Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-03 / 27. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ FIGYELJÜK IRÁNT Túlóráznak a CIA alkalmazottai az Azori szigeteken I ^Mit«JiOO w «Terceira^ / j vf AZORES ]yC. C* j portugál/ 7 Atlantic Ocean !( \ / | MADEIRA 1 / SPAIN )F^ j FunchjA Ingadozik a NATO. Törökország külügyminisztere azzal fenyegetőzik, hogy felszámolják a törökországi amerikai támaszpontokat, ha Washington nem függeszti fel hadifelszerelesi bojkottját. Görögország külügyminisztere azzal fenyegetőzik, hogy a görög támaszpontokat számolják fel, ha nem gyakorol nyomást a washingtoni kormány Törökországra es nem kényszeríti, hogy vonja ki csapatait Ciprusról. A minap lezajlott olasz választások a jelek szerint arra késztetik az uralkodó Keresztény Demokrata Pártot, hogy bevonjak a kormányba a Kommunista Part megbízottait, ami újabb csapas a NATO-ra. A haladó portugál kormány részvétele a NATO- ban sincs Ford-Kissinger-Schlesinger urak Ínyére. Mindezek megmagyarázzák, miért dolgoznak túlórát a CIA szolgálatában lévök az Azori-szigeteken, melyek ezer mérföldre vannak Portugália partjaitól. Az egyik szigeten — Terceiraín — az Egyesült Államok hadihajó- és hadirepülö-bázist épített fel. Ezen a támaszponton 2000 amerikai hadi es 500 polgári alkalmazott dolgozik. Ezeknek a hozzátartozoi 25.000-et tesznek ki. Arról, hogy a CIA-nek mennyi embere működik a szigeteken, nincs kimutatás. Tudjuk azonban, hogy szorgalmasan dolgoznak azon, hogy a szigetek lakóit rávegyek arra, hogy elszakadjanak Portugáliátok A Boston (Mass.)-ban megjelent Christian Science Monitor napilap részletesen beszámol arról, hogy a szigetek lakói miért követelik függetlenségüket Portugáliától és miért akarnak az Egyesült Államokhoz csatlakozni. A lap szerint a lakok elégedetlenek főleg azért, mert mezőgazdasági termékeikért az évek során át alacsony arat kaptak Portugáliától es a fasiszta diktatúra megdöntését követően remélték, hogy ez megváltozik. Ezen óhajuk nem teljesült — es ezt az elégedetlenseget használja ki a CIA, hogy az általa sugalmazott “függetlenségi mozgalomba” tömörítse a szigetek lakosait. A CIA-ügyn'ókÖknek sikerült tüntetésre serkenteni nehány száz embert Borges Coutino kormányzó ellen, aki a tüntetéseket minden nehézség nélkül felszámolta. Most a “függetlenségükért” harcolok (értsd a CIA), röplapokat osztogatnak az amerikai hadsereg ott állomásozó tengereszei között és az ó segítségüket kérik céljuk elérésére. A portugál kormány figyelemmel kiséri ezeket a fejleményeket. Jorge Correia Jesuino hírszolgálati miniszter kijelentette: “Az Azori-szigetek eppen olyan részét alkotják Portugáliának, mint Texas az Egyesült Államoknak.” Ford elnök és Kissinger külügyminiszter egyrészt remélik, hogy a CIA ügynökök jó munkát vegeznek az Azori-szigeteken, másrészt aggódnak a “jó munka” következményei felett. Most, piiutan az USA oly csúfos vereséget szenvedett Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban, az ázsiai országok, mint Thaiföld, Fülöp-szigetek stb. egymásután elvesztik bizalmukat az Egyesült Államokban es sorba állnak, hogy barátságos viszonyt teremtsenek a győztes országokkal. Ez készteti a washingtoni kormányt, hogy uj szövetségest találjon az ázsiai földrészén. Minden jel arra mutat, hogy megtaláltak ezt Iránban, amely az utolsó két esztendőben közel három milliárd dollár értékű hadifelszerelést — a képen látható páncélkocsikat, valamint F-14A jelzésű vadászgépeket —vásárolt az Egyesült Államoktól. Több száz amerikai tisztképzö ment Iránba, hogy a hadsereg vezetőit a modern hadviselésre kitanitsa. Nagy jelentősége van annak is, hogy az Egyesült Államok iráni nagykövete Richard Helms, a CIA kémszervezet volt direktora. Ezek a tényék önmagukért beszelnek. ROMA, Olaszország uralkodó Keresztény Demokrata Pártjának 6 baloldali tagja bejelentette lemondását. A hat közül három tagja a kormánynak és mindegyik komoly változásokat akar létrehozni az uj politikai helyzetben. LONDON, Douglas Woolley 5 millió dollár költséggel megpróbálja felszínre hozni az 1912-ben elsüllyedt Titanic hajót. Úgy véli, hogy nagy meny- nyiségu aranyat és más nagy értékű műtárgyat talalnak majd a hajon. Sokan meddő igyekezetnek vélik Woolley tervet. De ezek az események nem egyszerűek és nem egyiranyban haladnak. Szükséges megemlíteni, hogy Irán all azon olajtermelő országok élén, melyek az olaj árának újabb felemelését szorgalmazzák. A Wall Street Journal 1975. jun. 6.-i számában egész oldalas hirdetés jelent meg, melyben az Irán Nemzeti Olaj Vállalat megmagyarázza, hogy miután a dollár értéke a nemzetközi pénzpiacon állandóan csökken, az olajtermelő országok kénytelenek az olaj árát ismét emelni. Itt csupán az egyoldalas hirdetés utolsó mondatat kívánjuk idézni: “...következésképpen (a dollár értékének csökkenése következtében) az olajtermelő országok jövedelme csökken és ez káros nemcsak az olajtermelő országok részére, hanem az iparilag fejlett országok távlati erdekeire is és e probléma megoldása megkívánja az olaj áranak emeleset.” íme uj szövetsegesűnk,Iran, igy cselekszik. MOSZKVA, Tizennégy amerikai szenátor, köztük Jacob Javíts és Hubert Humphrey, idelátogattak a szovjet kormány meghívására. Látogatásuk során meghívtak a Rossiya Hotelbeli szállásukra 16 disszidens zsidó személyt, hogy panaszaikat a helyszínen meghallgassak. Javíts szenátor megjegyezte, hogy ezt a találkozót ok maguk rendezték meg, de értesítették róla az amerikai követséget es nem kételkednek abban, hogy a szovjet hatóságok is tudnak róla. Humphrey szenátor kijelentette, hogy nagyon fontos ismereteket nyertek ebből a találkozásból. Ot szenátor nem vett részt azon. Az ember elméjében felmerül a kérdés, hogy vajon az amerikai közvélemény és a hatóságok hogyan fogadnák egy hasonló szovjet küldöttség viselkedését, ha amerikai látogatásuk során meghívnának egy tucat fekete személyiséget, hogy panaszaikat meghallgassák, holott ezek a panaszok nyilvánvaló valóságon alapulnak. Ezek a valóságok 300 évi folytonosság után még ma is fennállnak. A fekete nép elleni karos megkülönböztetés az egesz fekete népét érinti, nem pedig az érintett lakosság elenyésző kis százalékát, mint állítólagosán a szovjetunióbeli zsidóságot. Vajon nem itélnék- e el azt, mint az ország belügyeibe való beavatkozást? .7 <■ ■ m.-. Äff 'fa Thursday, July 3. 1975. Amerikai szenátorok Mns/kvíihíaii AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21,1879, at the P.0, of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York városisán, az Egyesült Államokban es Kanadaban é^y évre 12.50 dollár felévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba' egy évre 15.00 dollár felévre 8.00 dollár.
