Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-18 / 12. szám
Thursday, March, 18. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO Az abban a rovatban kifejtett nézetek nem siüksáqszeruen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. ACHILEI SZENVEDŐKÉRT Este nyolc harmincra hivtak egybe a gyűlést, de már 8 órakor kezdtek az autók érkezni a Kings Point Road 140. számú házhoz, Kings Point, Long Islandon, mely a sziget északi részén fekszik. Kizárólag magánházak, palotaszerű birtokok találhatok itt, az egész városka területen egyetlen üzlet, gar'azs, vagy üzletépület nincsen. A lakosság a legközelebbi kisvárosba, Great Neckre jár vásárolni. A ház óriási fák kozott, a Long Island-i öböl partján áll; regi kastélyszerü épület. Az előszobában rögtönzött asztalnál két csinos, jolöltözött no vette el a belépődíjat. Az asztalon négy, ötféle röpirat. jólöltözött férfiak és nők üdvözölték egymást az óriási szalonban, amelyet előadóteremmé alakítottak át. A szoba hátsó részében filmvetítő gép. Egy rövid folyoson keresztül egy másik, nagy szoba, valószinüleg az ebédlő, ahol egy kb. 30 láb hosszú, kézzel faragott tolgyfaasztal állt gyönyörű porce- lanedenyekkel megtérítve. A sarokban süteménnyel megrakott kerek asztal. Egy ajtömélyedesben pult, ahol az italokat töltöttek ki azoknak, akik inni akartak. A konyhában, mely szinten óriási, két szakácsnő dolgozott az ételek előkészítésén. A program előtt körülnéztem a gazdagon berendezett, szobrokkal, festményekkel, faragott asztalkákkal berendezett szobákban. A szalonban egy 17. századbeli faragott zongora állott, ami nagyon ritka példány lehet. Az ebédlő falai tölgyfával burkoltak, egészen a mennyezetig, mely legalább 16 láb magas. Közben állandóan jöttek az emberek, mar alig lehetett mozogni. De most mar ideje, hogy megmondjam, tulajdonképpen mi is volt ez az összejövetel! Az előszobában levő asztalon az egyik röpcédulán angolul ez állt: MEGTISZTELVE EREZZÜK MAGUNKAT, HOGY KÖRÜNKBEN FOGADHATJUK ENRIQUE kirberg-et; a Santiago, chilei országos TECHNIKAI EGYETEM ELNÖKÉT, AKI 1975 SZEPTEMBERÉBEN MENEKÜLT MEG A CHILEI JUNTA FOGSÁGÁBÓL, NEMZETKÖZI TILTAKOZÁS ÉS NYOMÁS KÖVETKEZTÉBEN. Egy másik röpcédulán a következők álltak: Latin-amerikai filmfelvevők börtönben szenvednek, küldjünk leveleket, táviratokat. Engedjék azonnal szabadon Carmen Buenot es Jorge Mullert. Levelet es táviratot Manuel Truco nagykövetnek, a 1736 Massachusetts Ave. N. W. Washington, D.C. 20520. cim ala kell küldeni. Egy másik szembetűnő felirat kérte, hogy adakozzunk a bebörtönzött és megkínzott politikai áldozatok segítésére. Az amerikai kormány továbbra is nagy összegekkel segíti a chilei katonai diktatúrát. Azonnal küldjön mindenki sürgönyt Henry Kissinger, U.S. Department of State, Washington, D.C. címre. Időközben a vendegek elhelyezkedtek es a filmet kezdték forgatni, mely bemutatta Santiago utcáit, ahol a junta-legények ósszefogdostak nőket, gyermekeket, férfiakat, nem kiméivé az aggokat sem. Láttuk a börtönök foglyait megkinozva, felig holtan. A film kb. 30 perces és a közönség a legnagyobb érdeklődéssel figyelte. Utana egy üzletember beszelt, aki két héttel ezelőtt jött Chiléből. Többek között azt mondta, hogy szinte le sem lehet imi, amit ott látott. A lakosság felelemben él, senki nem tudja, mit hoz a holnap. Az elelmicikkek ára 300 %-al emelkedett, amit a munkásság erez meg a legjobban. Azután a latin-amerikai filmesek egyik amerikai képviselője elmondta, hogy ilyen és ehhez hasonló filmek nagy áldozatok árán jutnak el a világ minden részébe, hogy megtudja mindenki, mi megy végbe Chilében es egesz Latin-Amerikaban. Törött angol- saggal elmondta, hogy a chilei helyzetnek radikális változáson kell átmennie: a diákok es általában a fiatalság nagy többségé forrong. Az egyetemi diakok szimpatizálnak a baloldallal es ezért nagy reménye van a jövőbeni változásra. Hatalmas taps fogadta beszédet, majd mindenki az ebédlő felé ment. Az asztalon zöld saláta és egy bizonyos fajta chilei lepeny varta a vendégeket. Persze mindenki csak Chiléről beszélt, adakozás is volt,ami szerintem jo párezer dollárt eredményezett. A vendégek 90 %-a Kings Point-i és Great Neck-i lakosnak látszott. Ugylátszik, hogy az égbekiáltó igazsagtalansagra a gazdagok között is felfigyelnek. Beszéltem egyesekkel, akik teljes idejüket arra szánják, hogy haladó tanárokat, Írókat, előadókat vigyenek el az iskolákba, könyvtárakba. Ezek az előrehaladott szervezők gazdag körökben fordulnak meg, mert ok maguk is ahhoz az osztályhoz tartoznak. Voltam egy pár ilyen előadáson és bámulva láttám a nagy érdeklődést. Beszeltek Portugáliáról, a spanyol es kubai helyzetről s minden gyűlésnek vagy összejövetelnek erősen baloldali színezete volt. Mar nem az a helyzet, ami régen volt. Ha vegig- hajtok autómmal Great Neck-en, vagy Kings Poin- ton, s latom a kitünően gondozott házakat és kerteket, nem tudhatom, hogy kik a lakóik. Sok helyen azonban a belső szobákban falragaszok vannak Che Guevara képével. Mar beszéltem olyanokkal is, akik mint turisták, csupa kíváncsiságból elmentek a Szovjetunióba látni es tapasztalni. Változik a világ! Mihályi Dezső Vándormunkások \ Európa országutjain A hatvanas evekben az észak-európai ipari országok felszívták Európa déli országaiból a sok ezer munkanélkülit, gyakran szakmunkásokat is. Nyugat - Németországban, a skandináv országokban, Francia- országban és Angliában könnyen elhelyezkedhettek Spanyolország, Jugoszlávia, Portugália es Törökország munkanélkülijei. Sokan évekig dolgoztak külföldön, megnősültek és letelepedtek. Most két évi nagy gazdasági válság után, a munka- alkalom az északi országokban is megcsappant es a deli országokban sem javult meg. A volt vándor- munkások kereseti lehetősége megszűnt ek most egyik országból a másikba bolyonganak. Az. európai országutak az amerikai nyugatra vándorlás idejére emlékeztetnek. A jobb napokban vásárolt, családi holmikkal megrakodott autókon próbálkoznak egy más külföldi országban megtalálni megélhetésüket. Bahama-szigetek: kalózutópia Valaha a Bahama-szigetek es az okét körülvevő hullámzó sosvizek a kalózokról voltak hírhedtek. Ma mar kalózok a szó regi ertelmeben nincsenek a Bahama-szigeteken, amelyek Floridától keletre, Kubától északra fekszenek. S ennek a földrajzi meghatározásnak nem annyira ismeretterjesztő jellege van, mint inkább: hozzátartozik a mondanivalónkhoz. Ugyanis ami a szigetcsoporton történik, szoros összefüggésben van az USA floridai területevei, illetve bizonyos amerikai lakokkal. A Bahama-szigetcsoport — szinte hihetetlenül hangzik — 700 szigetből all, s alig van köztük, amelyen ne lenne valamilyen amerikai érdekeltség, főleg támaszpont. A szigetcsoport lakossága 200 ezer főnyi, szines bőrűek, mintegy 14 százalékuk a feher ember.Abaco szigeten csak 6500-an élnek, de ezek 40 százaléka feher bőrű. Különös, de való, hogy ez a sziget önállóságra törekszik. El akar szakadni a Bahama-szigetcsoporttól, amely a tervek szerint ez év junius 1-en nyeri el önállóságát. Ez az önállóság nem tetszik az abacoi fehéreknek, ők magukban akarnak függetlenek lenni, mégpedig utópisztikus módon. S ebben rejlik kalózszeru magatartásuk lényégé. Mert az allam, amelyet elképzelnek maguknak, a tőkés rablók szabadságának állama lenne, ahol sem a kereskedelem, sem az ipar területen nem fizetnének adót, a tulajdonszerzés lehetőségei korlátlanok lennének. Ez a gondolat tetszik azoknak, akik az USA-bol a szigetre kacsintgatnak; úgy tekintik ezt a fó’lddarabot, mintha Floridának a mentocsonakja lenne, amelyre nagy szükség van a kibontakozó tokesvalság idején, oda lehetne menteni a romlás es a tönkremenetel elöl bizonyos tőkeket. Kérdés, hogy sikerül-e megvalósítani ennek a mini-allamok közt is mini-államnak a függetlenségét. Vannak élharcosai: lord Belhaven, a skót főur, aki mar 1973-ban a brit korona gyarmatává akarta nyilváníttatni Abacot; Robert Vesco amerikai sikkasztó, aki az USA-t lopta meg, majd kétezer hangfogós pisztolyt vásárolt mini-palotaforradalom céljaira, végül Mitchel Werber ur, az amerikai fegyverkereskedő, aki jő kapcsolatban van Robert Vesco- val. Izgalmas időszaknak néz elébe a Bahama-szigetcsoport. Pindling miniszterelnök, aki a szigetcsoport fővárosában, Nassauban tori a fejet az abacoi problémán, csak a lakosságra támaszkodhat, csak a demokratikus erőkre epithet a megosztó ujgyarma- tositok fantasztikus elkepzele'seivel szemben. § PÜSKI- CORVIN I j£ HUNGARIAN BOOKS, RECORDS, ARTS S M * IKKA i* 1590 2nd Ave. (82. és 83. St. közölt) New York, N. Y. 10028, USA. S' (212)879-8893 S\ H S Magyar hírlapok, folyóiratok elöfizethetők g S' vagy példányonként kaphatók. || 9 kérje díjmentes árjegyzékünket! a M TÓBBEZER KÖNYVBŐL VÁLOGATHAT g S 8 Track Stereo tape-k kaphatok jg magyar zenevei es enekesekkel: $ 7.- £( j| Látogassa meg boltunkat Jfj ; vásárlási kötelezettség nélkül! Postán is szállítunk. S Szombaton is egesz nap nyitva. X _5
