Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-08-28 / 33. szám

Thursday, August 28. 1975. VANE CUT 4 MARSON ? E sorok Írásakor útnak indult a Mars fele a Viking nevű emberi személyzet nélküli Földről kor­mányzott űrszerkezet. A nyolc nappal később in­duló testvér-szerkezettel együtt a rendeltetése, hogy az űrben 186 millió mérföldét megteve jövő év júliusában a Marson szálljon le es annak anyagat, légkörét tanulmányozza. Nem tudjuk, hogy élő­lények fogadják-e a Vikingek érkezését? Van-e élet a Marson, akár a legkezdetlegesebb formában is,' igyekeznek az űrszerkezetek kideríteni. Eddig meg nem sikerült a Marsra űrszerkezetet bocsátani. Egy amerikai mubolygő 1971-ben a i bolygó körül keringett, lefényképezte annak felü­letét, de az sem életnek, sem növényzetnek nyomát nem mutatta. Csupán annak a jelei mutatkoztak, hogy ez az égitest valamikor vizben bővelkedett, ami felkelti a tudósok reményét, hogy valamilyen életforma található rajta. A két űrszerkezet terve­zése, építése, elindítása és további irányítása kb. egy milliárd dollárba kerül; ez a legdrágább, sze - mélyzet nélküli űrutazás az Egyesült Államok tör­ténetében. A Marsot azért szemeltek ki tanulmanyozas cél­jaira, mert úgy tudósok, mint tudományos fantasz­tikus regények iroi, mar több, mint 250 eve fel - tételezik, hogy lehetséges elet rajta. Az első Viking űrhajó tervezett leszállási helye a Chryse elnevezesü aranyföld lesz, olyan mederszenisegben, amiről a geológusok feltételezik, hogy valamikor folyóvíz mosta ki. A második Viking ettől északra száll le, ahol örökjeg-réteget sejtenek, amiből élő organiz­musok táplálkozhatnak. A két űrszerkezet kétféle­képp próbál majd eletet felfedezni a Marson: az egyik egy sztereoszkópikus, színes fenykepezögep- pel, a másik egy miniatűr biológiai laboratórium­mal, amely mikroszkopikus elet jeleit igyekszik majd kikeresni. Carl Sagan, a Cornell egyetem égitest-tanulmá­nyozó laboratóriumának vezetője szerint nincs ok arra, hogy higyjék, vagy kétségbe vonják a nagyobb organizmusok létezését a Marson, amiket a kame­rák lefényképezhetnek; ezeket, mint mondotta, “teljes tudatlansággal küldjük ki. De a Mars függet­len evolúciója 4lA milliárd évig tartott, eze’rt, ha vannak is organizmusok a Marson, azok nem o- lyanok, mint mi vagyunk. Ezt csak akkor tudjuk meg, ha majd a szerkezetek odaérnek.” Ha tegyük fel, egy marsbeli elefánt vetődne az urszerkezet közelébe, a kamerák lefényképeznék, ha nem túl gyorsan mozogna; de a legtöbb tudós ketli, hogy nagy állatok vagy esetleg növények lé­teznek a Marson. De ha léteznének is, akkor sem lehetne azokat álló képről felismerni. “Feltételezzük, hogy ha létezik ott élet, ez ugyan­azon okból létezik, mint a Földön”, mondja a Viking biológusa, Richard Young. “Vagyis, ez vegyi evolúciónak a végterméke; ennélfogva, legalább ve­gyileg, viszonylani fog a földi élethez.” A Viking Mars-ra szálló szerkezetei hosszú, me­chanikus karokkal vannak felszerelve, amelyek ma­guk kórul 10 labnyi távolságra is fel tudnak markol­ni talajmintákat. Ezeket a Viking gepezete egy csö­vön at egy köblabnyi miniatűr laboratóriumba veze­ti le. A 35 fontot nyomo, 40.000 részből álló labo­ratórium három különböző kísérletet hajt végre. Ha ezek a kiserietek semmit sem fedeznek fel, az nem jelenti azt, hogy nincs elet a Marson. Ha vi­szont minden kísérlet pozitívnak bizonyul, ez lesz az első, leghatározottabb bizonyiték arra, hogy az Ember nincs egyedül a világegyetemben. Ha nem találnak életet, az azt jelentheti, hogy rossz helyen szálltak le, vagy rossz feltételezésből indultak ki. Joshua Ledergerg Nobel-dijas tudós például hely­teleníti a Viking-kiserleteket, mert azok a marsbeli elet számtalan különböző formáit nem ismerhetik fel. Masok a Viking szerkezeteket primitiv, költsé­ges robotoknak tekintik, amelyek nem képesek különleges, mikro életformákat felfedezni, ha ilye­nek vannak a Marson. Újabb tudományos megfigyelések alapjan kezdték kétségbe vonni az élet lehetőségét a Marson. A két­kedés a hatvanas években érte el tetőfokát, amikor rájöttek, hogy az égitest évszakonként változó színei nem növényzet létezését jelentik, amint azt fel­tételeztek. Az amerikai mübolygók fényképéi azt mutattak, hogy a Mars felülete mély kráterekből all, mint a Holde. Az 1971-ben felküldött NASA mübolygö Mars körüli keringésében kimutatta, hogy az mas, mint amilyennek a tudósok feltételezték. Amikor a Mariner-9 a Mars közelébe ért, azt külön­leges porfelhőbe burkoltnak talalta. De amikor a por leüllepedett, a tudósok elé váratlan látvány tárult: négy hihetetlen nagyságú vulkán, a legna­gyobbnak, az Olympus Mons-nak olyan nagy a te­rülete, mint Missouri államé és 80.000 láb magas­ságot ér el. Mindez azt jelenti, hogy a Mars még él geologiailag. A Föld litoszférája is vulkánikus ere­detű. Ennél is meglepőbbek voltak azok az elágazó csatornák, melyeket minden valószínűség szerint folyóvíz mosott ki. Azért volt ez meglepő, mert a Mars ritka légkörében százszor kevesebb a viz, mint a Föld legszárazabb helyein es mert kevés olyan hely van a Marson, ahol a viz nem fagy meg vagy el nem gőzölög. A biológusok szerint, a viz az élet elófeltetele. Az utóbbi időkben tudósok az élet épito elemeit a legkülönbözőbb helyeken találták. Ebből most újra arra a feltetelezésre jutnak, hogy a világegye­temben sok helyen létezhet élet. Ha a Mars felüle­ten vizet találnak, az örókjégbe fagyva, vagy a talaj­jal vagy kőzettel elvegyülve, élőlények ehhez hozzájuthatnak. Az is lehetséges, hogy a Mars vala­mikor hasonló volt a Földhöz es valamikor még ismét a Földhöz hasonlóvá válhat. Ha feltételezzük, hogy a Marsnak valamikor kedvezőbb éghajlata volt, nem zárhatjuk ki, hogy az élet alkalmazkodni tu­dott es megmaradt. Errol próbálnák az uj kísérle­tekkel bebizonyosodni. , , Vágó Klara » ____ A COLA-SZTORI II.rész. BOTRÄNYREKLAM Ismét fölelevenedtek a legkülönfélébb híresztelé­sek a kola-sziruprol. Egyes mohamedán országokban például azt állították, hogy a kola jellegzetes ize a sertésvértol származik, s ezert ma az iraki és szaud- arabiai egyházi vezetők szerint épp olyan tiltott dolog, mint az alkohol. A leghevesebb es legnagyobb port fölvert kólaellenes kampány Nyugat-Nemet- országban folyt, ahol Hans Helmut Bikkel indított hadjáratot. Azt állította, hogy a kólaivás nemcsak egyszerűen szenvedéllyé válik, mint az alkoholiz­mus, hanem impotenssé is teszi a fogyasztóját, sőt a fogazatot is rongálja. A konszernek nagyon komolyan vették az ügyet, s ez egyben remek reklámnak bizonyult. Ameriká­ban bemutattak egy csecsemőt, aki mielőtt tejet ivott volna, először kólát kapott és túlélte. Sőt egy olyan asszonyt is nepszerüsitettek, aki saját be­vallása es a szakértők es reklámszakemberek szerint hatvan esztendőn at mindennap legalább egy üveg kólát fogyasztott. T0J>b mint kilencven esztendeig élt. Az évekig tartó pereskede'sben bizonyára nem ezek az érvek döntöttek, ám az tény, hogy a kóla- gyalazot 1969-ben börtönbüntetésre Ítélték a cég “megkárosításáért.” A botrány most sem ártott, ma mar Nyugat- Nemetorszagban is az egyik legkeresettebb ital a kóla. A két óriás közül a Pepsi volt a fürgébb, s bevezette a családi üveget, amely óriási sikert ara­tott. A Coca uj készítményekkel válaszolt, amire a Pepsi ismét rálicitált. NEGYVENLITERES KANNAK A szocialista és a tőkés országok közötti kereske­delmi kapcsolatok élénkülése Magyarországra is vitte a kólát, s hamar népszerűve vált. Mint Timmel Janos, a Fővárosi Ásványvíz- es Jegipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetője elmondotta, a kölcsö­nös előnyökön alapuló kereskedelmi megállapodás először a Coca-Cola cégét hozta Magyarországra 1968-ban. Két evvel később megjelent a Pepsi is, s olyan gyorsan hódította meg a magyar fogyasztó­kat, hogy ma már jóval több, mint kétszeresét áru­sítják a Coca mennyiségének. Magyarországon évente 580 millió üveg üdítő italt gyártanak, s ebből 180 millió palack a Pepsi, 88 millió a Coca. A fekve őrzött szirupot negyven- literes lezárt kannákban szállítják a liverpooli la­boratóriumból. Ez a mennyiség negyvenezer palack italnak elegendő. Több vallalat osztotta föl egymás kozott, mert a kóla szakemberei szerint a gyártó cég telephelyétől nyolcvan kilométeres sugáru kör­ben gazdaságos az üditó ital szállítása. Nemrégiben a Pepsi cég talán az eddigi legnagyobb üzletet kötötte a Szovjetunióban. A Fekete-tenger pártján, a Novorosszijszki Pepsi üzemben már el­készült az első üveg kola, s az ünnepélyes alkalomra (folytatás a ll.oldalon)----AMERIKAI magyar szó. 8 ________

Next

/
Thumbnails
Contents