Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-06 / 19. szám

Thursday, May, 6. 1976. Minden ötödik dolgozó ingázik Tartósan megmarad - Agglomerációs ővezet — Életüket kényelmesebbé kell tenni Hajnalonként megmozdulnak a városok, falvak — munkába készülődik az ország. Budapesten 200 ezer, az országban 900 ezer ember — minden ötö­dik munkavállaló — ingázik. Az ingázás azért alakul ki, mert a városokban gyorsabb ütemben szaporodnak a munkahelyek, mint a lakások, a hiányzó munkaeröt“beszippantja” a nagyvaros. Az iparban munkát vállalok jó része évtizedeken at bejáró marad, de sokan a foglalkozassál együtt la­kóhelyet is változtatnak. Az átmeneti állapot, az átrétegezödés érdekes kisérójelensege, hogy többen megtartják a falusi életforma elemeit. Akik varosban vállalnak munkát, ha módjuk is van ra, a leg­ritkább esetben települnek be, inkább a környék­beli falvakban e'pitik fel uj otthonukat. A tata­bányai uj lakótelepre beköltözött bányászok jó ré­szének hiányzik a kert, a friss levegő. Ez a ragasz­kodás magyarázza, hogy Kazincbarcikán az ötvenes evekben épült elsÖ úgynevezett városi hazak tövebe a lakók közös erővel disznóólát építettek. A városok kórul nemcsak nálunk alakulnak ki vonzáskörzetek. Világjelenség ez, de sok helyen ellenkező előjellel: a varos zajatol menekülnek az emberek a zöldövezetbe, igy létesülnek az úgyneve­zett alvóvárosok, amelynek első jelei mar nálunk is mutatkoznak az M 7-es ut mentén fekvő, kitűnő kozlekedésü Érden. Sokan költöznek ki a kőrenge- tegbol a Duna-kanyarba is es innen járnak be napon­ta munkahelyükre. Az agglomerációs ővezet Budapest környékén a legsűrűbb: tiz év alatt a népesség országos növeke­désének egyharmada esett erre a területre. Ez idő alatt, például Gyalon, amely 1949-ben még a'térké­pen sem szerepelt, négyzetkilométerenként 350-nel nőtt a népsűrűség. Hasonló a helyzet a borsodi iparvidék városaiban, vagy Győrben, ahol 1970-ben 91 ezer munkahely és 52 ezer helyben lakó aktiv kereső volt, a többiek tehát ingáztak^ átlagosan 20 kilométeres távolságról. A vidéki iparfejlődés­re jellemző adat, hogy a Győr közelében levő Men- focsanak lakói közül jelenleg nagyobb aranyban dolgoznak az iparban, mint sok városban a háború előtt. Szolnok térképére pillantva, azonnal szembetű­nik, hogy néhány közeli településről nem járnak a városba dolgozni, a tavolabbiakrol azonban sokan ingáznak, hajó a közlekedés. Az agglomerációs őve­zet rendszerint nem körzővel húzható gyűrű, inkább poliphoz hasonló, amely a vasútvonalak mentén nyújtogatja csápjait. A tapasztalatok szerint ezekben az övezetekben, főképpen Budapest környékén a közművesítés, az iskolák, az orvosi rendelők, boltok építése, vagyis az infrastruktúra nem tartott lépést a változásokkal. Az ellátás sok helyen az országos átlag alatt van. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének a témával foglalkozó kutatói azonban — akiknek ta­nulmányait a VATI-tól a megyei tanácsokig egy sor intézmény felhasználja a területfejlesztesi tervek ki­dolgozásánál — azon a véleményen vannak, hogy az ingázásra szükség van, mert másképp megoldha­tatlan a nagyvarosok munkaero-ellátasa. A megoldás: az agglomerációs övezet közlekedésének, gyermek­es egyéb intézményeinek, kereskedelmének fejlesz­tése, hogy ezáltal kényelmesebbé tegyek az ingázók életét. Bartha Szabó József Munkásarcok - Foglalkozások: A GÉPKEZELŐ “A munka megragyogtatja a szépséget.” Huncut színekkel lágy vonalú képet festenek az emlékek. Telt keblű lányok, anyák hajladoznak markot szed­ve, földet hordva, kapálva, házat építve, karcsún kiegyenesedve a nagy terhektől, ringva a fáradság­tól, finomivú egyenes nyakkal, kosárral, rőzsevel a fejükön. A múlt asszonyai, anyank, ükanyánk, kiket csodáltunk erejükben, kitartásukban, kiket istenítettünk szépségükben. Minden idők minden ifjújának szép édesanyja volt! S ha lehet, a munká­ban meg szebb! Matus Sándorné szépségének egy életre szóló ára van. A gép, a gép, a gép! Pályaudvar nagyságú csarnok. Csiholó, pufogó gépek, zuhogó kalapácsok, gőzpórölyök, acélhengerek, sistergő,sziszegő lángok, fenyek. Fekete karú óriások, tornyos vasszórnyek, vezetékek, kapcsolók. Női Guliver az óriások ko­zott. Az ut is guliveri... — Anélkül, hogy évei számát tudakolnám, mi­óta dolgozik gépén? — Harminc éve tán...? Kamaszon jött a “vagy”. Amikor odahaza megtudtak, hogy “nem nőnek való szerszámhoz” nyúltam, enyhén szólva meg­tépázták a hajam. A szerelem és a szépség árát, ekkor, meg jóval az olajfoltok előtt, kezdtem fizetni. — Miért? — Ki tudja? Jött, titokzatosan. Egyszerre csak minden alom a gephez vezetett. Ebből nem enged­tem. Amikor előszór jelentkeztem a gyarba, azt kérdezték: “Mit akarsz te csitri? Te, gépet?”-És...? — A szerelem az meglátszik az emberen. Hittek nekem. Maradtam. Azóta is... — Mit lehet szeretni egy csúnya, ormotlan nagy­ságú fekete masinán? — Miért lenne csúnya? Akkor volna az, ha nem adna kenyérre valót. — Ha bekötnék a szemet, akkor is tudna kezelni? — Még álmomban is. — Olajoz, szerel, férfinak se könnyű... — Ez vele jár... A MÉTER SZÜLETÉSE Az idén száz esztendeje, hogy az 1874-es VIII. törvény értelmében Magyarországon is életbe lepett a méteren alapuló mértékrendszer. Az évforduló al­kalmából illik megemlékeznünk a meter “születésé­ről.” Ma már nehez elképzelni a mértekrendszerekben évszázadokon át uralkodó zűrzavart. Ahány ország, annyi mérték — de gyakran még egy országon belül is többfele rendszer volt használatos. A francia forradalom idejen az Alkotmanyozo Nemzetgyűlés 1790-ben bízta meg a Francia Tudo­mányos Akadémiát egyértelmű hossz-, valamint sulymértékrendszer kidolgozásával. A francia tudó­sok a hosszúság egységéül a métert választották — a Föld méretére alapozva. Ez a meternek nevezett egyseg — elgondolásuk szerint — a Föld egy délkörének negyvenmilliomod része. (Csak emlékeztetőül: a délkör a Fold felszínen képzelt vonal, a sarkokon keresztül haladva, derék­szögben metszi az Egyenlítőt.) Platina-irídium rúd­ból méterösmintát készítettek, ezen két bekarcolt vonal jelzi a métert. Későbbi, pontosabb mérések során kiderült, hogy a Föld valamelyest nagyobb, mint amekkorának a francia tudósok mérték. (A méter ugyanis egy dél­körnek nem negyvenmilliomod, hanem 40003324- ed része...) Az eltérés azonban olyan parányi, hogy az eredeti ősméteren rögzített hosszúságot fogadták el egyszer s mindenkorra. Hasznalatat a múlt sza­zadban szinte minden országban bevezettek. Az említett méter-ősmintát a Párizs melletti Sevres-ben őrzik, s hivatalos másolatát minden államnak megküldték. iaBoaaa[:lBDBaaoaaaoaaBaBoaDBDBDBaa0BaaDBl — Fogalmainkban, nekünk férfiaknak, a nők rendszerint parfümmel jelentkeznek... — Nem erzem magamat kevesebbnek parfüm nélkül, ha erre gondol. — Iroda... — Ne is folytassa! Soha. Nem bírok akták mellett ülni. — Kényelmesebb... — Itt otthon vagyok. A papírok közt pedig kis- inas lennek. — Tisztább munka... — Kár evődnie. Ha műszak után megfürdök, ki mondja meg rólam az utcán, hogy a gyártósoron gepékét irányitok? — Ceruzát,tollat látok a zsebében... — Szakszervezeti bizalmi vagyok. Intéznivaló, irnivaló mindig van. jól megfér a szerszám mellett. — Keresete? — Nem kévés. Háromezer fölött. — Meg van fizetve munkája? — Meg. — Többet is kereshetne? — Ha többet dolgoznék. — Mi a legkedvesebb életében? — A lanyom, a ferjem. — És mi lesz majd a legkedvesebb? — Az unokám. Útban van... — Ha most teljesíthetném három kívánságát, mi lenne az? — Az első, egészséges unoka. —Második? • — Ha lehetne leány... — Harmadik? — Az első kettő háromszor kivanva... 6 _-óhaz&

Next

/
Thumbnails
Contents