Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-22 / 17. szám
Thursday, April 22. 1976. 5 Kuba várja a világ Hutaijai! Két év múlva, 1978-ban Kubában rendezik a XI. Világifjusági Találkozót. A nemzetközi előkészítő bizottság március közepén Havannaban ült össze. Tárgyalásaik napirendjének egyetlen, de rendkívül fontos pontját a világ ifjúságához szóló felhívás megszövegezese jelenti. A közeli hetekben Havannában megfogalmazott felhívás alapján alakulnak majd meg a nemzeti előkészítő bizottságok és indul meg a felkészülés politikai, kulturális, művészeti és sportvonalon egyaránt. Az mar az előkészületek során is egyértelműen tisztázódott, hogy a kubai rendezők a Havannaban sorra kerülő Világifjusági Találkozón a sport hagyományait tovább szeretnek ápolni, s a sportversenyeknek a korábbi V1T- találkozókhoz hasonló jelentősége lesz. Közismert tény, hogy a szocialista fejlődés útjára lépett Kubában, a tömegsport valóban széles, országos alapokon nyugvó ifjúsági mozgalom. Ennek az igen széles és erős bázisnak köszönhető, hogy Kuba sportolói az elmúlt évek nagy világ- versenyein rendkívüli sikerrel szerepeltek. Münchenben az olimpiai játékokon 3 arany-, 1 ezüst és 4 bronzérmükkel, valamint54 pontjukkal a nemzetek nem hivatalos pontversenyének élcsoportjába törtek es helyzetüket az elmúlt evben Mexico Cityben rendezett Pánamerikai Játékokon tovább erősítettek. A kubai kommunista ifjúsági szervezet ennek megfelelően nagy jelentőséget tulajdonit a VIT sportműsorának. A versenyek érdekességét az a tény is növeli majd, hogy a latin-amerikai országokból minden eddiginél több sportolo szerepel majd a versenyeken. A sport az immár huszonkilenc éves múlttal rendelkező VIT-mozgalom hagyományait megőrizve, a beke es a barátság eszméjét népszerűsíti majd. FOLD ALATTI LENGÖHID SZICÍLIA ÉS DÉL-ITALIA KOZOTT A századforduló óta foglalkoztatja az olasz közlekedési szakembereket az a probléma, hogyan lehetne megteremteni a stabil összeköttetést az olasz csizma orrának csücske es Szicília között. A távolság nem nagy, alig több, mint három kilométer. A geológiai adottságok azonban a hagyományos hid jellegű megoldás minden fajtáját kizárják. A sziget keleti végében épült Messina várost ugyanis már egyszer elpusztította a földrengés és a terület ebből a szempontból ma is veszélyeztetett. Ugyancsak a kockázat miatt, még a rendkiyüli költségek folytán kizártnak tűnik, hogy tenger alatti alagutat építsenek. Ezért a forgalmat a mai napig komphajókkal bonyolítják, ami lassú és körülményes. Az olasz kormány 1969-ben nemzetközi pályázatot irt ki a közlekedési probléma megoldására. A legnagyobb figyelmet egy angol tervezőegyüttes keltette. Mintegy negyven méter mélységben a tengerfenékre lehorgonyzott, könnyű betonba ágyazott három hatalmas csövei kívánjak megoldani a problémát. A két szélsőben bonyolítanák le az egyirányú gépkocsiforgalmat, a középsőben pedig a vasúti forgalmat. A költségvetési előirányzat szerint ez a különleges megoldás a viz alatti alagútnak egytize- debe kerülne. KIÁLLÍTÁS Európában először,Bonnban nyílt kiállítás, amely az eszkimók történelmét mutatja be. A régi és újabb kórokból származó, zsirkőböl es allatcsontok- ból készített szobrok, vadászjelenetek mottója: “A vadaszat ad táplálékot és ruhát, az állatokból elünk.” Az ember már a Holdon is járt. Kanada erkölcsi fövényei A kanadai kormány által kinevezett törvényreform-bizottság ajánlotta, hogy a parlament vegye “gondos merlegeles alá” az ország erkölcsi törvényeit. Jelentésében a bírókból es ügyvédekből álló bizottság kifejti: “A jelenlegi társadalmi nézeteket tekintetbe véve, at kellene tekinteni ezeket a törvényeket... Büntető törvényeink nagyjából a 19. századi, Victoria- korabeli filozófián alapulnak, melyek a mai kornak nem felelnek meg. A közvélemény ma mar eltérő véleményeket alkot a különböző dolgokról, a nemi eletröl, a vallásról, es sok egyébről.” A bizottság szószólója mondotta, hogy a torvény- reformről szóló és a parlamenthez benyújtott javaslatoknak az a célja, hogy ezeket nyilvános vita tárgyává tegyék, ami a törvény reformálására vezessen. A PANAMA CSATORNA BAJAI A Panama csatorna lezárásának veszelye fenyeget. Ezúttal azonban nem a panamaiak részéről, hanem a csatorna főképpen amerikai alkalmazottai nem jelentek meg munkára. A közelmúltban pár napon keresztül az alkalmazottak százai nem jelentek meg munkára többféle gazdasági és társadalmi körülmények elleni tiltakozásként. Ennek következteben lelassult a forgalom, a normális napi 40 hajó helyett egy nap csak 21 haladt át az 50 mérföld hosszú csatornán. Másnap már 56 hajó várt az áthaladásra, és aznap meg további 46-ot várták. A panaszok: egy alkalmazott csoport fizetésének befagvasztasa; a trópusi fizetési pótlék megszűntetése; az iskolai és lakóhelyi integráció. Kévés a pilóta is a forgalom ellátására. 3iiiiiiiiiiiimiiii!iiíiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE ! SOBEL OVERSEAS CORP. f = |i/|/ h rfíiiAVI3Xlf£>r*A 2,0 east 8óth street, new york, n. y. ioom E E IMIH rOUill nOIVOEU - TELEFON: (212) 535^490 - = i UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE f SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK S IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába E Burma fővárosától, Ranguntol délnyugatra, Tvante körzetében található az a mintegy nyolcezer hektár nagyságú terület, amelyet Shve Tha Htaynak — a gazdag aranyembernek — neveznek. Legenda őrzi a név történetét. E legenda szerint a terület korábbi birtokosa, miközben felásta földjét, arannyal szinültig telt fazekakra bukkant, es igy vált dúsgazdag emberré. Az öregek talán meg hisznek is ebben a legendában, a fiatalok többsége mar csak mosolyog rajta és úgy véli: az az egykori tulajdonos nem arannyal teli fazekakat talalt, inkább könyörtelenül kizsákmányolta a környék nincstelen parasztjait, es ezzel alapozta meg gazdagsagat. Akárhogyan történt is, tény, hogy az elmúlt évtizedekben ez a Shve Tha Htaynak nevezett, termékeny föld parlagon hevert. Előbb a betolakodó külföldi csapatok, az ország függetlenségének elnyerése után pedig huliganbandák leüzték erről a vidékről a parasztokat, azokat, akik e termékeny földet megművelték volna. Most azonban minden talpalatnyi fold megművelésére szükség van: az ország lakosságának száma már harmincmillió, es even- te két százalékkal növekszik, kell minden szem rizs. Tizenöt fiatal földműves visszatért Shve Tha Htay vidékere, és a nyolcszáz hektárnyi területből rövid idő alatt 120 hektárt ismét termővé tett. A Burmái Szocialista Programpárt kezdeménye- zesere rövidesen újabb brigádok indulnak a gazdag aranyember földjére, hogy azt ismét virágzóvá tegyek. A közös munka termeset közösen értékesítik is, állami felvásárló vállalatoknak adják el, azaz: tulajdonkeppen megtörténtek az első lépesek a me- zogazdasagi szövetkezetek megalakításának irányában. A mezőgazdasági munkák mellett iskolát és különböző szociális létesítményeket is epitenek. Mindent megtesznek azért, hogy a gazdag aranyember egykori földje a jómódú parasztok vidéke legyen. PÁRIZSI E>ITESZ-PANASZOK A francia építészek lába alól egyre inkább kicsúszik a talaj. Szövetségük elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy teljesen kiszolgáltatja az építészeket az üzletembereknek, szerepüket már majdhogynem csak az anyagbeszerzésre és az epületek díszítő elemeinek megválasztására csökkenti. Franciaországban jelenleg mintegy 9 ezer okleveles építészmérnök van, vagyis hatezer lakosra jut egy. Az épitészmérnókök szama a Német Szövetségi Köztársaságban 20 ezer, Angliában 18 ezer. Kiszámították, hogy 1980-ra Franciaországnak 17 ezer építészre lesz szüksége, ennek a feltételei azonban nem biztosítottak. Évente mindössze 3—400 mérnök kaphat oklevelet. Az egyetemek építészeti karán 1968 óta nem tóYtént lényeges változás a tananyagban, uj előadókat nem neveztek ki. Az építészeti kiserietekre, kutatásokra a szükségesnél jóval kevesebb pénzt fordítanak. Az uj epületek 70 százalékát megfelelő végzettséggel rendelkező építész reszvetele nélkül építik fel, ugyanakkor több mint kétszáz mérnök van munka nélkül. ' L — AMERIKAI MAGYAR SZÓ RANGUN Az aranyember legendája