Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-11 / 11. szám

Thursday, March, 11. 1976. EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY Folytatás B) NÉHÁNY FENTEBB KIFEJTETT ELV megvalósításával összefüggő kérdések • n I ii) A reszt vevő államok, megerősítve azon eltökéltségükét, hogy vitáikat a viták békés rendezéséről szblo elvben meghatáro­zott módón oldjak meg; abban a meggyőződésben, hogy a viták békés rendezese kiegészítője a tartózkodásnak az erőszak- tői es az erőszakkal való fenyegetéstől, és mind­kettő alapvető, jóllehet nem kizárólagos tényezője a béke es a biztonság fenntartásának és megszilárdí­tásának; attól az óhajtól vezérelve, hogy megszilárdítsak es tökéletesítsek a viták békés rendezésére rendelke­zésükre allo eszközöket; 1. Elhatároztak, hogy folytatják a viták békés rendezésere általánosan elfogadható, a meglevő esz­közök kiegeszitesere irányuló módszer vizsgálatát es kimunkálását, s ebből a célból folytatják a mun­kát az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet második szakaszán Svájc által benyújtott “A viták békés rendezésének európai rendszeréről szoló egyezmenytervezet”-en, valamint más, ezzel összefüggő es ilyen módszer kidolgozásara irányuló javaslatokon. 2. Elhatározzák, hogy Svájc meghívására össze­hívjak valamennyi reszt vevő allam szakértőinek ülését a fenti 1. pontban megjelölt feladat teljesíté­se céljából, az Értekezletet követő intézkedések kereteben es annak eljárási szabályai szerint, ahogy azt “Az Értekezletet követő intézkedések” című fejezetben meghatározták. 3. Erre a szakértői ülésre a reszt vevő államok külügyminiszterei által kinevezett képviselőknek “Az Értekezletet követő intézkedések” cim'ú feje­zet értelmében 1977-re előirányzott találkozója után kerül sor; e szakértői ülés munkájának ered­ményeit a kormányok elé terjesztik. OKMÁNY ES BIZALOMEROSITO , INTÉZKEDÉSEKRŐL ES A BIZTONSÁG ÉS LESZERELÉS EGYES VONATKOZÁSAIRÓL A részt vevő államok, attól az óhajtól vezérelve, hogy megszüntessek a közöttük lehetséges feszültség okait es ezzel hoz­zájáruljanak a beke es a biztonság erősítéséhez a világon; eltökélten arra, hogy erősítsék egymás kozott a bizalmat es ezzel hozzájáruljanak a stabilitás és biztonság novelesehez Európában, eltökélten továbbá arra, hogy egymás közti kap­csolataikban, valamint nemzetközi kapcsolataikban általában tartózkodni fognak attól, hogy erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést alkalmazzanak bár­mely állam területi épségé vagy politikai független­sége ellen, vagy bármely más módón, amely össze­egyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek céljaival és a reszt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről szóló, e Záróokmány­ban elfogadott Nyilatkozattal, mikent azt e Záró­okmányban elfogadták. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Magyarok , az Egyesült Államok 200 éves történelmében Schafer Emil: , KOSSUTH AMERIKÁBAN Az 1851-es ev ősze nagy változást hozott Újházi eleteben. Felesege rövid, súlyos betegség után elhunyt, ami Újházinak nagy lelki megrázkód­tatást okozott. Lelki egyensúlyát csak KOSSUTH Amerikába érkezésének hire állította helyre. Hitte, hogy Kossuth helyeselni fogja az Uj Buda i letele­pülést s az lesz majd a magyarság központja Amerikában. Várták Kossuth látogatását,de Kossuth nem jött. Így Újházi ment St. Louis-ba Kossuth tal találkozni. Meghívta Kossuth-ot Uj Budá-ra, de a meghívás eredmeny nélkül maradt, Kossuth nem is nyilatkozott Uj Budá ról. Újházi Uj Buda-ra visszatértekor eladta farmját, kiasta es szekérre tette felesége koporsóját es TEXAS-ba költözött fiaival az 1853-ik évben. TEXASBAN SAN ANTONIO közelében vett egy 700 akeros farmot, amit Sirmezonek nevezett el. 1861-ben, a polgárháború kitörésékor az amerikai kormány olaszországi követnek nevezte ki, de rövid szolgálat után arról lemondott és visszatért a farm­jára. 1870-ben a felesége sírján szivenlotte magát. UJ BUDA TOVÁBB EL Újházi eltávozásával az élet tovább folyt UJ BUDÁN. Az Újházi házba POMUTZ GYÖRGY költözött be. Jöttek a magyarok az ország minden részéből. Sokan letelepedtek, mert látták, hogy a burgonya, kukorica, szóló nagyon jól megterem, házi állatok tenyésztésere is alkalmas a föld. De 1861-ben sokan beálltak a LINCOLN-hadseregbe, akik a háború után nem mind jöttek vissza. Ma mar semmi nyoma sincs a magyar letelepü­lésnek, csupán IOWA állam történelmének egy ré­sze lett es az amerikai magyarság emlékezik meg róla. Az adatok, képek, térképek megszerzéseben segítségünkre voltak: Lillian M. Wilson in Iowa Journal of History and Politics: “Some Hungarian Patriots in Iowa.” G. P. Arnold: “About NEW BUDA and The Hungarians.” Ruth S. Beits: “A Haven in Iowa.” Cole, Cyrenus: “A History of People of IOWA.” L. Dale Ahern: “Down One Hundred Years.” The Iowan Magazine Des Moines, Iowa. George Shane: Des Moines Register And Tribune. Külön köszönetét mondunk az alabbi intézetek­nek co-operációjukért: State Historical Society of Iowa Library Staff Iowa City Iowa State Historical Department Des Moines, Iowa The Public Library Des Moines Iowa KOSSUTH COUNTY IOWA Az amerikai nép nagy erdeklodessel figyelte az 1848-as Magyar szabad­ságharcot. Összehasonlí­tották az 1776-os ameri­kai forradalommal es Kossuth Lajost, Magyar- ország Washington Györ­gyének tekintettek. Kossuth hire és tekintélye már Amerikába való érke­zése előtt ismertté vált az amerikai közvélemény­ben. így történt, hogy Iowa állam törvényhozói mar 1851 januarjaban, tehát Kossuth Amerikába érkezése előtt tizenegy hónappal, KOSSUTH COUNT Y-nak neveztek el az állam egy részét. Később Kossuth County lett az állam legnagyobb megyéje ALGONA szék­hellyel.

Next

/
Thumbnails
Contents