Amerikai Magyar Szó, 1976. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-04 / 10. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March, 4. ] 976. DOLORES IBÁRRURI 80 EVES Szolidaritási nagygyűlés a spanyol hazafiakért, Dolores Ibárruri a szenvedelyes szonok. A fasizmus ellen 1936-39-ben Spanyolországban küzdő demokratikus erők közszeretett hőse, Dolores Ibárruri, 80. születésnapját ünnepeltek Rómában nemrégen. A díszes ünnepségen több, mint 30 Kommunista Part, valamint más demokratikus és haladó pártok és csoportok képviselői jelentek meg. Az 1939 óta külföldön élő D. Ibárruri Spanyolországba való visszatérési engedélyeit folyamodott. Az ünnepség alkalmával többek kozott a következőket mondta: “Ilyen díszes gyülekezetben, mint a mostani, nehéz megfelelő szavakban koszönetünket kifejezni a Kommunista Pártnak, az olasz demokratikus erőknek, az egész olasz népnek, tartós szolidaritásukért, a szabadságért es demokráciáért folytatott hosszú harcunkban. Népünk küzdelme a szabadságért veres utakon vezetett at es szörnyű áldozatokat követelt, mártírjaink és hőseink száma megszámlálhatatlan. Habár a demokráciát gyűlölő nemzetközi fasiszta rekacio, amely masszív támogatassál segítette El Caudillo-t, képes volt a Köztársaság győzelmet megakadályozni, Franco véres tirranizmusa megsem volt kepes a nép harcos akaratát elnyomni. A felejthetetlen szenvedések diktátora, aki a spanyol földet vérrel, börtönökkel borította el es 40 évig tartotta elnyomásban a nemzeti demokratikus szabadságjogokat, mar nem létezik többe, de a frankoizmus még tovább él, amit el kell söpörni hazánk politikai életéből, hogy Spanyolország visz- szanyerhesse a fasiszta lázadásban 1936-ban megdöntött egyensúlyát. Világos, hogy sem Juan Carlos, sem az uj kormányzók nem lesznek képesek az ország politikai életét szilárd alapokra helyezni anélkül, hogy meg ne nyitnák az utat a nép tó'rvé- / nyes jogainak irányában, amely megoldhatja az ország előtt álló fontos politikai problémákat. Olyan történelmi időszakban elünk, amelyben minden ut a‘ szocializmus felé vezet. Spanyolország megint Europa politikai Hamupipőkéje lett, mivel népe minden hősiességre képes, de uralkodó osztálya képtelen a jelenkorba beilleszkedni, visszaállítja a királyságot, amit a nép már 1931-ben elvetett. A helyzet megköveteli minden politikai fogoly reszere a teljes, általános amnesztiát, a külföldre menekültek visszabocsátását, Inguanzo, Marin Robato, Pillado es más Franco-ellenes foglyok azonnali szabadon bocsátását, a “terrorizmus-elleni” törvények visszavonását, az ETA ifjúsági tagjai, a szabadságért küzdő baszk fiatalok elleni bestiális elnyomás megszüntetését. A nemreg kivégzett Juan Paredes és Otaegui nevét a történelem, mint hősöket örökíti meg. Rosszhiszemű hazugság-terjesztőknek tekintjük azokat, akik azt mondják, hogy a kommunisták a hadsereg és az egyház ellenségei. Elismerjük, hogy hazank katolikus ország. Ha voltak is a múltban, a régi, kispolgári republikánizmusbol örökölt szélsőségek, a demokráciáért folyo jelen küzdelmekben baráti támogatást kaptunk az egyháztól, a kolostoroktól és nagy szerzetes rendektől, amelyeknek házában az üldözöttek gyakran menedéket talaltak. Mi, kommunisták szenvedtünk legtöbbet a fran- koista elnyomástól és meggyilkolt vagy bebörtönzött elvtársaink neve óriási, tragikus lajstromot képez. Világos, hogy az eljövendő, Franco-utáni Spanyolországban az egyetlen politikai megoldás egy demokratikus rendszer megerősítése. Nem lehet visszatérni 1931-re, sőt még 1936-ra sem, csak előre, egy demokratikus rendszer felé mehetünk, amely a jelenkornak és a hazánkban már megnyilvánuló irányzatoknak megfelel. Az országos összeegyeztetés politikáját, a mi szabadsági szerződési javaslatunkat juttatja kifejezésre a Junta Democratica alkotmánya es a Demokratikus Összetartás megegyezései, amelyekhez a rendszert ellenző erők többsége tartozik, amelyek a demokráciáért küzdenek. Befolyásuk egész Spanyolországra kiterjed és tekintélyük, a minden ka- talóniai pártot magaban foglaló Katalóniai Tanacs- csal együtt, kétségtelen. Ezeknek a működése fogja megváltoztatni a helyzetet, mert a többség akaratát képviselik, a legaktívabb erők akaratát, a baloldaltól kezdve a jobboldali haladókat, a munkásosztályt és a demokratikus erőket, meg egyes kapitalistákat es az egyháznak, haderőknek egyes részeit is. Felhívom hazám népét, hogy egyszer s mindenkorra számolja föl a háborúval és frankóizmussal megnyitott szakadásokat. Népünk jolete érdekében kérem annak a társadalmi egymás mellett élésnek az újra megteremtéséi, amely lehetővé teszi minden politikai erő kifejlesztését közös célokért, egy uj Spanyolország, minden spanyol hazájának megteremtéséért. Szívből köszönöm a 80. születésnapom alkalmával kifejezett szolidaritást és a szsvból jövő jókívánságokat. Nem búcsúzom, hanem azt mondom: viszontlátásra Madridban.”- Vago Klara A nők dicsérete Ha még ifjú volnék s nem nyomna mindenfele gond és fojtó aggodalom, ezen a tavaszon a nőknek azt mondanám ( s magamban titkon még most is ezt mondom tálán): legyetek szépek! nézzétek, a tél temető-virág pici sarga szirmaiba temeti a tél irtozatat, a hóvirág, a kankalin, a nárcisz mar elfeledte, milyen rettenetes volt a naptalan ég, a fagyott föld s a vajúdás is. Legyetek szépek! annyit ringtatok virágként már a ferfirimek kuszán összefonódó indain, legyetek meghatók, mint a nefelejcs és hóditók, mint a jácint. Legyetek szépek, gondok temetői, jeltelen tömeg sírjai a szenvedésnek. Legyetek emésztő, édes pondrói a fájdalomnak, az ónvádlo hideglelésnek. Legyetek szépek, ringó bölcsök az utcán, a szobában bölcsői az újszülött pici reménynek, amely oly meztelenül és hontalanul vinnyog idegeink rángó burkában.' Legyetek szepek, vesszen ragyogásotokba az utca mocska, testetek hibátlan e’pülete cáfoljon rá a romokra. Legyetek szepek, a szépség minden látható szinein túl, bocsássátok ránk a báj és kedvesség érzékekkel fel sem fogható ibolyántúli es vorosoninneni sugarait. hogy szokjon fel bennünk a ver titkos higany szála es sajogjanak fel bennünk a fényérzékeny lemezek, amiknek homályán (s jaj, mily mély homályban!) a boldogság ábrándja rejtezik — s ne is tudjuk mitől! Legyetek ott is, ahol "nem vagytok, legyetek, mint az elektromosság mely kigyul váratlanul, mint a levegőben a rezgés, mely egy gombnyomásra hangga alakul. Legyetek lathatatlanul is mindenütt jelen a világban, s zengjétek, mint a nap, a rejtelmes sugarak, a virágok, a vizek, a szelek. hogy nemcsak lehetne élni. Hogy élni lehet ! Somlyó György 4_ GONDA ZOLTÁN RAJZA i Üdvözöljük a Nőket j | a Nemzetközi Nőnap alkalmával: •n*U^U*U®U*U*U*lJ®LJ®LJ®a®D*D®u*u*u®u*u*u*u®u®u*u®u*u*u*u*u*u*u*u*u*u*u*u*u*ü*u®u*ü*U*U*U*lJ*ü*u*u*u*ü*ü*ü*LJ*u*u*u*ü*u* \ 1 ^ ^ '
