Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-08-21 / 32. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ' TTiursday, August 21. 1975. Mi van a gabonabotrány mögött? SOKAN ELLENZIK A NUKLEÁRIS Nagy gabonabotrány van az Egyesült Államokban, de ezt nem a Szovjetuniónak eladott gabona okoz­za. Az egész ügyet úgy csűrik, csavarják, hogy szov­jetellenes és a jóviszony kiterjesztése-ellenes propa­ganda céljaira használhassák fel. A valódi botrány abból áll, hogy az a sok lopás, csalás, hamisítás es felrevezetés, amit a gabonánagy kereskedők az ameri­kai közönség ellen elkövettek, most fokozatosan napvilágra kerül. A gabona-üzlet, mint tudjuk, elejetol végig a mo­nopolista nagytőkés gazdálkodás egy részé. A ke­, f , é . fi f , * nyer ara eppen úgy, mint az auto es mas togyaszta- si cikkek ára a monopóliumok mesterkedeseitol függ­Nem a Szovjetuniónak eladott cikkek okozzak az árdrágulást itthon, hanem a monopolista kapitalis­ta rendszer telhetetlen, egyre nagyobb profitra e- hes uzerkedesei. Nem a Szovjetunió “csapja be” az amerikai fogyasztókat es nem a Sz.U. sérti meg az USA nemzeti erdekeit óriási mennyiségű gabona fel­vásárlásával, hanem az USA monopol érdekeltségek, amelyek egyeduralmat gyakorolnak a gabonakeres­kedelem fölött. PÉLDA, AMIBŐL OKULNI LEHET Nagyon felvilágosito az a különbség, ami 1972- ben a Szovjetunióban es az Egyesült Államokban bekövetkezett esemenyek között fennállt. A Szov­jetunióban nagy szárazság volt es óriási mennyiségű gabonát kellett beszereznie a világpiacon. Kedvező áron nagy mennyiségű gabonát vásárolt, de a szállí­tásért az USA tulajdonában lévő hajók megzsarol­ták. Ennek a kényszervásárlásnak óriási költségei ellenere, sem a kenyer, sem más gabonatermek ára nem ment fel a Szovjetunióban, mert elsősorban a nép erdekeit tekintik es nincsenek kapitalisták, a- kik a gabonavasarlásbol profitot húznának. Az Egye­sült Államokban viszont a monopol-érdekeltségek, amelyek a gabonakereskedelmet,a sütödéket és kis­kereskedelmet is uralják, felemeltek az árakat, arra hivatkozva, hogy a szovjet üzlet miatt szűkében voltak gabonában. Ha ez tényleg igy volt — ami nem valószínű — kit lehet okolni a gabonahiányért? A Szovjetuniót, mely megvásárolta, vagy pedig az Egyesült Államok mo­nopolistáit, akik eladták az ország lakosságának szükséges gabonát? A valóság az, hogy sok gabonát elrejtettek, hogy az árakat még jobban felverjék, de nehogy a nép haragja ellenük irányuljon rosszindula­tú, furfangos propagandával a Szovjetuniót állítot­tak be bűnösnek. Az idén sincs gabonahiány es a nagy szovjet vá­sárlások ellenére, nincs ok arra, hogy a gabonafélék megdráguljanak. De már most előkészítik a talajt a gabona-árak emelésére és ismét a Szovjetuniót okol­ják s ezzel azt a politikai célt is szolgálják, hogy hát­ráltatják a két ország közötti jóviszony továbbfej­lesztését. ÚJBÓL TERJEDNEK A VILLAMOSOK Hosszú evek után egyre több amerikai varos fej­leszt ki ismét villamosvonalakat. A modern, uj ko­csikkal múk'ódő, “könnyű sinű” villamosh'alózat olcsó, tiszta módja a tómegkózlekedesnek, amellyel úgy a levegőszennyezódés, mint a drága gazolin költségé elkerülhető. Elsősorban azok a varosok temek vissza a villa­mosok kiterjedtebb használatához, amelyekben eze­ket meg szórványosán meghagytak, mint Boston, San Francisco, Philadelphia, Pittsburgh, Newark és New Orleans, annak az eredeti villamosnak a haza- ja, amelyről Tennessee Williams “A Vágyak Villa­mosa” című színdarabját elnevezte. De az ohioi Daytonban is terveket dolgoztak ki egy átfogó, uj, “könnyű sinu” közlekedési rendszer kifejlesztésére. Rochester es Buffalo (New York) varosokban is napirendre tettek a villamoshálózat kifejlesztését. 1952 óta a Boeing-Vértől Co. most gyárt először villamoskocsikat a U.S.-ben, ezeket Bostonban es San Franciscóban fogják járatni. Mas helyeken is modernizálják és megnagyitják a villamosvonalakat. Mutatja a villamosok felujult használatának irány­zatát az a konferencia, amit júniusban U.S., kanadai és európai városokból 600 szakértő tartott, ahol a villamosvonalak tapasztalatait es fejlesztését tár­gyaltak meg. A különbség a regi, megszűnt villamosok es a jelenlegiek között nem annyira a kocsik különbö­zőségében, mint a vonalak újszerűségében mutatko­zik. A régiek a belvárosok legforgalmasabb utcain jártak és a kifejlődő autóforgalomnak nagy akadályt okoztak. Az uj villamosvonalakat más forgalomtol külön, saját pályatestükön járatnák, ahol gyorsab­ban es akadálytalanul közlekedhetnének, csak egyes helyeken vezetnének más közlekedési eszközhöz. A villamosvonalak épitese sokkal olcsóbb, mint a földalatti épitkezés, nem kell alagút hozzá. Ezután nagyon kevés olyan földalatti hálózatot fognak épí­teni, mint amilyen jelenleg Washingtonban és Atlan­tában készül. ERŐMÜVEKET Mivel nincsenek szövetségi törvények a nukleáris áramfejlesztők szabályozására, vagy ellenőrzésére, egyes államoktól függ, hogy megengedik-e sajat te­rületükön az ilyen erőművek építését. De egyre na­gyobb az ellenállás országszerte a további nukleáris erőmüvek epitesere. Az Egyesült Államokban fejlesztett villanyáram­nak 8.5 százalékát jelenleg atomerőművek állítják elő. Ford elnök az év elején kijelentette, hogy az e- nergiasz'úkseglet miatt 200 nukleáris erőművet kell építeni a következő 10 év alatt. Jelenleg 55 engedé­lyezett nukleáris erőmű működik és még 180 van tervezes alatt, de ezeknek üzembe léptetése ! kétsé­ges a közönség ellenállása miatt. A nukleáris erőműipar nagyméretű “tájékoztatá­si” kampányt kezdett; arról próbálja meggyőzni a közönségét, hogy nukleáris balesetek előfordulására az esély jelentéktelen. De ezt azonnal kétségbe von­ják azok a hibák, melyeket a meglévő atomerőmű­vekben nemregen felfedeztek. Két képviselői Mike Gravel, alaszkai demokrata, es Hamilton Fish new- yorki republikánus, törvényjavaslatokat nyújtott be/ amelyekben öt évi moratóriumot kérnék további atomerőmüvek epitésere, mialatt a kongresszus tech­nológiai osztálya tanulmányozhatja biztonságukat. A fogyasztok érdekeit védő Ralph Nader előljar a nukleáris erőmüvek elleni harcban, azon az alapon/ hogy az ország “hanyathömlok rohan nukleáris erőmüvek építésében”, ami szerinte veszedelmes es szükségtelen. Mas csoportok is aktivan próbálják megakadályozni további atomerőmüvek építését. Több nyugati és középnyugati allamban környe­zetvédelmi es polgári csoportok a jövő évi választás ele akarjak bocsátani a “nukleáris ellenorzes”-i javas­latot, amely előírja, hogy az atomerőműveknek, mie­lőtt megépülhetnek, bizonyos biztonsági szabályo­kat kell kielégíteniük. A csoportok között különböző szervezetek van­nak, mint pl. a Sierra Club, a Friends of the Earth, a Zero Population Growth. Amellett három Nobel- dijas tudós: Dr. Linus Pauling, Dr. Harold Urey és Dr. Hannes Alfven is támogatja az ügyet. EGYESÜLT NEMZETEK, N.Y. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitkára, Kurt Waldheim java­solja, hogy az intézmény 1976-os költségvetését évi 606 millióról 737 millió dollárra emeljék. Ez 21.6 százalékos emelest jelentene. WASHINGTON, D.C. A Munkaügyi Hivatal jelenti: a múlt heten 427.000-en folyamodtak munkanélkü­li biztosításért. 2____ AMERIKAI _ f JAGYAR SZÓ r»ft ft ft ftftft*»+»»*ft»ft# fiftfiftftftftftfiftfiftfi fifift%*ftft Published weekly, except 3rd - & 4Ü» week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East ~16 th Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March "21, 1879, at the P.O. of ____________New York, N.Y.________ Előfizetési, árak: New York városban, a* Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden mis külföldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00.

Next

/
Thumbnails
Contents