Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-08-14 / 31. szám

Thursday, August 14. 1975. Chilében ezreket deportálnak, kínoznak, gyilkol­nak. Rhodesiában, Delafrikaban sortuzek pusztítják a feketeket. Iránban vészbíróságok tizedelik a bal­oldalt. Szöulban halai jar a kritikáért. Brazíliában, Argentínában, Uruguayban halálbrigadok grasszál- nak. Spanyolországban 40 eve nem enyhül a fasisz­ta terror. Szingapúrban, Indonéziában, Taivanban Ítélet nélkül raboskodnak az emberek évtizedekig. Mindez nem érdekli a nyugati sajtot es politikuso­kat. Chile csak akkor háborította fel őket, amikor Allende — egy emberáldozat nélkül — igazságosabb rendszerre törekedett. Akkor gyaláztak okét, hazud­tak róluk, ellenforradalmukat pénzeltek, gazdasági­lag fojtogatták, de a győztes ellenforradalmat bőven pénzelik. Örültek nekik, mikep az egy millió áldo­zatot követelő indonéz feher terrornak. De a nyugati sajtot es politikusokat csak Portu­gália izgatja. Itt 50-éves fasiszta diktatúrát számol­ták fel, vértelen utón, mint Allende Chiléjében. Megszüntettek a cenzúrát, lehetöve tettek a párt- alakitast, meghirdették a szociális reformokat. Mel­lettük, Spanyolországban tart az elnyomás, rendőr­terror, de az Atlanti Szövetség keblére öleli okét. Milliónyi turistát irányítanak oda (egyes szocialista országok is), milliardokat ruháznák be náluk. A portugál Salazart 40 évig tiszteltek, mint “emberarcú” katolikus diktátort (kivált Horthy- Magyarorszagon), bar a politikai rendőrség, PIDE hasonlított a Gestapohoz és Salazar katonai Mozam­biki falvakat irtottak ki. A demokrata Nyugat nem tiltakozott. De most kommunista párt van Lissabon- ban, letartóztatták a terrorista rendőrök egy részét, államosítottak a bankokat, közüzemeket és lever­tek az ellenforradalmat. Mindezt a “parlamentáris demokrata” sajtó és politika nem túri. Tapsoltak ők Mussolininak, kezdetben Hitlernek, majd Mende- resnek, Batistanak, Trujillonak, Csangkaiseknek, Rheenek, Parknak, Marcosnak, Diemnek, Jimenez- nek, Ibaneznek, Malánnak. Csak naiv gyermekek csodálkozhatnak ezen, akik nem tapasztaltak, hogy a polgári demokráciák csak' addig tűrik a maguk alkotmányát, amig az biztosítja hatalmukat,* ha nem, jöjjön Horthy, Salazar, Mussolini, Franco, Hitler és Pinochet. E sztereotip módszertől néha eltérnek, ha forra­dalmi időkben nincs valahol olyan szervezett szélső jobboldal, mint a nemzeti szocializmus volt, vagy nem időszerű külső beavatkozáshoz fordulni, mi­kép a franciak és románok a magyar proletárdikta­túra letörésében. Vagy ha a nemzetközi közvéle­mény még nem vadult meg elégge. Ilyenkor néha baloldalinak tartott partot, politikust hasznainak faltoro kosnak, aminő az ejsó világháború után a német szocialista part volt. Ennek hadügyminisztere Noske, a reakciós nemet tisztikarral leverte a nemet baloldalt, köztük a kommunistákat, elpusztítva a nép olvan hőseit, mint Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht. Akik kérdik, hogy vallatnak ilyen szerepet szoci­alisták, azoknak felelhetjük, hogy a “szocialista” szoba sok minden belefér. Szélső példái vannak ennek az USA-ban, ahol rendőri es nyomozo szervek szocialista és más baloldali nevű szervezetekbe be- férkoznek, ilyeneket maguk is alapítanak, radikális mozgalmakba agent provocatoröket csempésznek, hogy forradalmi frázisokkal konkurraljanak az igazi baloldallal és szabotazzsal, merényletekkel diffamál- jak azt, alkalmat adva a reakciónak a fegyveres be­avatkozásra es üldözésre. De az ellenforradalom előkészítésében fontosabb szerepet szán a jobboldal a szocialistáknak, tudván, hogy a haladó közvélemény gyanakodva fogadna nyílt ellenforradalmi fellépést. A “szocialista” cím­ke megnyugtatja őket. Es bár régebben a szocialista pártokban sok forradalmisag, radikalizmus volt, ké­sőbb elpolgáriasodtak. Nyíltan elutasították a szo­cialista programot, mint a német szocialista part es támogattak a reakciós kormányokat, mint az olasz szocialisták. Gyakran igyekeztek tultenni antí- kommunizmusban a jobboldalon, mint az angol munkáspárt Bevinje es George Brownja, imperialis­tábbak és sovinisztábbak voltak a polgári pártoknál, mint a francia Mollet es a leghangosabb ellenforra- dalmarok voltak (teljesen elfelejtve a szocializmust) az emigrációban, mint a Peyer es Kethly csoportok. Meg ominózusabb a szerepe Soares alatt a portu­gál szocialista partnak. Mutatja ezt, hogy az egesz Nyugat jobboldali sajtója tapsol nekik, minden kon­zervatív politikus dicsőíti őket es aggódik értük. És látjuk, hogy valamennyien a portugál kommunis­tákat vádolják terrorral, amikor e “szocialisták” hitleri módon terrorizáljak a baloldalt, dúljak fel szervezeteiket és égetik könyveiket. S az elhallgatás politikáját követve ez a sajtó nem közli — egyes kivételekkel — hogy e “szocialista” part tagjai nem szocialisták es nem munkások. (L. Le Monde, jul. 20-22.) Honnan is volnának? A 40 %-ban analfabéta portugálok 40 évig csak fasizmust és babonát tanultak, semmi közük nem volt a forradalomhoz, az a tisztikar müve volt. t (• f | A képernyők mutatják a “Lumpenbourgeoisiat”, amely a “szocialista” gyűléseken halait ordit a kommunistákra. Mikent 1945-ben Magyarországon a Kisgazdapart volt a legjobboldalibb part, amely indulhatott, a konzervatívak es a reakciósok rajuk szavaztak, igy kaptak 57 %-ot. A reakciós portugá­lok is ama pártokra szavaztak, amelyeket a legjobb- oldaliabbaknak tartottak, az SU-ra és a “népi de­mokratákra”, amely külőnóskep kevésbe reakciós part, mint az SU, sőt ezt el is Ítéli hazaárulo, ellen- forradalmi magatartasa miatt. Ezt a pártot, ennek a lápját (amely persze a diktatúrában nem lehetett szocialista) félti a Nyugat, mig az igazi terror, diktatúra ellen egy szava sincs. Csúnyább ez, mint a nyilt sisaku fasizmus. Ott legalább látni, miről van sző. A “szocialista” szóval jóhiszemű embereket meg lehet téveszteni. És visz- szataszito, ha igazi szocialista múltú emberek oda­adjak magukat ilyen játéknak, ami végül is — mint Ausztriában es Németországban történt — őket is elpusztítja. Nehez a mai sajtóviszonyok közt ez ellen küzdeni. De legalább a mi olvasóink tudjak, mig a kapitalista sajtó, akar nyíltan, akar álarcban szolgaija a reakciót, fasizmust. Peregrinus PRAGA, Hortensia Allende, a meggyilkolt chilei elnök özvegye reszt vett a Csehszlovák Notanacs Központi Bizottságának ülésén, ahol beszédében többek kozott mondotta: “A chilei nép legszélesebb egységfrontját kell megteremteni, annak érdekében, hogy megdontsék a fasiszta juntát es uj kormány alakuljon forradalmi és népi program alapjan.” • WASHINGTON, D.C. Az USA az elmúlt esztendő­ben kilenc milliárd dollár értékű hadifelszerelést adott el külföldi államoknak. Újabb nemzetközi megmozdulások Luis Corvalán megmentéséért NEW YORK, N.Y. Luis Corvalannak, a Chilei Kommunista Part főtitkárának azonnali szabadon bocsátását követelte az Egyesült Államok Kommu­nista Partja, a Henry Winston a párt elnöke es Gus Hall főtitkár által aláirt nyilatkozatában. Az ameri­kai kommunisták e nyilatkozatban továbbá köve­telték: a chilei hatóságok adjanak beutazási enge­délyt más országok orvosainak, hogy segitseget nyújthassanak Luis Corvalannak, s felkérték Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát, tegyen lépéseket annak érdekeben, hogy Corvalan orvosi segítségben részesüljön. Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Part első titkára az ENSZ főtitkárának küldött táviratá­ban a világszervezet közbenjárását kérte Luis Corva­lan életének megmentéséért. Uj-Delhiben Chile indiai nagykövetségének épüle­te előtt Luis Corvalan es a többi chilei politikai fogoly szabadon bocsátását követeltek a tömegtün­tetés részvevői. A felvonulásban indiai parlamenti képviselők, haladó partok és demokratikus szerve­zetek vezetői is részt vettek. A tüntetők a nagy­követségen átnyújtott petícióban fogalmaztak meg követelésüket. Waldheim ENSZ-fötitkárhoz fordult Luis Corva­lan ügyében a chilei katonai junta bűneinek ki­vizsgálásával foglalkozó nemzetközi bizottság jogi albizottsága. Dr. Friedrich Kául professzor (NDK) jogász, az albizottság vezetője levelében azt kéri, hogy Waldheim személyesen és az ENSZ tekintélyét latba vetve lepjen fel a Chilei Kommunista Part főtitkárának megmentéséért es szabadon bocsátásá­ért. A professzor arra kéri a világszervezet főtitká­rát, hogy a Pinochet-junta áltál bebörtönzött többi chilei hazafi érdekében is járjon közben. Leveleben Kául professzor utal arra, hogy Chilé­ből erkezett teljességgel megbízható hírek szerint Luis Corvalant a Trés Alamos-i táborba szállítottak át azzal a céllal — mint a Pachecco taborparancs- noknak címzett kiséro parancs eloirja —, hogy vé­gezzenek vele. Alapos ok van annak feltetelezésere, hogy a közelmúltban Santiagóban letartoztatott Carlos Lorca Tobar szocialista ifjúsági vezetőt is ugyanilyen utasítással szállították a Trés Alamos-i táborba — mutat rá Kául professzor levele. FEHÉREK MEfittMMTII (FEKETE FÜMÖKET BOSTON, Mass. Baseball és golf-ütokkel, vasrudak- kal felfegyverzett több ezer személyből álló fehér csocselek véres támadást intézett 500 fekete fiirdó- ző férfi, nő és gyermek ellen a városi strandon. A kirendelt rendőrség kordont vont a fehérek és feketék között. A fehérek át akarták törni a kordont és miután ez nem sikerült, köveket, sörös- kannákat és egyebeket zúdítottak a fekete fürdo- zökre. Közben trágár szólamokkal sértették és provokál­tak a fekete piknikezóket. TóTjbször összetűzésre került a sor. A rendőrség letartóztatott öt fekete es két fehér polgárt. A fehér csocselek élén Louise Day Hicks városi tanácstag állt, aki az iskolásgyermekek integrálása elleni harc vezetője.----AMERIKAI MAGYAR SZÓ A SZOCIALIZMUS NEVÉBEN __3

Next

/
Thumbnails
Contents