Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-04 / 10. szám

Thursday, March, 4. 1976. EURÓPAI BIZTONSÁGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉRTEKEZLET ZÁRÓOKMÁNY B) NÉHÁNY fentebb kifejtett elv megvalósításával összefüggő kérdések i) A reszt vevő államok, megerősítve, hogy tiszteletben tartják es meg­valósítják azt a rendelkezést, amely szerint tartóz­kodni fognak az erőszak alkalmazásától vagy az erőszakkal való fenyegetéstől, es abban a meggyő­ződésben, hogy ezt a nemzetközi élet hatékony törvényévé kell tenni, kijelentik, hogy egymás közötti kapcsolataikban tiszteletben tartják es végrehajtják többek között az alabbi rendelkezéseket, melyek megfelelnek a reszt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről szőlő Nyilatkozatnak: — Minden általuk alkalmasnak ítélt módón es formában teljesitik és kifejezik azt a kötelezettsé­güket, hogy egymás közötti kapcsolataikban tartóz­kodnak az erőszakkal való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától. — Tartózkodnak a fegyveres erók mindenfajta, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának elveivel es céljaival, valamint a részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről szóló Nyi­latkozat rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen al- k^lmflzásátql egy másik részt vevő állam ellen, kü­lönösképpen a területere történő behatolástól vagy annak megtámadásától. — Tartózkodnak minden eroszak-nyilvanitastol, amelynek célja, hogy egy másik részt vevő államot lemondásra kényszerítsenek szuverén jogai teljes gyakorlásáról. — Tartózkodnak bármilyen gazdasági kényszerítő tettől, amely arra irányul, hogy saját érdekűknek rendeljék ala egy másik részt vevő állam szuvereni­tásában foglalt jogainak gyakorlását s ily módón bármifele előnyöket biztosítsanak maguknak. — Hatékony intézkedéseket hoznak, amelyek ha­tókörüknél es jellegüknél fogva lépéseket jelentenek a végső célkitűzés, a szigorú és hatékony nemzet­közi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelés elérése fele. — A valamennyiük áltál megfelelőnek ítélt min­den eszközzel elősegítik a nepek közötti bizalom és tisztelet légkörének megteremtését, összhangban az­zal a kötelezettségűkkel, hogy tartózkodnak az agresszív háborús propagandától, vagy az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés bárminemű al­kalmazásától egy másik részt vevő állam ellen, amely összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezetének céljaival es a részt vevó államok köl­csönös kapcsolatait vezérlő elvekről szőlő Nyilatko­zattal. — Minden erőfeszítést megtesznek, hogy kizáró­lag békés eszközökkel rendezzek a közöttük fel­merülő bármely vitat, melynek elhúzódása veszé­lyeztethetne a nemzetközi béke és biztonság fenn­tartását Európában, és mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 33. cikké­ben kifejtett békés eszközökkel törekednek azok megoldására. Tartózkodnak minden olyan cselekménytől, amely akadályozhatná a reszt vevő államok között felmerülő viták békc's rendezését. AMERIKAI MAGYAR SZÓ si0^ÜT'0/y az Egyesült Államok 200 éves történelmében UJ BUDA ORVOSA. Dr. LANGER 1GNACZ aradi születésű orvos 1848-ban felajánlotta szolgálatát a Kossuth had­seregnek és törzsorvos lett. A forradalom után, mint orvos nem tudott el­helyezkedni, mert nemcsak mint egyént üldözték, az osztrák terror még foglalkozásától is megfosztot­ta. Elmenekült Magyarországból es Amerikába ke­rült, New Orleansba. Egyideig ott tartózkodott, de nem kívánt soká e városban maradni. Az Uj Buda i telep hire hozza is eljutott es rövidesen ö is el­indult az uj haza felé. Uj Budán segített a telepeseknek mindenfele munkában, amikor orvosra nem volt szükség. Az egészséges szabad élet, aktiv munka nem ártott a magyaroknak és igy az orvosnak nem akadt sok dolga. Később Davcnporton gazdálkodott egy 200 ake- ros farmon. De ahogy a polgárháború kitört, dr. Langer kötelességének tartotta, hogy beálljon a Lincoln hadseregbe, ahol a potomaci hadtest or­vosa lett. Ott is megállta helyet, kiváló szolgálatáért több kitüntetést kapott. A Polgárháború lezajlása után visszatért Európá­ba, Bécsben élt egy darabig, majd az 1867-es ki­egyezés után hazatért Magyarországba, szülővárosá­ba, Aradra. t r Uj Budán volt KOVÁCS GUSZTÁV 48 as fő­hadnagy is. Egy nagyobb csoporttal Chicago-ba került, ahol e csoport nagyrésze letelepedett, de Kovács továbbment, mert Uj Buda volt a célja. Meg is érkezett idejeben, amikor az első hazakat kezdtek fatorzsekbol epiteni. Segített is Újházinak a házépítésben, Pomutz György-gyei együtt. Kovács Gusztáv egyike volt azoknak, akik ala- irtak az alapitasi okiratot. Ezt az okiratot az uj ház­ba be is epitettek. Uj Budáról ismét Chicagóba került, ott érte a polgárháború kitörése 1861-ben. Mint volt 48-as honvédtiszt azonnal kapitánya lett a 24-ik illinoisi gyalogezrednek. A kiegyezés után ö is hazament Magyarorszagba, ahol református tanító lett. Uj Budán találtak uj hazát Majthenyi József, Koszta Marton, Drahos Imre, Kerényi Frigyes, Radnick István, Reményi Antal es sok más magyar. Ma már csak néhány szólólugas jelzi a helyet, ahol Uj Buda volt. A lugasok szőlőjét több mint száz évvel ezelőtt hozták magukkal es ültettek el a magyarok. Több .mint egy félszázadig látni lehetett a nagy, köböl épült szeszfőzde kéményét és körvonalait. Ma csak a regi térképek mutatják a nagyszerű tervezeteket, amiket a 48-as honvedek keszitettek es részben meg is valósítottak. UJ BUDA volt, élt, dolgozott es gondolkozott. Mikor Lincoln hivó szava hozzájuk is elért, siettek a szabadság zaszlaja ala épenugy, mint 48-ban, hogy vérüket, ha kell, életűket adjak a szabadság eszméjéért. UJHÁZY LÁSZLÓ Ujhazy tervezője és épitó lelke volt UJ BUDÁ­NAK. Előkelő származása dacára túrta a földet, epitette a házakat minden panaszszó nélkül. Egyik kívánalma volt, hogy postahivatalt állítsanak fel Uj Budán, hogy ottani postapecséttel ellátott leve­leket juttathasson Magyarorszagra. Ezirányban kér­vényt küldött a washingtoni kormányhoz, rövide­sen meg is kapta az igenlő választ, melyben őt neveztek ki Uj Buda postamesterének. Az erre vonatkozó adatot ROLENE BRITSON, a State Historical Society of lowa könyvtárnoka kereste ki, MOTT DAVID: “Index to Abandoned Towns In Iowa” cimu munkájából. “In the Iowa Post Office File: New Buda — Decatur County P.O. Established 31-Dec.-1850 1st Postmaster — Ladislaus Újházi P.O. discontinued 13 April — 1880” Mint postamesternek, Ujhazy nak évi fizetése a forgalom 10%-a volt, de ha az összeg nem érte el a 200 dollárt, akkor a kormány annyira kiegészí­tette azt. Schafer Emil Az iowai New Buda postahivatalanak bélyegzője 1850-bol. A rövid ideig működött hivatal posta­mester teendőit Ujhazy László Komarom várának volt kormánybiztosa latta cl. A postahivatal bé­lyegzőjével ellátott levelekből mindössze két pél­dány ismeretes. Magyarok

Next

/
Thumbnails
Contents