Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-08-21 / 32. szám
Thursday, August 21. 1975. Bán Oszkár rovata Egy amerikai magyar polgári lap 1966-ban, kilenc evvel ezelőtt “így Írtak költőinkről” címen cikket közölt, amely szerint “Csodálatos az a közöny, amellyel az amerikai magyarságot az anyaország immár majdnem egy századon keresztül kezelte... odaát ennyi idő alatt csak egy tekintélyes, maradandó értékű tanulmány jelent meg az amerikai magyarság életerői, Dr. Hoffman Géza alkonzul ‘Csonka munkásosztály — az amerikai magyarság’ cimu könyve.” Ót evvel ezelőtt, 1970-ben megint forgalomba került egy könyv, amely az amerikai magyarsággal foglalkozik. “Magyarok a nagyvilágban” a cime. A Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. A magyarorszagi kivándorlással foglalkozik az erdélyi csángóknak a 17. szazadban Morvaországba való költözésétől napjainkig. . Az elősző közli, hogy a tanulmány “részletesebben az utolso száz ev emigrációjával foglalkozik, legtöbbet az amerikai Egyesült Államok magyarságával. Ez az irás kísérlet csupán, az első nekifutás a téma felvázolására. A kivándorlás adatainak összegyűjtése még a kezdet kezdeten van.” E sorok írója csak a könyv azon részévéi kivan foglalkozni, amely az amerikai magyar irodalomról szól. “A magyar sajtó es az irodalom az Egyesült Államokban” cim alatt négy es fel oldalon tárgyalja a 190 oldalas könyv az amerikai magyar sajtó es irodalom 125 evre terjedő történetet. Ez a szűkszavúság nem olyan fontos, mint az, hogy a könyv megallapitasai tévedéseken es rossz információn alapulnak. így például az asszimiláció vadjai olvassa a haladoszellemu sajtó fejére. “A sztrájkok leírásánál”, mondja, “nem emeltek ki a magyar munkások harcat. Nem foglalkoztak a magyar munkások ma- gyarsaganak megtartásával, sót igyekeztek elősegíteni az asszimilációt.” Ez az álláspont olyan visszájára fordított nacionalizmusféle, ami egyáltalán nem állja meg a helyet. A könyv megjelenese alkalmával Lusztig Imre a Magyar Szóban közölt kritikai megjegyzésében rámutatott ezen álláspont tarthatatlan voltara. Hangsúlyozta, hogy a magyar munkások — a szocialista lapok olvasói — magyar munkás- otthonokat építettek, magyar betegsegélyzo és ön- kepzó egyleteket, magyar munkás dalárdákat, magyar szimfonikus zenekarokat, magyar műkedvelő köröket, magyar sportklubokat és magyar nöegyle- teket létesítettek. Ma is éppen elég bizonyíték van arra, hogy nagyon is aktiv mozgalmi es társadalmi élefc'folyik magyar nyelven a szocialista sajtó olvasótáborában. Átnéztem a Magyar Szó néhány újabb szamaban a “Lapunkért” cimu rovatot, amelyben a lap minden kommentár nélkül közli a lap támogatására az Egyesült Államok magyarlakta vidékeiről beerkezo penzmegajanlasokat. Az április 3.-i szambán 50 egyen es egylet neve van felsorolva 818 dollárral es 50 centtel. A május elsejei szambán 65 név szerepel 1816 dollárral es 83 centtel, a május 15.-Í szám 59 nevet sorol fel 582 dollárral, a junius 5.-i szám 50 nevet kozol 441 dollárral. Ezek a számadatok egyáltalán nem elfogadható bizonyíték- szamba mennek a Magyar Szó olvasóinak állítólagos asszimilaciojara vonatkozóan. Es most térjünk at a tulajdonkepeni amerikai “GICCSES EPIGONKOLTESZET-E AZ AMERIKAI MAGYAR IRODALOM magyar irodalomra. A “Magyarok a nagyvilágban” — mondhatnám — foghegyről kezeli a kérdést. Azt még megértem, hogy Írója nincs jo véleménnyel a polgári sajtóról és Íróiról. De nem tudom megérteni, se megmagyarázni, hogy miért ir olyan mostohán Abet Adámról. “Az első amerikai magyar költő egy nagyváradi szabó, Abet Adám volt,” igy szol a könyv. Nehez elhinni, de az a gyanúm, hogy a könyv Írója nincs jo véleménnyel Abetrol, aki nemcsak “egy” nagyváradi szabó volt, hanem történetesen a legelső magyar szocialista költő is, akinek nagyon fontos szerepe volt a múlt század kilencvenes eveiben az amerikai magyar munkásmozgalom megszervezéseben, megindításában es kiváltságos helye van a magyar szocialista irodalomban. — Menjünk tovább. Tarnócy Árpádról, az egyik legjobb amerikai magyar költőről, aki egesz életeben laptulajdonos és szerkesztő volt Akron- ban, Ohio államban, a könyv azt Írja, hogy lelkész volt. Tamocy soha nem volt pap. Van még egy nagyon vicces tévedés a “Magyarok a nagyvilágban” cimü könyvben. 1920-ban Pesten “Amerikai magyar költők” címen kiadtak egy verseskónyvet az első világháború előtt Amerikában élő magyar költők verseiből, Apponyi Albert előszavával. Egy Radvá- nyi Kalman nevű szazadeleji katolikus iró tanulmánya követte Apponyi mézes-mazas szavait. Radva- nyi támadja az uj magyar irodalmat és szembe állítja az amerikai magyar költőket Ady Endre, Babits Mihály és Ignotus korával. epigonsag vadja Tarnocy Árpád, Kémény György, Polya László es társaik ellen sem. A magyar nyelv értelmező szótára, amit a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intezete adott ki 1966- ban, igy értelmezi a giccs szót: “az irodalom, a művészét, az iparművészét téren izlestelensegre valló, olcsó hatású, kulsóséges, elcsépelt eszközökkel létrehozott alkotás.” Kötelességemnek tartom védelembe venni az amerikai magyar költőket — politikai megkülönböztetés nélkül. Csak egy verset idézek, de tucatszamra idézhetnek verseket annak a bizonyítására, hogy tudatlan és meggondolatlan túlzás az amerikai magyar költők írásait a “giccses epigonkólteszet” termékeinek minősíteni. Tarnocy Árpád Petőfi cimü verséből van az itt következő idézet, a vers utolso két versszaka: Nem volt menekvés, mind felrazta, a nagyuraknak magyarázta, a vén alvóknak, hogy ő a Nép és o a Holnap. Es aztán eltűnj:. Mint a nótaszó. Mint csatak után a riadó. Nem a halallal. Orok fenyek csillaghadaval. Ez a Tarnócy vers pedig nem giccs, hanem csak I» » - . t egyszerűen szép magyar vers, a magyar versek javabői. “Mialatt idehaza”, Írja Radvanyi, “Nyugat-Euró- pa szennyes irodalmi áramlatai végig zuhogtak a szeplőtelen magyar talajon s létre jött az a rossz szagu nemzetközi irodalom, amely még most is kisert könyves boltjaink kirakataiban, azalatt Amerikában lankadatlanul dolgozott a magyar őseró s megszülte az amerikai magyar irodalmat.” Ezt a formedvényt a “Magyarok a nagyvilágban” Apponyinak tulajdonítja. A baj, hogy nem Apponyi, hanem Radvanyi irta. Ez az elírás azok köze a csodabogarak köze tartozik, amilyenekkel a Magyar- országon az amerikai magyarságról évtizedeken keresztül megjelent tudatlan ismertetések tele voltak. A “Magyarok a nagyvilágban” a következőkben tetőzi be az amerikai magyar költőkről alkotott egyáltalán nem hízelgő velemenyet: “...Örökösen a gyókertelenseget emlegették, pedig mar mind többen határoztak el magukat a kinn- maradasra. Azt sem érzékeltek, hogy a politikai elet odahaza is megváltozott, hogy a polgárság kiegyezett a földbirtokosokkal, mert félt a növekvő, Öntudatosodó munkásosztály tol. így ezeknek az amerikai magyar költőknek a körében az elavult eszmei tartalomnak megfelelő giccses epigon költészet burjánzott el.” Ez a könyörtelen kritika természetesen legelso- sorban az első világháború előtti koltónemzedékre vonatkozik. A felületes olvasó azonban azt gondolhatja, hogy a könyv egy kalap ala fogja Varga Józsefet es Egri Lajost Polya Lászlóval es társaival. Különös az is, hogy a könyv nem foglalkozik részletesebben az amerikai magyar munkasköltokkel, akik az első világháború után szép szambán vándoroltak az Egyesült Államokba és sok szép, értékes es erdemes verset Írtak. De nem hiszem, hogy okos es jogos a giccses > * , , UTÓSZÓ — A “Magyarok a nagyvilágban” öt evvel ezelőtt jelent meg. Azért tartom fontosnak a könyv bírálatát, mert legalább is részben felelős azért a közönyért, amelyben a szülőhaza az amerikai magyar irodalmat még ma is részesíti. Tudomásom szerint legalább négy amerikai magyar munkas- kolto összegyűjtött müvei Magyarországon vannak. Abet Adam es — tudtommal — Varga József irasai az Országos Széchényi Könyvtárban, Egri Lajos müvei a Petőfi Irodalmi Múzeumban s Olexo Endre versei valahol a Magyarok Világszövetsége relikviai közt porladnak. Ideje elökapami, leporolni, áttanulmányozni es kiadni okét.------AMERIKAI MAGYAR SZÓ-----RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZOT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV............................................................... cím............................................................................... VAROS....................................................................... Állam.............................zip code...................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ St' NEW YORK’ NY* 10003
