Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 2. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.(X of N.Y.. N.Y. Vol. XXX. No. 2. Thursday, Jan. 8. 1976. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 Nem szabad tovább huzni halogatni Nemzeti, mondhatnánk, nemzetközi botrányként kell elkönyvelni az Egyesült Államok 240 millió lakosának egesz- segiigyl ellátását. A világ e leggazdagabb országa a 17. helyen all a gyermek- halandóság es 30. helyen az átlagos életkor térén. E két szám önmagáért beszel. E két szám bizonyítja, hogy százezrek, milliók nem részesülnek megfelelő orvosi, korházi ellátásban. Mindez annak ellenere, hogy minden atlag polgár évente 547 dolla'rt költ egészsége fenntartására, vagyis egy négytagú csalod egészségügyi ellátásának költségé 2.200 dollar. Ilyen hatalmas Összeget a lakosok többségé képtelen fedezni. Az amerikai nép evente 118 milliard dollárt költ orvosra, kórházra, üdülésre és orvosságra. Egy-egy orvos átlag évi keresete 60 ezer dollár. AZ ORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERE NEM A LAKOSOK EGÉSZSÉGÉNEK VEDELMERE, NEM A BETEGEK GYÓGYÍTÁSÁRA, hanem a profitra van alapozva. Ezt kell, minden további huzavona nélkül, orvosolni. A lakosság egeszsegugyi helyzete olyan botrányos, hogy mind az orvosok, mind a politikusok belátják, tenni kell valamit ennek megváltoztatására. A legelfogadhatóbb első lépést a Kennedy szenátor (S-3) és James Corman képviselő, (HR.21.) által benyújtott javaslat képezi. E javaslat törvényre emelese biztosítana minden egyen születéstől a halálig való minimális egészségügyi ellátását. A költség 50 százalékát a szövetségi kormány fedezne, a másik ötven százalékot a munkáltatókra kirótt 3 és fél százalékos bér-ado; az alkalmazottak az első 21.150 dollar után egy százalék és azon felül 2 és fel százalék adót fizetnének. Az orvosi, kórházi költségét a szövetségi kormány közvetlenül az orvosnak es kórháznak folyósítaná. A betegnek nem kellene semmit fizetni és az orvosságot is díjmentesen kapna. 1976 kongresszusi és elnök-választasi év. Ez adja meg a lehetőséget, hogy nyomást gyakoroljunk a két nagy pártra és követeljük a Kennedy-Corman egeszsegugyi javaslat elfogadásai. Ne mulasszuk el ezt az alkalmat! “A KORMÁNY VEGYE AT A NÉPJÓLÉTI 1 KIADÁST” MONDTA 4 KORMÁNYZÓ ALBANY, N.Y. New York, New Jersey, Pennsylvania és Wisconsin államok kormányzói közös átiratot intézték Ford elnökhöz, melyben javasolják, hogy az ország népjóléti kiadásait a szövetségi kormány vegye át. Az átiratban a négy kormányzó rámutatott a jelenlegi népjóléti rendszer hiányosságaira, hátrányaira, elégtelenségére és arra, hogy az államok képtelenek elég segítséget nyújtani a népjóléti segélyre szorulóknak. “A jelen rendszer — mondják a kormányzók — nem segíti, nem ösztönzi a közsegélyen lévöket arra, hogy munkába álljanak. Javasoljuk, hogy az uj szövetségi rendszer biztosítson minimum négyezer dolláros jövedelmet minden négytagú családnak. Azok, akik dolgoznak, de nem keresik meg ezt a minimumot, kapjanak segélyt, mely keresetük emelkedésével csökken. Amikor a család jövedelme eléri az évi 7.500 dollárt, — a segély megszűnik.” New York varos évi közsegély kiadasai egy milliard dollárt tesznek ki. Ez egyik fő magyarázata a város pénzügyi válságának.. Hasonló a helyzet minden nagy városban országszerte. E népjóléti kiadások a nemzet egyik megoldásra váró problémáját jelentik. VENEZUELA ÁLLAMOSÍTOTTA USA OLAJVÁLLALATAIT CARACAS. Venezuela kormánya allami tulajdonba vette az Exxon, Schell, Gulf és a Mobil olajvallalatok olaj- forrasait es olajfinomitöit. A kormány egy milliárd dollar kézpénzt és négy milliárd dollár kötvényt adott az amerikai vállalatoknak ellenszolgáltatásként. Összesen 21 külföldi vállalatot államosítottak. Az a- merikai olajvállalatok 1914- ben kezdték meg az olajforrások kiaknázását. Azóta mil- liárdokat harácsoltak — az o- lajat olcsó áron szereztek meg és drágán adtak el az a- merikai piacon. Világméretekben Venezuela az ötödik helyen áll az olajtermelésben. Carlos Andres Perez, Venezuela elnöke ünnepi keretek között húzta fel a nemzet lobogóját Zulia állam olajvidéken. Ebben az allamban kezdődött az ország olajforrasainak kiaknázása. Venezuela tagja az Olajtermelő Országok Szer - vezetőnek és ragaszkodik a szervezet által meghatározott árhoz. Az USA munkásmozgalom szégyene Tért hódítanak Angolában a kormány-csapatok A Washington Post-nak ,a főváros vezető polgári sajtójának a tulajdonosai a nyomdászok kollektiv szerződésének lejárta előtt felkészültek arra, hogy a lapot szervezetlen munkásokkal adják ki. Amikor a szerződés lejárt, megtagadtak annak megújítását és sztrájkba kény szeritettek a munkásokat. A sztrájk kezdete óta az Újságírók Szervezetéhez tartozó szervezett munkások naprol-napra átlépik a sztrájkorséget és ezzel segítséget nyújtanak az ujságtulajdonosoknak a nyomdászok jogos harca leverésére. Az újságírók e sztrájktörese nem egyedülálló esemeny. Az ország számos körzetében több szakszervezet — tanítók, gépészek stb. — a washingtoni újságírókéhoz hasonló sztrájk- törést követ el. Veszélyes ez a fejlemény, melyre fel kell figyelnie a szakszervezeti tagságnak és lépeseket tenni annak meggátlására. JOHANNESBURG, Dél Afrikából jovo jelentések szerint az angolai kormány csapatai (MPLA) elfoglaltak Uige városát, mely székhelye volt az egyik szakadar mozgalomnak, melyet a dél-afrikaiak, a kínaiak és az H * * Egyesült Államok támogatnak. A nepkormány e győzelme előmozdítja, hogy a szombaton gyulésezö Egyesült Afrikai Országok Szervezete elismerje Luanda kormányát. I Sekou Touré, Guinea elnöke javasolja, hogy a szervezet ismerje el a népkormányt. Ha nem, akkor kilép a szervezetből és felszólítja az Összes többi szervezeteket, hogy kövessék példáját. TANÍTÓ-SZTRÁJK PITTSBURGH, Pa. Donald E Ziegler megyei bíró tiltóparancsot bocsátott ki a város 3.800 tanítójának sztrájkja ellen. Albert Fondy, a tanítók vezetője kijelentette: “Tiltoparancs ide vagy oda, a tanítók nem mennek visz- sza a tanterembe mindaddig, amig egy elfogadható szerződés nem jön létre a szakszervezet és a Közoktatási Tanács között.” A tanítók december elsején kezdték a sztrájkot. Évi 1.300-3.500 dollár fizetésja- vitást követelnek. Jelenlegi fizetésűk évi 8700 es 16.700 kozott van.
