Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-08 / 15. szám
Thursday, April 8. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO r rr A SZAKÉRTŐK Februári két cikkemben egy jeles könyvből (Kingsley) vett példákkal mutattam be, hogy a háborúkról a kormányok és az újságok — újabban a rádió és a TV — elhallgatják vagy meghamisítják az igazságot. Akadály miatt nem küldhettem előbb a sorozat következő cikket az indokinai háborúról; most azonban egy másik könyvhöz fordulok, — Clyde Edwin Pettit: The Experts — amely csak az indokinai háborúkról terjesztett hazugságokat sorolja fel. Ez nem ismeretlen terület a Magyar Sző olvasóinak, mert ez a lap egyike a keveseknek, amelyek mindig igyekeztek e hazugságokat leleplezni. De mióta a közvélemény tiltakozása es felháborodása kikenyszeritette a háború veget, újra megtévesztik az embereket: dicsőítik az US demokráciáját és sajtóját, hoj*y független tudósításukkal és tiltakozásukkal érvény t szereztek a józan esznek és az igazságnak. S a legtöbben elfelejtettek, hogy azok, akik most mint a béke bajnokai büszkélkednek, többségükben maguk is háborús bűnösök és-- ami talán még rosszabb, e kérdésben tudatlanok és tájékozatlanok voltak, de akik közülük élnék, ma is igényt tartanak népük es a világ vezetesere. Éppen ezért nem azokat idézem elsősorban,. akik — mint politikusok, miniszterek, katonák, diplomaták, ujságirók: Alsop, Bundy, Dulles, Lodge, McNamara, Rostow, Rusk, Taylor, Westmoreland — mindvégig vezető szerepet játszottak a háborús politikában, hanem azokat, akik ma a politika “grand old man”-jeit megillető dicsfényben, a bölcs békepolitikusok glóriájában sütkéreznek. Majdnem mindegyikük soká nem ertette, miről volt szó és mint elismert szakértők, jobban megtévesztették a közönségét, mint azok, akik mint imperialista uszítok voltak ismertek. A BÖLCSEK hogy atrocitásokat csak a “vietcong” követett el! Türelmet követelt es bizalmat Johnsonban! Azt is követelte, hogy az egész világ segítse az US-t Indokínában! Ünnepelte világszerte az US humánus tevékenységét (ott ahol ez mindent elpusztított). Javíts, a new yorki zsidóság szenátora tudta, hogy az USA nem a hatalmat keresi Vietnamban, hanem vállalja a felelősséget. Kissinger hangsúlyozta 1969- ben, hogy minden igaz, amit a kormány a háborúról közölt, 1972-ben pedig hangsúlyozta, hogy Hanoi azért nem akar tárgyalni (!), mert tudja, hogy vesztesre all. McNamara-ra pedig mindenki emlékszik. Ahogy a képernyőn hetenként mutatta a tudományos hadviselés grafikonjait és képleteit, újra meg újra bizonygatva, hogy a komputerizált győzelem a küszöbön áll. És sajnos Mansfield, a szenátus vezere, legertékesebb tagja, kezdetben meg volt győződve (vagy inkább győzve), hogy Indokínában dől el a világ sorsa, amiért is követelte, szállítsanak oda minnél több fegyvert, repülőgépet! Támogatni Diemet, aki ott a becsületet, erkölcsöt képviseli (később az US beleegyezésével megöltek). Még tiz évvel később is hangsúlyozta, hogy az US nem vonulhat ki Vietnámból. A valódi tudósok sem maradtak hátra ebben a “lip service”-ben. Keletázsia egyik első szakértője,Reischauer, Harvard professzor, 10 évi háború után követelte, hogy az US folytassa azt — mint a világ “legnagyobb hatalma.” Es a liberálisok ideálja, Stevenson, úgy tudta, hogy Vietnamban az USA az egész világ erkölcset és lelkiismeretet képviseli, békemissziót teljesít az aggressziv Hanoi ellen. Még halala előtt 3 nappal is ezt mondta: sokan gyanítottak, hogy a szive nem bírta ezt a hipokrizist. NINCS KATHARZIS (TISZTULÁS) Például George W. Ball, aki Johnson haditanácsában egyedül képviselte a józanságot, még 1964- ben meg volt győződve, hogy a “gerillák” szedett- vedett horda, mig Del-Vietnám lelkesen harcol az amerikaiak oldalán es meg 1966-ban követelte, hogy az USA folytassa a háborút, amely (ezt még 1968-ban is hitte) a győzelem küszöbén all. A főkatona, a nemzeti ideál, Eisenhower, akit “beke- elnóknek” dicsőítettek, mindvégig hitt a győzelemben, követelte ennek érdekében a bevonulást Laoszba es Kambodzsába. Sam Ervin szenátor, aki érdemeket szerzett a Watergate kihallgatás vezetésevei, 1967-ben tiltakozott az ellen, hogy sokan sajnáltak a megölt északvietnámi polgárokat. Gerald Ford — mint a Ház republikánusainak vezetője — 1970-ben ujjongott a kambodzsai “dicső győzelem” es Delvietnám “nagysikerű fejlesztése” hallatara. S a legfeltűnőbb, hogy a szenátus legnagyobb és legtiszteltebb külpolitikusa,Fulbright 1961-ben még nagyobb hatalmat követelt Kennedynek a háború folytatásara. Arthur Goldberg, rövid ideig a Felsőbíróság tagja, meg volt győződve Johnson őszinte békevágyáról. Harriman, a legtapasztaltabb külpo- litikus, büszke volt rá, hogy az USA Vietnamban t I megmutatja a világnak: mire kepes! (O nem a bűnöket, hanem a dicsőseget gondolta.) No e's H.H.H. —Humphrey — ma eselyes elnökjelölt — azt hirdette, hogy a kormány mindent közöl az amerikai néppel és elhitte, hogy Hanoi dzsunkai a tonkini vizeken valóban megtámadták az amerikai szuper-hajóhadat, amire Észak bombázása volt a “jogos” valasz. Abban is biztos volt, Meg sokakat idézhetnek, az US közélet szine- javat. De mindez elmúlt, az USA és a világ állítólag elhitte a katasztrófalis tanulságokat. Vajon elhitte-e? A nemetek többsége elismerte a hitlerizmus bűneit. A szovjet, a magyar kommunista pártok kijelentették, hogy voltak náluk visszaélések a hatalommal, egyeseket eliteltek emiatt, a meghurcoltakat tisztázták és kárpótolták. A felelőseket pedig eltávolították a part es az allam gépezetéből. Az USA-ban a bűnös politikáért senkit sem büntettek meg, a tömeggyilkosok kóz'úl csak egyet, Calley hadnagyot, öt is szabadlábra helyezték. A fo háborús bűnösökből egyetemi tanárok lettek, ok oktatják a diakokat politikai erkölcsre, McNamara, kiről a háborút neveztek, a világ első bankara, tőle varjak a szociális bajok megszüntetését. És Geráld Ford — a háborús politika parlamenti bajnoka — ma Hanoit es Kubát vádolja nemzetközi kalózkodással. És a politikusok s az egész amerikai közvélemény ma mint erkölcsi itélóbiró szerepel olyan kérdésekben, hány zsidó vándoroljon ki a Szovjetunióból es szabad-e kommunistákat megválasztani más országokban, (folytatása következik) , Peregrinus WASHINGTON, D.C. A Legfelsőbb Birosag jóváhagyta az alsofoku bíróság döntését William L. Calley, Jr. ügyében, akit bűnösnek találtak a My Lai-i tomeggyilkosságban. A Legfelsőbb Bíróság e döntésé ellenere Calley továbbra is szabadlábon marad — a pártatlan igazságszolgáltatás bizonyitá-, sara. . -n 4 New Yorki kulturhirek Az ukrán Dnipro Tanccsoport április 30-an pénteken este 8 órai kezdettel SZLÁV NÉPI TANCUN- NEPELYT tart a Schimmel Center for the Artsban 1 Pace Plaza(Pace University) Manhattan. Ez a fiatal, több nemzetiségből alio csoport (tagjainak kora 4 evestol 22 évesig) különböző szláv népi táncokat es dalokat ad elő. Sok táncot Szovjet Ukrajnából hoztak a csoport tagjai s néhányat most adnak elő első Ízben az Egyesült Államokban* A tanccsoport az Ukrán-Amerikai Liga tagja es több, mint 40 eve all fenn. Felleptek a múltban a Carnegie Hallban, az Alice Tully Hallban, Barbizon Plaza Színházban, Damrosch Parkban, stb. Jegyek $ 3.50 es $ 3.-. Kaphatok a kővetkező címen: DNIPRO, c/o ARONS, Apt. 8A 66 W 94 St. New York, N.Y. 10025 (válaszborítékot kell küldeni) információért hívjak estenként a kővetkező számokat: (212) 866-2772, vagy (212) 662-8584. • A New York-i Metropolitan Museum igazgatója, Thomas P.F. Hoving és a Nemet Demokratikus Köztársaság nagykövete, Reif Sieber professzor egyidő- ben jelentettek be, hogy az N.D.K. drezdai állami gyűjteményéből jövőre több, mint kétszáz festményt, szobrot és más műkincset allitanak ki a Metropolitan Múzeumban. A vendegkiállitason kb. negyven hires festmény lesz a következő mesterektől: Rembrandt, Tizian, Velazquez, Van Dyke, Dürer, Holbein, Bellottoes a regi mesterek legszebb művei a Szász Hercegség gyűjteményéből. A “Zöld Kincseskamra” több darabja is kiállításra kerül, közöttük szobrok, porcelánok, grafikák, rajzok, páncélok, arany, ezüst,ele. t t • .. f t t fantcsont es dragakoves értéktárgyak. A bejelentés szerint a Kiállítás New Yorkban 1977« őszen es San Franciscóban M.H. DeYoung Memorial Múzeumban 1978 elején lesz. A magyar származású Andre Kertész, világhírű fényképes? müveiből kiállítás nyílt a French Cultural Services irodájában, 972 Fifth Ave. címen (a 78. utcánál). A művész Budapesten született 1894- ben. 1936 óta él és dolgozik New Yorkban. Sokkal tartozik Franciaországnak, ahol 1925 és 1936 között eit, es sokat tanult. Gyakran tér vissza Párizsba, ahol legemlekezetesebb műveit készítette. A mostani kiállítás targya főleg ezzel a periódussal foglalkozik. Cime: “Andre Kertész and France” és olyan felvételeket tartalmaz, amelyeket 1925 és 1975 kozott készített. A kiállítás megtekinthető hétfőtől péntekig, 10-től 5-ig, április 15-i*g. LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, New York, N. Y. 10021 Talafon: BU M9I5 — BU M«90 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉGI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKKA—TUZEX rendelések felvétele BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA As iroda július és augusztusban sxoihbaton lárva van
