Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-09-11 / 35. szám
inursaay, sept. 11. iy75. AMERIKAI MAGYAR SZO KÖVETENDŐ PÉLDA Az ország legtöbb varosat a monopolisták érdeket szolgaló két part, a Republikánus és a Demokrata Part politikusai uraljak. E politikusok ténykedésének kirívó eredmenye az a pénzügyi válság, amely az ország legnagyobb varosát, New Yorkot a csőd szélere sodorta. A nyolc millió lakosú varos pénzügyi válsága ve- szelyezteti az ország amugyis súlyos gazdasági gondjait. Ez késztette a Texas-i 300.000 lakosú Austin városban levő egyetem haladószellemú diákjait arra, hogy a politikai porondra lépjenek. Eloszor az egyetem 40.000 diákjából 15.000-et regisztráltak,hogy résztvehessenek a városi tanácstagok választásában. Természetesen tudták, hogy ez a 15.000 nem elegendő a haladó programot hirdető jelöltek megva- lasztásara. Kapcsolatba leptek tehát a szervezett munkásokkal, a feketék es chicanók szervezeteivel, a város környékén működő haladó szervezetekkel, vagyis egységfrontot alakítottak mindazokkal, akik elégedetlenek a magas adok, az állandóan emelkedő arak es a közszolgáltatás leromlása miatt. A Városi Tanacs-i választás előtt 650 önkéntes látogatta meg a szavazókat es kerte, hogy adjak szavazataikat az egységfront jelöltjeire. Eredmény: a héttagú Városi Tanacs öt tagja az egységfront jelöltjeiből került ki. Ugyanakkor megválasztottak 3 allami szenátort, egy megyei képviselőt es egy sheriffet. A Városi Tanacs a polgármesteri tisztségre Jeffrey M. Friedman 30 éves fiatalembert jelölte, aki igerte, hogy megválasztása eseten csökkenti a lakosság áltál használt villanyáram\ , es errteli a nagyvallalatok által használt villanyáram dijat. Körzeti klinikákat, parkokat letesit, valamint elvonó központokat a kábítószert használók részére. A választás után az egységfrontba tömörült lakosok, a haladó diákokkal az elen, résén állanak es ellen, őrzik, hogy az általuk beválasztottak betartjak-e választási igereteiket? Az Austin, Tex.-i egyetem diákjainak e példája rámutat arra, hogy ki lehet buktatni a demokrata es republikánus politikusokat, ha egységbe tömö- ritjük a monopolisták által kizsákmányolt, adóterhek alatt nyögó es az állandó áremelkedések miatt elegedetlen polgárokat — és ha olyan jelölteket állítunk fel, akik el tudják nyerni a szavazó polgárok többségének bizalmat. BEIRUT, A kozep-keleti országok 14 százalékkal csökkentettek az olajtermelést. A nyugati államokban fennálló nemzetgazdasági válság csökkentette az olajszükségletet. Túl sok az olaj, de az arak ennek ellenere emelkednek. TRIPOLI, Ebben az észak-libanoni városban újabb harcra került sor a keresztény és a mozlem lakosok között. A kormány csapatokat küldött a színhelyre a két fel közti összetűzés megakadalyozasara. • WASHINGTON, D.C. A kormány pénzügyminisztériuma azzal vádolja Japant, hogy számos szerszámgépet dob az amerikai piacra alacsonyabb áron, mint azt Japan ban árusítják. Ha a vád, az amerikai közegek szerint, igaznak bizonyul, a behozott szerszámgépekre kivetett vamot felemelik. BÉKÉS EGYEZMÉNY ALÁÍRÁSA ??? A fenti képén lathatjuk, amint Izrael es Egyiptom megbízottai Genfben aláírták Kissinger, USA külügyminiszter segítségével létrejött csapatszétválasztási egyezményt. A két ország megbízottai egymástól távol ültek, az alairás előtt nem találkoztak, az alairás után nem fogtak kezet es ellenkező irányban levő kijáratokon hagytak el a termet. A ceremónia jobban hasonlít hadüzenethez, mint egyezményhez. Izrael, a dokumentum aláírását követően azonnal az USA-hoz fordult újabb fegyverekért. Többek között 25 F-15-ós hadirepülőgépet óhajt vásárolni 600 millió dollárért. Mi történik Argentínában ? Mióta a tavaly elhunyt Juan Peron elnök felesége, Isabel, volt aleln'ók lett a kormányfő Argentiná-ban, az ország politikája egyre inkább jobboldalra hajlott. Ennek az elnokno személyes titkára, Jose Lopez Rega volt a legfőbb sugalmazója. Az ó tanácsára történt, hogy szabad kezet adtak a külföldi imperialistáknak, és újra privat kezekbe helyeztek a mar nacionalizált intézményeket. A rossz gazdasági helyzet miatt a kormány kémény, u.n. “on- megtartoztatasi” programot vezetett be, amely az ország összes gazdasági terhet a dolgozók vállára helyezte. A béreket korlátozták, de az árakat nem. Becslesek szerint az infláció 110-135 százalék közötti szintet erte el, de a szigorítás értelmében 50 százaléknál nagyobb béremelést nem engedélyeztek. Az üzemi szakszervezetek tagsága azonban nem volt hajlandó ezt elfogadni. Az ötmilliós Általános Munkás Konfederáció tagjai., (Confederation General de Trabahadores, kezdőbetűi: CGT.) aktív kommunisták vezetésével megszervezett sztrájkokkal nagyon sok esetben 100-130 százalékos bérjavitást vívtak ki, az inflációhoz képest még mindig nem eleget. Mikor Rega tanácsára Isabel Peron nem volt hajlandó az 50 százalékon felüli béremelést helybenhagyni, a CGT tagsága 48 órás általános sztrájkot rendelt el. De már kevesebb, mint 48 óra alatt, az egesz ország gazdasága megbénult és a kormány kénytelen volt a munkások béremelését helybenhagyni. A CGT azóta azt is kiharcolta, hogy minden szélső jobboldali kormánytagot eltávolítottak, közöttük az elnóknö titkárát, Jose Lopez Regat is, aki Spanyolországban keresett menedéket. Figyelemreméltó, hogy mindezt nem a CGT konzervatív és megalkuvó vezetősége érte el, hanem a harcias tagság. Argentína példája mutatja, milyen fontos a tagság aktív tevékenysége, amely még konzervatív vezetes alatt is határozott gazdasági és politikai akcióra tudja serkenteni a szakszervezetet. De azt is mutatja, mennyire semmitmondó a különböző szétszórt anarchisztikus gerilla csoportok működésé. Az argentínai gerillák évek óta tevékenykedtek, de eredményt nem tudnak felmutatni. Tevékenységük semmivel sem csökkentette az inflációt és nem adott bérjavitast sem a munkásoknak. Semmit sem tettek 1973 előtti katonai diktatúra megdöntésére, vagy a külföldi imperialisták kiűzésére. Ezzel szemben a szervezett munkások rövid néhány nap alatt ? ' t *» I teljesen megbénítottak a 25 millió lakosságú országot es úgy gazdasági mint politikai téren nagy- fontosságú eredményeket értek el. Nem sok dicsőséget könyvelhet el a feminista mozgalom, hogy első Ízben no ül Argentina elnöki székében. A sok millió dolgozo nő szamára Isabel Peron elnöksége semmi jót nem hozott, csak ugyanolyan kiszipolyozást, mint a dolgozo férfiaknak. De a dolgozó nők es férfiak együttesen az egész ország arculatát megváltoztatták. Az argentin nőket es férfiakat a közös erdek vitte közös harcba. Viszont a dolgozo férfiak is jó, ha tudomásul veszik, hogy nők nélkül sikereket soha sem erhetnek el* JAKARTA, Indonéziából érkező jelentések arról számolnák be, hogy Timor szigetén a Felszabadító Front egyre nagyobb tért hódit a volt portugál gyarmat lakosainak támogatásával. CHICAGO, Dl. Az International Harvester Company 5.2 %-al emelte a teherautók árat. 3
