy távolságra vannak a partoktól, a termelés rendkívül költséges. A Shell-Esso napi termelése 2.7 millió dollárba kerül és az Ekofisk költsége, ha majd teljesen elkészül, 4.50 milliárd dollárt is kitesz. Ennek ellenere, mégis jó üzletnek latszik az Északi-tengeri olajfurás. A Phillips Co. három láb átmérőjű, 275 mérföld hosszú csővona­lon fog gázt szállítani a németországi Emden-be, amelyhez a munkaiatok előreláthatólag egy éven belül elkészülnek. Ez a gázvezeték minden eddigi­nél hosszabb lesz. Az Ekofisk pedig már pumpálja az olajat Anglia egyik uj kikötőjébe, 220 mérföld távolságra. Mindkét hosszú vezeték a tengerfenékbe van beágyazva. SIDNEY. Megtalálták a homo pekiniensis, a pekingi ember csontvázát. A Kinaban 1927-ben felfedezett 600 ezer evesre becsült lelet a második világháború során eltűnt. A nyomozás folyamán bizonyossá vált, hogy ellopták. Röviddel ezelőtt egy Georges Ray­mond nevű ausztráliai üzletember bejelentette: tu­lajdonában van a pekingi ember, s hajlandó bemu­tatni a csontváz egy részét. A történelem előtti le­letet, amelyet állítólag Tasmániában egy, csak álta - la ismert helyen ásott el, kétmillió dollárért hajlan­dó eladni Christopher Janus amerikai antropológus­nak, aki több, mint őt eve kutatja a 600 ezer év u- tan előbukkant, majd eltűnt homo pekiniensist. 0 IDAHO FALLS, Idaho, Ot várost —Sugar City, Rexburg, Roberts, Firth es Blackfoot — öntött el az a víztömeg, mely áttörte a 300 láb magas, 3.000 láb széles gátat Teton város közelében. 50.000 aker területen pusztított a viz. Hatan életü­ket vesztettek, sok emberről meg nincs hir. 30.000-en menekültek a vízözön elöl. A kárt sok milliárd dollárra becsülik. 3iimilllUljl!ílll!liiflllllllllíllllllllllll.llllLillllllllill»lllllllllllllllllllllillllllllllllllilE I SOBEL OVERSEAS CORP. | = ||#|# ■ rijtaiAVIIXIfn^A 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 == = IIVIVA rOUuYNUftoEu telefon. <212) 535^90 - = 1 UTAZÁSI IRODÁ - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | £ SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ET £ LÁTOGATOK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKKA Magyarorazágra TUZEX Csehszlovákiába 5 ^lilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIin 4_

Next

/
Thumbnails
Contents