Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-06 / 19. szám
Thursday, May, 6, 1976, KÖRZETI KONFERENCIA AZ S. 1 TÖRVÉNY ELLEN A szenátus 1. számú elnyomó törvén yjavaslata- nak megbuktatására keleti körzeti konferencia lesz május 8-án New Yorkban a St. Marks templomban , a Second Avenue-n a 10. utcánál. A 10-tól 5 -ig tartó konferenciát a National Alliance Against Racist and Political Repression kezdeményezte Andrew Young és Ronald Dellums dem. képviselők, valamint neves egyházi kiválóságok, ügyvedek és ismert szak- szervezeti vezetők védnóklete alatt. Rev. David Garcia, a St. Marks templom papja elnökól az egésznapos gyűlésen, amelyen az egyik fo szónok Frank Wilkinson, a NAARPL vezetője lesz. A konferencia délutáni szakaszán a résztvevő bizottságok csoportokra különülnek es azt a kérdést tárgyalják majd, hogyan működjenek leghatásosabban az S.l ellenes mozgalomban, hogy a javaslatnak nemcsak a jelenlegi, hanem a tervezett, megváltoztatott formáját is meghiúsítsák. A konferencia felhívása megállapítja: “Eltökélt szándékunk, hogy ez a demokratikus szabadsagaink ellen intézett 799 oldalas támadás, a büntetőtörvény reform örve alatt, semmilyen formában ne valósulhasson meg. Eltökélt szándékunk, hogy nem kezdjük meg hazánk kétszázadik évet a Nixon—Ford S.l törvény elnyomó jarma alatt.” Jelentkezés a konferenciára a Task Force Against Repressive Legislation irodájában történik, melynek cime: Room 804,150 Fifth Avenue, New York, N.Y.10011 © Május I.New Yorkban NEW YORK, N.Y. Zászlókkal, feliratokkal, enekkel az ajkukon vonultak fel fiatalok és idősek május l.-en, szombaton. Még a zuhogo eső sem tudta lelohasztani lelkesedésüket, amikor hosszú évek után először ismét utcai tüntetéssel emlékeztek meg erről a nemzetközi munkás ünnepről. Egyik főkövetelés volt: “HATÓRÁS NAP, FIZETESLE- VÁGAS NÉLKÜL!” A Hetedik Avenue-n délre, majd a 16. utcán keletre a Union Square-re vonult a tömeg, ahol Sidney Von Luther, John Talbutt, Bill Scott, Ernest De Maio, Esther Rand és masok beszéltek különböző szervezetek neveben. Gus Hall, elnökjelölt es az A.K.P. főtitkára , volt a fószonok. ©; Detroiti helyzetkép DETROIT. A szövetségi kormány 1975-ös népszámlálása szerint e városban 500.000 idős személy él szegénységben es szenved az éhezés különböző fokaiban. A város 58 közkonyhájában mindössze 4000 idős kap naponta egy tál meleg ételt. A Földművelésügyi Minisztérium egyik itteni alkalmazottja szerint a szegények ellátása “egyszerűen borzalmas.” A város Élelmezésügyi Bizottságának egyik hivatalnoka mondta, hogy a városban legalább 12.000 olyan idősebb egyén él, aki lassú éhhalára van Ítél - ve, ha nem kap legalább egy rendes étkezést naponta. “A kormány szűkmarkúsága következtében sajnos nem adhatjuk ezt meg mindenkinek” — sóhajtott a hivatal igazgatója, Mrs. Muthieb. LEONARD WOODCOCK MÁJUS 1-i BESZÉDE Proxmire es Hart szenátorok vizsgálatai szerint, az amerikai monopóliumok évente hozzávetőleg 200 billió — nem millió: billió — dollárt lopnak, rabolnak, zsarolnak ki az amerikai népből a ‘normális’ profiton felül, különböző csalárd módszerek revén. A nemzet fennállásának 200 éve folyamán nem is igen tettek mást, mint loptak, csaltak, kizsákmányoltak. Talán nem is lehetünk ennélfogva túlságosan meglepve azon, hogy néhány ev óta azzal próbálkoznak, hogy az öntudatos munkásság nemzetközi es nemzeti ünnepét, május elsejét is ellopjak jogos tulajdonosaitól, a dolgozóktól. A kormány néhány ev óta a “Törvény Napjá”-ra keresztelte el az évek folyamán a munkásság tízmilliói ünneplése által hagyományossá tett, dolgozók ügye védelmére dedikált nagy napot. Ezen nem is lehetünk talán túlságosan meglepve. Akik tudatos mellébeszéléssel, csalással, hazudozas- sal az alkotmány rendelkezései megkerülesevel vittek ezt a nemzetet a bűnös vietnámi háborúba! akik a Watergate-i bűncselekmény-sorozatra voltak kepesek, azok riadnának vissza egy ilyen ünneplopástól? Néha azonban visszafele sül el, az alapjaban veve a dolgozók ellen irányított fegyver. Mint pld. az idén, amidőn egy gyöpösfejü ‘törvénytisztelő’ csoport^ Michigan állambeli ügyvédi testület, Leonard Woodcockot, az autóipari szakszervezet liberális elnökét kérte fel arra, hogy mondjon beszedet ezen az idei ‘Törvény Nap’-on. Hát a Woodcock polgártárs mondott is egy beszédet, amit ezek a michigani vaskalaposok nem fognak berámáztatni és kertvárosi (suburban) palotáik ablakaiba kitenni. Hogy a N.Y. Times miért közölte azt le a lap május l.-i számában, azt csak a monopolisták e legfontosabb szócsöve ama céltudatos politikájával magyarázhatjuk, hogy igyekeznek a külvilág felé ‘tárgyilagos”, sőt, uram bocsa’ liberális tollazatban díszelegni. íme tehat Woodcock beszédének egyes figyelemreméltóbb részletei: “Az idei ‘Törvény Nap’-nak témájául az illetékesek a következő meggondolást jelölték ki: ‘A Szabadság és a Törvény 200 esztendeje.’ “Szabadság? Torvény? “Hangoztassátok ezt bármely fekete polgár előtt, akinek elődeit 100 esztendeig tartottuk rabszolgaságban ! “Hangoztassátok ezt az ország őslakói, eredeti tulajdonosai, az amerikai indiánok előtt, akikkel minden szerződésünket megszegtük és akiket menthetetlen szegénységre, korai elhalálozásra Ítélünk! “Hangoztassátok ezt a japán származású amerikai polgárok előtt, akiket százezerszamra' vetettünk koncentrációs táborokba a II. világháború kitörésekor! “Kérdezzetek csak meg az első világháború utáni Palmer Raid még élő áldozatait, mit éreztek, amikor éjjel, télviz idején ezerszámra hurcolták ki őket lakásaikból és vetették fogházba, vagy deportáltak az óceánon túlra. “Bünük?” Szabadelvűek voltak! “Hangoztassatok ezt a McCarthy-hisztéria tízezernyi áldozata előtt. Hangoztassátok ezt ama szakszervezeti vezetők előtt, akik a harmincas evekben megszervezték a mai alapipari munkásságot es akik sohasem tudták, mikor esnek az iparbarok bérenceinek áldozatául. Hangoztassatok ezt a Chicanok előtt, akiknek gyermekeit ma is könyörtelenül kizsákmányolják a “szabadság s törvény” nagyobb dicsőségére. " Tény, volt szabadság es volt törvény Amerikában e 200 év folyamán. De lényegileg csak a nép bizoI . ' T- | nyos rétégéi szamara. "De nem kell csupán történelmi múltúnk sötét lapjait szemlélnünk ahhoz, hogy kétkedés és kritika tárgyává ne tegyük a szabadság és a törvény szent fogalmainak ilyen megbecstelenitéset. A közelmúlt esemenyei is gondolkodásra késztetnek bennünket. “A Watergate-i bünlajstromot jól ismerjük. Betetőzte e lajstromot Ford elnök, amikor a “törvény” nagyobb dicsőségére feltétel nélküli bocsánatban részesítette az Alkotmány és Torvény sorozatos megsértésével vád alá helyezett elődjét, Nixont! És ez még mindig csak kis része a törvények kormány közegek altali sárbatiprásának! Most van folyamatban az FBI es CIA, a Nemzeti Biztonsági Tanacs, sót az adóhivatal (Internal Revenue Service) bűnhalmazának nyilvanossagra hozatala. E szervek, melyeknek feladata a polgárok védelme és szolgálata lett volna, azzal voltak főleg elfoglalva, hogy kémkedjenek, megfigyelés alatt tartsanak 300.000 amerikai polgárt, köztük képviselőket, szenátorokat, több, mint ezer szervezetet. Megvesztegettek kémkedés céljából egyetemi tanárokat, újságírókat. Provokátorokat csempésztek be diákszervezetekbe es ehhez hasonló törvénytelen cselekmények tucatjait követtek el. “Az úgynevezett ‘magánszektorról’ nem is akarok beszélni. Amerikai monopolcégek milliókat költöttek demokratikus kormányok megdöntésere. (Chile.) Az olyan cegek, mint a Lockheed, Gulf Oil, miután már gyökeréig elrohasztották az amerikai politikai rendszert, megkezdték külföldi kormányzatok hasonló jellegű alaasasat is millió dolláros megvesztegetéseikkel. A megvesztegethetőség arnyeka egyes szakszervezeti vezetőkre is ráillik, hangoztatta jelentosegteljesen. “Mikor lesz mindezen törvénytelenségeknek vege"— tette fel Woodcock beszéde végén a kérdést. Egy régi, de ma is elevenen ható gorög példabeszédet idézett válaszként. “Mikor lesz végre igazság Athénben?” kérdeztek egy görög bölcstől. “Akkor — hangzott a valasz — amikor azok, akik egyelőre még nem estek áldozatául az igazságtalanságoknak, éppannyira fel lesznek háborodva és keszek harcolni ellenük, mint azok, akik már áldozataivá lettek.” Woodcocknak sok olyan politikai állásfoglalása van, amelyet lapunk nem helyesel. De fenti beszede alapvető tételeivel egyetértünk es azt fontos kontri- bucionak tekintjük az amerikai népnek a monopóliumok elleni mozgósítása ugyehez. D. ROMA, Az olasz kormány bejelentette, hogy országos választásokat tartanak junius 20. és 21.-én. Ebből a választásból általános vélemények szerint az olasz Kommunista Part kerülhet ki győztesen. Múlt héten Aldo Moro miniszterelnök lemondott es Leone elnök feloszlatta a parlamentet. AMERIKAI MAGYAR SZO-3
