Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-08-14 / 31. szám
Thursday, August 14. 1975. KIVONATOK AZ ELHANGZOTT BESZEDEKBŐL A l inlandia csarnok a megnyitás pillanataiban. A nemregen lezajlott helsinki európai biztonsági konferencián a Finlandia csarnok hofeher kék-fekete burkolatú tanácstermében a francia abc sorrendjében elfoglaltak helyüket a félkorives sorokban az országok küldöttei. Urho Kekkonen elnök nyitotta meg a tanácskozást. A Finn Köztársaság elnöke hangoztatta, milyen nagy megtiszteltetés országa és az egesz finn nép szamara, hogy masodizben lehet gazdaja ennek a konferenciának. “Ez az értekezlet — mondta a finn államfő — az összes résztvevő országok politikai akaratanak eredménye, arra irányuló akaratuknak, hogy javitsák es szélesítsek Jtolcgönös kapcsolataikat népeik érdekében es egyúttal kifejezésre juttassak, azt a szándékú-* kát, hogy hozzájárulnák a bekéhez, a biztonsághoz, az igazsághoz es az együttműködéshez Európában.” Majd Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára szolalt fel. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború befejezese óta Europa nem egyszer súlyos feszültségek időszakát elte át, sikerült azonban elkerülnie a háborút. Bármerre is tekintünk ma Európában,min- denutt nyilvánvalóak a béke gyümölcsei: uj ipari létesítmények, uj művelődési központok es uj városok születnek,regi varosokat újjáépítenek, az életszínvonal es a műveltség eddig még soha nem tapasztalt színvonalra emelkedett. Hangoztatta továbbá, hogy az európai országoknak es mindazoknak az országoknak, amelyeknek sorsa egybefonódik Európával, egységesnek kell lenniük abban a célban, hogy függetlenül az ideológiától vagy a kormányzati formától, biztosítják a béke fennmaradását. Harold Wilson brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a konferencia az enyhülés szellemében ülésezik. Az enyhülés csak annak a kölcsönös eltökéltség - nek a réven vált lehetségessé, hogy “mindnyájunk integritásának a megőrzése a kulcsa valamennyiünk jovojenek.” Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök a ciprusi kérdést helyezte mondanivalójának középpontjába. Hangoztatta, hogy mindazok az óriási pénzösszegek, amelyeket jelenleg katonai kiadásokra fordítanak, a szociális es a gazdasági haladást szolgálhatnak. Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök Europa es a világ többi részé közti kapcsolatok fontosságát kiemelve, arra mutatott ra, hogy a biztonsagot ki kell terjeszteni Európa határain túlra is. Sürgette a fegyverkezesi hajsza mielőbbi megfékezését, a hadászati fegyverek csökkentéséről folyó szovjet-amerikai tárgyalások (Salt II) eredményes befejezését es a (Salt III) tárgyalások mielőbbi megkezdését. Kijelentette: az európai biztonság meghiúsulása a legsúlyosabb következményekkel lenne Kanadára. I f Helmut Schmidt nyugatnemet kancellár hangoztatta, hogy az NSZK szemszögéből nezve az európai biztonsági konferencia záróokmányának aláírásával ' jelentős eló’rehaladas történt Európában a bekepoli- tika területen. A bonni parlament es az NSZK lakossága — mondta Schmidt — elismeréssel tekint ennek a konferenciának eredményere. egyúttal azonban nem ringatja magát illúziókban. A konfrontácio évtizedei után nem lehet egyik napról a másikra megteremteni az egyuttmuködes korszakát. A feszültség enyhülésének folyamatához nem elegendő egyszeri nekilendülés, szükség van állandó, folyamatos hozzájárulásunkra, hogy biztosítani lehessen az előrehaladást. Kádár János a Magyar Népköztársaság nevében szolalt fel: “Mi annak a magyar nepnek a küldöttéiként veszünk reszt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 eve el a Duna- Tisza táján, Európa közepén, igy múltúnk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kótodiké Meggyőződésünk, hogy Europa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban igy van ez a magyar nép eseteben, amely évszázadokon át a hadak utjának keresztezödési pontján eit es mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson es megőrizze államat a fenyegető pusztulással szemben. Századunkban, az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyar- ország területe a korábbinak egyharmadara csökkent. A második világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon verezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 százalékát es az ország romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa 30 évvel ezelőtt, az antifasiszta koalíció történelmi győzelmének es annak következtében, hogy a szovjet hadsereg, a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazank területéről a Hitler-fasisz- ta megszálló hadakat, uj, jo fordulatot vett. Azóta bekeben el a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenséget és állami szuverenitását, szilárdan es eltökélten halad maga választotta utján, s ma a fejlett szocialista társadalmat epiti. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság szamara az európai nepek békéje, biztonsaga, barátsága es együttmukódese nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó hosszú tavu politikát es a magyar nép életbevágó erdekeit fejezi ki. Gustav Husak , a Csehszlovák Köztársaság elnöke kijelentette: “Ez az első alkalom a történelemben, amikor Europa megragadta a lehetőséget arra. hogy megteremtse a beke, a biztonság es a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenere, hogy továbbra is fenn- állanak politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Elismeréssel adózunk azoknak a reálisán gondolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai es a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. Valey Giscard d‘Estaing francia köztársasági elnök mindenek előtt azt a kérdést vetette fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezletnek es az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél Europa biztonsága. A történelemben először vált lehetségessé,hogy egy ilyen konferencián a semleges és az el nem kötelezett országok is hallassák szavukat. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra. Joszip Broz Tito. a Jugoszláv Köztársaság elnöke egyebek között annak a velemenynek adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat véget, hanem eppen kezdetet jelzi. A konferencia nem egyszerűen az európai nemzetek valamilyen egyetértésének eredmenye, hanem a nemzetközi politikai, gazdasági es társadalmi kapcsolatokban a második világháború óta lezajlott változások és uj irányzatok kifejeződése. Leonyid Brezsnyev , a Szovjetunió KP főtitkára a világ valamennyi bekeszeretö népéhez intézte szavait: Rengeteg ver aztatta Europa földjét a két világháború alatt. A 33 európai állam, az USA és Kanada legfelsőbb politikai es állami vezetői azért gyűltek össze, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassak Európát, amely mindörökre megszabadul a háború megrázkódtatásaitól. A békére való jogot (folytatás all. oldalon)-AMERIKAI MAGYAR SZÓ--------------AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI KONFERENCIA
