Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-22 / 17. szám
Thursday, April 22. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO EURÓPAI BIZTONSÁGI' ' ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET • ZÁRÓOKMÁNY Folytatás IPARI KOOPERÁCIÓ A részt vevő államok úgy itelve meg, hogy az ipari kooperáció, amelyet gazdasági jellegű meggondolások motiválnák: —tartós kapcsolatokat hozhat létre, erősítve ezzel a hosszú tavu gazdasági együttműködést a maga e- geszeben, —hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, valamint a nemzetközi kereskedelem fejlesztéséhez es diverzifikálásához es a korszerű technológia szele - sebb korú alkalmazásához, —elismerik, hogy az ipari kooperáció a gazdasági kapcsolatoknak több olyan formáját öleli fel, a- melyek túllépnek a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok keretein, valamint azt, hogy az ipari kooperációs szerződések megkötésekor a partnerek együttesen határozzák meg az együttműködés formáit es feltételeit, figyelembe véve kölcsönös érdekeiket és lehetőségeiket, Kívánatosnak tartják: —az ipari kooperációt érintő információ minőségének javítását es mennyiségének bővítését, különös tekintettel a vonatkozó törvényekre és rendelkezésekre, beleértve a valutáris szabályozásra vonatkozó információét, továbbá a népgazdasági tervek és programok fő irányvonalaira, valamint a programok prioritására és a piac gazdasági feltételeire vonatkozó információt, —elismerik, hogy hasznos a kis- és középvállalatok eddiginél nagyobb mértékű részvétele az ipari együttműködési tervekben. KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ TERVEK A részt vevő államok úgy ítélve meg, hogy gazdasági potenciáljuk és természeti erőforrásaik lehetőivé teszik a hosszú tavu együttműkodesuket nagyszabású közös érdekeltségű tervek együttes megvalósítása utján, akar regionális vagy szubrégionális mértékben is, és hogy ezek a tervezetek elősegíthetik az együttműködő országok gazdasági fejlődésének meggyorsítását, kívánatosnak tartva, hogy az összes ország illetékes szervezeteinek.vállalatainak és cégeinek módjukban álljon, hogy kifejezzék ilyen tervek?^e- való részvételi szándékukat és megegyezés esetén részt vehessenek megvalósításukban, Európán belüli villamosenergia-csere a villamos erőművek kapacitásának lehető legesszeriibb kihasználása céljából, együttműködés uj energiaforrások kutatásában, különösen az atomenergia terén, a közúthálózat fejlesztése és együttműködés az összefüggő európai viziúthálózat kialakításában, ajánlják a közös érdekeltségű tervekben részt venni kívánó államoknak, hogy tanulmányozzak: milyen feltételek mellett lehetséges ilyen tervezetek kidolgozása es amennyiben kívánatos, teremtsék meg gyakorlati megvalósulásuk szükséges feltételeit. Magyarok az Egyesült Államok 200 éves történelmében HEILPRIN ANGELO Heilprin Mihály fiatalabbik fia 1853-ban született Sátoraljaújhelyen. Még kis gyermek volt, mikor szülei Amerikába hoztak, iskolába Philadelphiában és Brooklynban járt. De a szülői házban magyar nevelésben részesült, a mindennapos problémákat otthon magyar nyelven beszélték meg. — Úgy Angelo, mint az idősebb fivér, Lajos magyaroknak tartották magukat, magyar egyletekbe tartoztak és a család legmeghittebb barátai a magyarok közül kerültek ki, közöttük Kossuth Lajos Brooklynban élei rokonai is. Egyizben Kossuth nővére egy magyar könyvvel ajándékozta meg Angelót: “A természet históriája” és talán ez a könyv indította el benne a természet iránti érdeklődést és szeretetet, ami egesz életén át velemaradt. De a gyermek Angelo rajzolni, festeni is kezdett, amit később, kutató utazásaiban jól fel is hasznait. Jo erzeke volt a zenehez is, megtanult zongorázni. Mint fiatalember egy newyorki vaskereskedesben dolgozott, ahol később még társnak is be akarták venni, de nem fogadta el, csak a tudomány erdekelte. Esténként tanfolyamokra járt, élettant, kémiát, földtant tanult. A tudomány utján A 19-ik század második felében még nem voltak az amerikai felsőbb iskolák úgy megszervezve, mint most. Akkoriban a szegény csaladok gyermekei bármilyen kiválóak voltak alig kerülhettek egyetemekre. Angelo is csak úgy volt képes az iskolázásra, hogy közben dolgozott. Elvállalta, hogy segít apjának az American Cyclopedia szerkesztésében, azonkívül a Nation lapnak is dolgozott és már önálló cikkeket is irt. Európában 24 éves korában Angliában, a Bányászati Egyetemen tanult geológiát és élettant, ahol Prof. Huxley is tanított. Svájcban az Alpok rendszerét, alakulását tanulmányozta, az olaszországi Florenc-ben a festészetet, Bécsben geológiát. Végre valóra vált álma, hogy viszontláthassa szülőföldjét. Meglátogatta születése helyét, Sátoraljaújhelyt. Magyarul tökéletesen beszélt, otthon érezte magát és több hetet töltött Magyarországon. A Kárpátok hegyláncolata nagyon érdekelte és hosszadalmasan tanulmányozta a hegyek-völgyek alakul asat. Philadelphiában 1879-ben visszatért Amerikába és a philadelphiai Természettudományi Akadémián kezdett tanítani, 1880-ban professzornak nevezték ki az Invertebrate Paleontology székre, 1883-ban igazgatója lett a philai Múzeumnak, ahol megkezdte a muzeum átf- : szervezéset. Átszervezte a szaraz tudományos előadásokat népies nyelvre, hogy munkások is megérthessék a tudományt. Harcba szállt a philai “kékharisnya” törvényhozókkal, akik nem engedtek a múzeumot nyit- vatartani vasarnapokpn. Heilprin győzött, mivel lehetóve vált a philai dolgozóknak, hogy szabadnapjukon, vasárnap a múzeumot meglátogassák. Uj előadó termeket építtetett, hogy minél többen részt- vehessenek a tudományos előadásokon. 1884- ben könyvet adott ki a “Tertiary Geology of the United States” címen, amit tudományos körökben nagy elismeréssel fogadtak. Tanulmányai a pennsylvaniai geológiai alakulásokról és őskori állattani felfedezései uj megvilágitást adtak a természet- tudósoknak. 1885- ben a Wagner Free Institute hívta meg geológiai tanarnak, 1886-ban Nyugat-Floridában kutatta a szárazföldi és tengeri alakulásokat, s arról szóló jelentésében leírta az egész floridai félsziget alakulásának történetét. 1889-ben kiadta uj könyvét a “Principle of Geology” címen. (folytatjuk) Schafer Emil . 7
