Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-11 / 11. szám

Thursday, March, 11. 1976. AMERIKAI MAGYAR SZO. valaki hazudik New York dolgozóinak 12.2'/- i nnikanélkili Bombaként hatott Sadat, Egyiptom elnökének azon nyilatkozata, mely szerint az 1975 őszén létre ­jött arab-izraeli Sinai-szerzödés nyilvanossagra ho­zott részletein felül és kívül három titkos megálla­podás is létrejött az USA es Egyiptom között. A három titkos megállapodás: 1. / Az USA biztosítja, hogy Izrael nem támadja meg Sziriat. 2. / Az USA kotélezi magat, hogy minden lehetőt elkövet Sziria es Izrael közti reszlet-egyezmény lét­rejöttére. 3. / Az USA kötelezi magat, hogy minden lehetőt elkövet a Palesztinái Felszabadító Szervezet elisme­résére. A titkos megallapodas nyilvánosságra hozatala nagy konsternaciot keltett mind Washingtonban, mind Izraelben. Kissinger, USA külügyminisztere 1975 október 7-én a Szenátus Külügyi Bizottsága előtti tanúskodása alkalmával azt állította, hogy az izraeli-egyiptomi szerződés minden pontját a bizott­ság ele terjesztette. Ha Sadat elnök nyilatkozata a valót tükrözi visz- sza, akkor Kissinger hamis tanúvallomást tett. Sadat elnök nyilatkozatát eddig sem Ford elnök, sem Kissinger külügyminiszter nem cáfolta meg, de két napra a nyilatkozat után a Ford-kormány bejelentet­te, hogy hajlandó hadifelszerelest szállítani a kairói kormánynak, ami újabb felháborodást váltott ki izraeli kormánykörökben. Ez az epizód jellemzi a közep-keleti térség feszült helyzetet es bizonyítja, amit állandóan hangoztat­tunk; nem lehet a közep-keleti kérdést megoldani a Kissinger által alkalmazott lépésról-lépésre taktiká­val. Az egyetlen kiút: a genfi konferencia egybehiva- sa, a PFSZ részvételével, Izrael visszavonulása az 1967 előtti határokra, a palesztinai nép joga egy független, ónálló állam felállítására, Izrael létének biztosítása a nagyhatalmak áltál. FOLYNAK A HARCOK NYUGAT SZAHARÁÉRT MAURITANIA NEW YORK, N.Y. A varos gazdasági helyzete egy­re rosszabb. Januárban a munkanélküliek szama a decemberi 11.5 százalékról 12.2 százalékra emelke­dett. A varos gyarai,üzletei, banyai, rakodóvállala­tai ezrével bocsátják el az alkalmazottakat. Különösen nagy az építőipari munkások közti munkanélküliség es a város pénzügyi helyzete le­hetetlenné teszi uj lakások építését. Januárban a statisztika szerint 370.000 volt a munkanélküliek száma, ami 17.000-el több,minta decemberi, es 51.700-al több, mint ’75 januárjában. New York allamban 830.400 volt a munkanélkü­liek szama, 49.000-el több, mint decemberben. Az allam dolgozóinak 9.4 százaléka volt munkanélkül 1975 decembereben: és 11.1 százalékra emelkedett ez ev januarjaban. ' 1975 ‘76 L Corporation javasolja hogy készpénz helyett MAC részvényeket, tiz A varos pénzügyi válsága távolról sincs megoldva, annak ellenére, hogy 30 ezer városi alkalmazottat elbocsátották es a még munkában maradtak nyug­díjalapját is felhasználták a deficit csökkentesére. Most újabb 1.6 milliárd kölcsönkotvenyt kell be­váltani, amire nincs fede­zet. A bankárok bizottsá­ga: Municipal Assistance a kötvénytulajdonosoknak, (ami nincs),vásároljanak évi lejárattal. MIÉRT A NAGY HŰHÓ Nagy a sürgés, forgás Washingtonban a képvise­lők köreben. Az Etikai Bizottságot felhatalmazták a képviselők 306 szavazattal 99 ellenében, hogy folytassanak tüzetes vizsgálatot, miként jutott Daniel Schorr, a CBS riportere a Pike Bizottság jelentéséhez, melyet átadott a Village Voice heti­lapnak, mely 1976 február 16.-i szamában 24 olda­las mellékletben közölte azt. Ford elnök a titkos jelentés nyilvánosságra hoza­talát követően felelőtlenséggel vádolta a képviselő­hazat es azt akarta elhitetni az amerikai néppel, hogy még nagyobb titoktartásra van szükség. A Pike-jelentes részletei, minden kétségét kizáró­an nyílt titkok voltak minden “ellenséges állam” részére. Csupán az amerikai nép nem tudott a CIA ténykedéseiről. Schorr újságíró hazafias cselekedetet követett el, amikor e “titkokat” az ország lakóinak tudomására hozta es e cselekedetet nem tudta vol­na teljesíteni, ha a Pike-jelentés dokumentumát nem kapta volna meg olyan egyéntől, akinek alkal­ma volt ahhoz hozzájutni. A képviselőház Etikai Bizottsága most hajszát indít, hogy felderítse, ki volt az, aki a dokumentu­mot Schorr ujsagironak adta. Minden bizonnyal drákói szigort óhajt alkalmaz­ni a “titkot” nyilvánosságra hozo ellen es ezzel elriasztani mindenkit, aki a jovoben hasonló, vagy azonos tettet akarna elkövetni. Az egesz hűhó lé­nyege természetesen nem más, minthogy joga van-e az amerikai nepnek tudomást 'szerezni a kormány- közegek tetteiről? A Pike-jelentes feltarja a CIA számtalan torveny- ellenes ténykedését, a dollár milliardok elherdálását, független országok államfői elleni merényletek ter­vezését. Ha mindez nem került volna nyilvánosság­ra, a CIA továbbra is folytatta volna alkotmány- ellenes cselekedeteit. A képviselőház Etikai Bizott­sága — Ford elnök nagy tetszésére — eppen ezt fogja eredményezni, ha a tervezett hajsza érvénye­sül. Marokkó és Mauritánia hadseregeikkel próbáljak bekebelezni a volt Spanyol-Szaharat. E két ország hadserege ellen harcolnak Szahara lakosai, a Sahrawis törzshöz tartozók, a körzet ön­állóságáért és függetlenségéért, a Polisario néven is­mert szervezet vezetesevel. USA es az európai nyugati államok Marokkót es Mauritániát, Algéria a szabadságharcosokat támogat* ja' , . Gerillaharcok folynak a térképén jelzett varosok, Mahbes, Amgala, Bir Lahlou, Bu Craa es Guelta- Zemmur térségében. PANAMA CITY, Fla. Az ARAMCO - Arab-Ameri- can Oil Company — képviselője, Sheik Ahmed Zaki Yamani, a varos egyik fenyes üdülőjében titkos tárgyalást folytat négy amerikai olajvállalat: Standard Oil of Cal., Texaco, Exxon és Mobil Oil, képviselőivel. A titkos gyűlésen, amiről az egész világ értesült, állítólag arról tárgyalnak, hogy az arabok átveszik a négy amerikai vállalat által tartott negyven százaléknyi részvényt es ezzel a kapitalista világ legnagyobb olajtermelő vállalata teljesen az arabok kezébe kerül. Hogy ez a lépés milyen hatás­sal lesz az olaj és benzin árára, az az olajbáróktól függ- # BUENOS AIRES, Argentina északi részében lévő Cordoba munkásai sztrájkba leptek és 8000 peso — 40 dollár — havi beremelest követelnek. Az ev első három hónapjában negyven százalékkal emel­kedett a közszükségleti cikkek ara. 9é t SALISBURY, Összecsapásra került sor a rhodesiai gerillák es a Smith-kormány csapatai között. Többen életüket vesztették, mindkét fél részéről. Dr. Elliot M. Gabellah ersek, a fekete nép szabadságáért küz­dők mozgalmának vezetője, kinyilvánította, hogy a Smith-kormány es Joshua Nkomo közti tárgyalások nem vezethetnek eredményre, mert Nkomo nem képviseli a hat millió fekete rhodésiai többségét. Észak Vietnam követeli, hogy Thai-főld kormánya számolja fel az amerikai bázisokat. A washingtoni kormány jelenleg négy légi támasz­pontot es egy hadihajó támaszpontot tart kezében Thai-földon. • KOBBAY AT, Lebanonban ismét fellángolt a polgár­háború a keresztények és a mozlemek között. E kis városkában a harcok következtében tizen meghaltak és több, mint húszán megsebesültek. A Palesztinai Felszabadító Szervezet csapatai pró­báljak a tüzszünet-egyezményt érvényesíteni. .3

Next

/
Thumbnails
Contents