Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-12-18 / 49. szám
TTiursday, Dec. 18. 1975. óhaza Kisköre most sem csöndes I t $ » t w Úgy igazan sokat két-két es fel esztendővel ezelőtt hallatott magáról Kisköre. Akkor, amikor 1973 májusában a regi Tisza-meder elkerülésével üzembe helyeztek a Tisza II. vízlépcsőt. Most kevesebbet olvashatunk, hallhatunk a Kózep-Tisza vidékéről, persze sző sincs róla, hogy meghalt volna az élet — de hat a dátumok csalókák. Akkoriban sokkal látványosabb volt a munka, hiszen az mar ön - magában csodálatos dolog, hogy uj, embervájta mederbe tereltek egy folyot. A Tisza-volgy vízügyi szabályozása Széchenyi István és Vásárhelyi Pál kezdeményezésére a múlt század óta tartó folyamat. A Tisza II vízlépcső gyakorlatilag óteves tevékenység e- redmenye. Es vajon most megpihentek az epitok? Dehogy ! A második szakasz munkálatai folynak, látványosnak ez eppen nem mondható, de természetesen semmivel sem kisebb jelentőségű — annál is inkább, mert mindig az uj, a következő, a meg meg nem valósított feladat az izgalmasabb, a pontosabb. A tervek szerint 1978-ig elkészül a hullámtért duzzasztó, a víztároló gátjainak több szakasza, a Nagykunsági Főcsatorna mindkét aga, valamint a Jászsági Főcsatorna újabb szakasza. A harmadik epitesi ütem a következő évtized első részében fejeződik be; akkor mar csak a hullámtéri víztároló befejező munkái es a Jászsági Főcsatorna egyes ágainak megépítése lesz a feladat. Már ezekből is látható, hogy milyen hatalmas méretű vállalkozásról van szó, melynek körvonalai mar nemcsak a pontosan megfogalmazott tervekben és a mérnökök makettjein bontakoznak ki, hanem a megvalósulás előrehaladott stádiumában saját szeműnkkel láthatjuk az Alföld legcsapadékszegényebb, a vízgazdálkodás szempontjából legmegbizhatatlanabb területeit. Nem lenne rövid a felsorolás, ha összeszámolnánk hány vállalat vett és vesz részt az építkezésekben. Magyarok is külföldiek is. Es ez is érthető. Mert nemcsak arról van szó, hogy megoldódik sokszáz négyzetkilométernyi termőföld rendszeres öntözése, hanem arról is, hogy a mar Petőfi által megénekelt rakoncátlan Tisza megregulázódik. Kiskörén elektromos energiát lehet termelni, sezen a tájon Velencei-tónál is nagyobb üdülőterület létesül a tárolók segítségével. Nyilvánvaló teháfa hazai és a külföldi szakembereknek fokozott az érdeklődése e letesitmenykomp- lexum iránt. Nap, mint nap kopog a telexgép vagy csöng a telefon a kiskörei irodaházban, amikor is újabb érdeklődök — újságírók, mérnökök, — jelentik be érkezésüket. Valamennyien szivesen látott vendégek, hiszen mindenki büszke erre a létesítményre, hát még az, aki részt vállalhatott a munkából. Es azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, he a jugoszláviai Tisza-szakaszon, Uj-Becsénél is lassan már a befejezéshez közeledik a vízlépcső epitese. A Tisza harmadik nagy létesítményével még nem fejeződnek be véglegesen a munkák. Az építők, a tervezők már újabb nagy dolgokon törik a fejüket, ezek között az egyik legjelentősebb a Csongradra tervezett vízlépcső. Ennek segítségével aztán a délalföldi vizgondok gyakorlatilag megszűnnek. Csöndes Kisköre? Nem csöndes, csak éppen nem olyan hangos, mint két esztendeje. A munka változatlanul megfeszített.. . ^ Horvath Gizellát Nem feledkeznek meg róluk A nyugdíjasokkal való törődés a társadalom gondoskodásának, megbecsülésének a jele. Ezt szolgaija a diósdi gyári szakszervezeti bizottságnak e's Vöröskereszt-szervezetnek az a kezdeményezése is, hogy heti egy alkalommal klubnapot szerveznek a számukra. Ennek egyik célja enyhíteni a gyári nyugdíjasok — főleg az egyedülállók — társtalanságán. Ugyanakkor van kivel megbeszélni ezeken a klubnapokon az egyedi problémákat is, és — esetenként — nagyobb segítséget kérni a gyár szocialista brigádjaitól. Egészen bizonyos, hogy vannak olyan brigádok, amelyek szivesen vállalkoznak egy-egy idő's nyugdíjas háza tájának a rendbetételére. A szakszervezeti bizottság szociális segélyt is folyósít az arra leginkább rászoruló nyugdíjasok részére. Az ide'n eddig tb*bb,mint tizenháromezer forint került ilyen célra szétosztásra. Ezenkívül 44 nyugdíjas üdültetését is biztosítottak az ország különböző részén, részben gyári, részben SZOT-űdü- loben. Megtudtuk viszont — amint azt Harmath Gyula nyugdijas-albizottsági elnök elmondta —, hogy az uj rendelkezések bizonyos mértékig hátráltatják a nyugdijállomanyba kerülök első nyugdijának a folyósítását. Időbe kerül ugyanis, amig megállapítják a nyugdíj összegét, közel egy hónapot vesz ez igénybe. A bizottság elnöke ezért , ezúton is kéri az illetékeseket, segítsék abban, hogy egyetlen napot se késsen a nyugdíjintézetnek szóló adatszolgáltatás. A gyár nyugdíjasai közül egyébként 20-an jelenleg is aktivan dolgoznak. Itt mondjuk el azt, hogy Harmath Denes 79 eves koráig dolgozott a gyárban. Az idén, szeptember 4.-en töltötte be a 80. életévét. Mondhatni: a legfiatalabb es egyben a legidősebb gyári nyugdíjas. Mérnök unokája szintén a gyárban dolgozik. Mint minden évben, az idén is megrendezte a szakszervezeti bizottság — a Vórö'skereszttel karöltve — a nyugdijastalálkozót, amire több, mint 300 meghívót küldtek ki. Egész évben folyamatos kapocs a nyugdíjasok és a gyár kozott az üzemi újság. December 13. 1815. Született VERES PALNE, a magyar nőnevelés úttörője (160 éve) December 17. 1800. Született CZUCZOR GERGELY költő és nyelvész, a magyar romantikus irodalom egyik kiemelkedő alakja (175 eve) fékezünk 1 CZUCZOR GERGELY 175 éve, december 17-e'n Andódon született módos paraszti-saladból. Ersekujvarott, Nyitran, Pozsonyban, Esztergomban járt iskolába, majd a Szent Benedek rendbe lepett, s Győrben, Komaromban tanított; ez utóbbi helyen az 1831-i nagy kolerajar- vany idejen hallatlan bátorsággal sietett embertársai segítésére. Ekkor mar egyre másra jelentek meg versei, nyelvészeti cikkei. Az Aradi gyűlés cimü verse Marczibanyi-jutalmat kapott, a Botond országos feltűnést keltett,* a nyelveszkedó tanart az Akadémia 1831-ben elsők között választotta levelező tagjai sorába. “Bizonyos szempontból Petőfi elöfutáija volt — írjak méltatói. A nép nemzetté válásának lehetősége — Petőfi nagy témája! — nála csillant meg először, ha sejtésszemen is. Ez a népiesség ezután Czuczor életművében meghatározó sarkpontjává válik. A kor haladó nemességének liberális szemléletében ugyan végig osztozott, de annak egy népibb ple- bejusabb megjelenését figyelhetjük meg mindinkább verseiben. Annak, hogy bojtárról, csaplárosnéról, pusztai betyárokról, busongó juhászlegényekről, csárdákról, cifra subáról, a Tiszáról, az Alföldről ó énekelt először, Petőfi költészetének tavlataban erősen megnő az értéke.” Tóth Dezső “A magyar irodalom történeté ”-ben ezt írja Czuczorrol: “A reformkori lírikusok közül a legtöbb népies vers Czuczor életművében maradt ránk... Paraszti származása ellenére, a kor uralkodó nézetei szerint tulajdonképpen ő sem becsülte sokra a népdalokat, számára a népdalköltés a népi ízlés és műveltség megnemesitesének eszköze volt. .. .A mi Czuczor helyzetdalaiban leginkább értékes és uj. az a tárgyi elem, a keret, a daloló típusok körének Idterjesztese, magyarositasa és népiesitese. . . Czu- czornak is volt szerepe abban, hogy a nemzeti izles kózkincs'eve váltak a népdal belső formai: a természeti kezdökep, párhuzam, ismétlés, a gondolatritmus különböző típusai, az alliterácio. . . " Kufsteinben, Ferenc József császár hírhedt börtöneinek egyik leghirhedtebbjébenőrizték s amikor szabadult, magával hozta a börtönből nemcsak ( a foglártól pénzért megkapott) bilincset, hanem a Magyar Nyelv Szótárához készített jegyzetek kötegét is; a Magyar Tudományos Akadémia Fogarasi Janos* sal együtt még 1845-ben őt bizta meg a szerkesztéssel. A szavak értelmezését illetően meg ma is értékes szótár megjelenését mar nem erte meg. Az a Czuczor Gergely, aki a komáromi kolerajárvány idején olyan sok embertársa életet mentette meg, 1866- ban — egy nap alatt — a kolera áldozata lett. [Évfordulók
