Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-07-03 / 27. szám

Thursday, July 3. 1975.

AMERIKAI MAGYAR SZOFltGGETLETLENSÉGI NYILATKOZAT

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KÉPVISELŐI A KONGRESSZUS TELJES ULESEBEN, 1776. JULIUS 4.-EN TETTEK KÖZZÉ A KŐVETKEZŐ

NYILATKOZATOT:

Amidőn az emberi esemenyek során szükségessé válik, Hogy egy Nép megszakítsa a politikai kötelékeket, amelyek egy másikhoz kötöttek, es igy elfoglalják a föld hatalmai között azt a független és egyenlő rangot, amelyhez a természet törvényéi és a természet istene okét feljogosítja, az emberiség iránti kellő tisztelet megkívánja, hogy megnevezzek azokat az okokat, amelyek erre a különválásra' késztettek.

Valljuk, hogy ezek az igazságok nyilvánvalóak, hogy minden ember egyenlőnek teremttetett, hogy teremtojük felruházta őket bizonyos megvonhatat- lan jogokkal — ezek között van az Elet, a Szabadság és a Boldogság -keresése —, hogy ezen jogok e’rvényesitesere az emberek kormányokat helyeztek hivatalba, melyek hatalmukat a nép beleegyezese- bol merítik,es hogy valahányszor bármely kormany- forma ezen célok meghiusitójává válik, a Nepnek jogában áll azt a kormányt eltávolítani, és helyebe olyan kormányt ültetni amely oly elvek alapjan áll és hatalmat olyan formában szervezi meg, amelyek véleményük szerint, a legvalószínűbben fogjak eredményezni Biztonságukat és Boldogságukat. Ma- .ga a józan értelem parancsolja, hogy hosszan fennállott kormányzat ne változtassak meg csekély és múlandó okok miatt, következéskép, a tapasztalat azt mutatja, hogy az emberiség inkább szenved, amig a bajok elviselhetek, mint hogy igazukat abban keressék, hogy megszüntessék a megszokott formákat. De amidőn a serelmek és bitorlások hosz- szu sora, változatlanul ugyanazon cél efdekeben, oly tervezetet követ, amely őket korlátlan zsarnokság alá kényszeríti, a Népnek joga, a Népnek kötelessége az ilyen Kormányt eltávolítani és jövendő biztonsaguk mellé uj őrseget állítani. Ilyen volt a jelen gyarmatoknak türelmes szenvedése, es ilyen most az a szükségesség, amely arra kényszeríti őket, hogy korábbi kormányzati rendszerüket megváltoztassak. Nagy-Britannia jelen királyának történelme ismételt jogsérelmeknek és bitorlásoknak történelme, mint amelyeknek közvetlen célja a jelen államok feletti korlátlan zsarnokság felállítása. Bizonyságul, álljanak itt, a nyílt világ előtt, a tények:

Megtagadta a közjó érdekében célszerű és szükséges törvények jóváhagyását;

Megtiltotta kormányzóinak sürgős és nyomós fontosságú törvények életbe léptetését, hacsak annak érvényességét fel nem függesztik, amig ő azokat jóvá nem hagyja, amely felfuggesztes birtokában azok elintézését mellőzte',

Megtagadta törve'nyek hozatalát,amelyek nagy területek lakosságának érdeket szolgálták, hacsak ez a lakosság le nem mond törvényhozásbeli kepviseletenek jogarok Ez a jog részükre felbecsülhetetlen de zsarnokok részére fenyegető;

Torvenyhozo testületeket hivott Össze szokatlan és kényelmetlen helyeken, távol irattáraiktól, aminek célja az volt, hogy intézkedéseinek elfogadásába farassza okét;

Ismételten feloszlatott Képviseleti Testületeket, amiért férfias határozottsággal elleneztek a népek jogainak csorbítását;

Ezen feloszlatás után, hosszú ideig megtagadta uj Testület megvalasztasat, ezáltal a törvényhozó hatalom, amelyet megsemmisíteni nem lehet, visszatért a Nép kezeibe, miközben az Állam kiszolgáltattatott külső támadás és belső zűrzavar veszély enek;

Megkísérelte a jelen Államok benépesítésének megakadályozását, ezért meghiúsította az idegenek honosítási törvényét, megtagadta más bevándorlást elősegítő törvények hozatalát es megnehezítette a földjuttatás szabályait;

Megakadályozta az igazság szolgáltatását azáltal, hogy megtagadta beleegyezését a biroi hatalom felállításához szükséges törvényekhez;

Kizárólagosan saját akaratától tette függővé a birökat, úgyszintén hivataluk tartamát és javadalmaz asukat;

Uj hivatalok sokaságat állította fel es tisztviselők seregét küldte azokba, akik a népet sanyargatták és felették élelmüket;

Törvényhozásunk jóváhagyása nélkül, állandó hadsereget tartott fenn közöttünk, békeidőben1,

Függetlenné tette a katonaságot a polgári hatalomtól, és annál magasabb renduve;

Masokkal összeszövetkezett, hogy minket, alkotmányunknak idegen és tó’rvényeink által el nem ismert igazságszolgáltatásnak vessen alá, es jóváhagyását adta az üyen színlelt törvénykezéshez;

Nagyszámú fegyveres csapatokat szállásolt be házainkba;

Csalárd biroi tárgyalások utján mentesítette azokat a büntetéstől, a jelen államok lakossága ellen elkövetett gyilkosságokért;

Elzárta a világ minden részévéi folytatott kereskedelmünket;

Adókat vetett ki reánk beleegyezésünk nélkül;

Sok esetben megfosztott minket az esküdt- szeki tárgyalások jogától;

Tengerentúlra szállított minket, hogy ott bi- rósag elé állítson koholt vádakért;

Megszüntette a szabad Angol Törvények Rendszerei egy szomszédos tartományban, amivel önkényes kormányzatot állított fel, es kiterjesztette annak határait a célból, hogy az egyben például szolgáljon es hogy alkalmas eszköze legyen az ilyen önkényes kormány bevezetesenek a jelen Gyarmatokban;

Megvonta alapokmányainkat, eltörölte legbecsesebb törvényeinket, es alapjaban megváltoztatta kormány formánkat;

Felfüggesztette törvényhozásainkat es önmagát hatalommal felruházottnak jelentette ki, bármilyen ügyben való törvénykezéshez;

Lemondott az itteni kormányzásról, megvonta tolunk vedelmet es hadat indított ellenünk;

Fosztogatta hajóinkat a tengeren, pusztította partvidékeinket, felgyújtotta városainkat és tönkretette népeink életét;

E pillanatban nagyszámú zsoldos hadsereget szállít ide, hogy betetőzze halált hozó, romboló es zsarnoki munkáját, amit már megkezdett álnokság es kegyetlenség kíséretében, amelyhez hasonlót a történelem nem jegyzett fel a legbar- barabb korban sem, es amely teljesen méltatlan egy civilizált állam fejehez;

Nyüt tengeren elfogott polgártársainkat arra kényszeritette, hogy fegyvert fogjanak saját hazájuk ellen, hogy barátaik és testvéreik hóhéraivá legyenek, vagy azok keze által elessenek;

Belvillongásokra izgatott köreinkben, megkísérelte a kegyetlen Indiánokat rászabadítani a hatarainkon élő lakosságra, akiknek harcászata a határtalan pusztítás, korra, nemre es körülményekre való tekintet nélkül;

_ Ennek az önkényuralomnak minden állomásán a legalazatosabb szavakkal kérvényeztük serei- • meink orvoslását, ismételt kéréseinkre csak a serelmek megismétlése volt a válasz. Egy uralkodó, akinek minden cselekedete zsarnokságot jellemez, nem alkalmas arra, hogy egy szabad nép uralkodója legyen.

Nem lehet állítani, továbbá, hogy nem voltunk tekintettel Brit testvéreinkre. Több Ízben óva intettük őket törvényhozásuk kísérletei felöl, hogy indokolatlan hatalom gyakoroltassek felettünk. Figyelmeztettük őket kivándorlásunk es letelepedésünk körülményeiről. Nagylelkűségükhöz es igaz- sagerzetukhöz folyamodtunk, es hivatkoztunk közös származásunk kötelekéire, azért, hogy megtagadjak ezeket a bitorlásokat, amelyek elkerülhetetlenül kapcsolataink és érintkezéseink megszakítására fognak vezetni. De az igazság és verrokonság hangja süket fülekre talált Őnáluk is. Ilymódon, tehát, engednünk kell a szükségességnek, hogy különválásunkat kijelentsük, és hogy őket, akárcsak az egesz emberiséget, háborúban ellenségnek és békében barátnak tekintsük.

Mi, az Amerikai Egyesült Államok Képviselői, a Kongresszus Teljes Gyűléseben, céljaink igazságosságáért a Világ Legfelsőbb Urához fellebbezve, a jelen gyarmatok népének neveben es annak hatalmából, ezennel ünnepélyesen közzétesszük és kinyilatkoztatjuk, hogjr ezek az Egyesült Gyarmatok Szabad es Független Államok, aminthogy jogosan azok kell, hogy legyenek, hogy azok mentesítve vannak a Brit Korona iránti hűség alól, hogy minden politikai kapcsolat köztük és Nagy Britannia allama kózó'tt megszűnt, es kell hogy teljesen megszűnjön, és hogy,, mint Szabad és Független Államok, teljes hatalmuk van hadat üzenni, békét kötni, szövetségeket kötni, kereskedelmet folytatni es mindazokat a tevékenységeket gyakorolni, amelyekre Független Államoknak joguk van. Ezen Nyilatkozat támogatására, teljes bizalommal az isteni Gondviselés (védelmében, kölcsönösen felajánljuk egymásnak Életünket, Mindenünket és Becsületünket.

A Kongresszus rendeletére és nevében, aláírva: John Hancock, Elnök

Tanuságképen: Charles Thomson, Titkár.------------------------5