Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-07-31 / 29. szám
TTiursday, July 31. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ BARÁTI KÉZFOGÁS AZ ŐRBEN BÉRES EGYMÁS MELLETT ÉLÉS A FÖLDÖN Történelmi esemény szemtanúi voltunk csütörtökön, julius 17.-én, amikor az “Apollo” három űrhajósa és a “Szojuz” két űrhajósa bar'ati kézfogással üdvözölte egymást. Ez volt az első alkalom, hogy a két nagy nemzet űrkutatói találkoztak az űrben: az Apolló csatlakozott a Szojuzhoz. Az Apollót egy folyosó kötötte össze (a két űrhajó csatlakozása után) a Szojuzzal, melyen keresztül meglátogatták egymást az űrhajósok. A látogatás alkalmával megvendégeltek es megajándékozták egymást. Majd közös műszaki és tudományos kutatásokat végeztek. Az amerikai és szovjet űrhajósok e történelmi találkozása a világ minden nepe elé tarta a két ország közti együttműködés lehetőséget es annak várható előnyeit. Elengedhetetlenül arra a kovetkeztetesre jutottunk, hogy korlátlan lehetőségek állnak az emberiség előtt, ha e két nemzet bekében együttműködik a Földön lévő problémák megoldásában. Jellemző a szovjet vezetők nyilatkozata. Koszigin miniszterelnök és Brezsnyev titkár a következőket mondtak: “A Szovjetunió és az Egyesült Államok űrhajóinak útja jelentős lépés a szovjet-amerikai tudoma- nyos-müszaki együttműködés fejlődésében. Az űrrepülés sikeres megvalósítása feltárja a különböző országok együttműködésének uj prespektivait a világűr békés meghódításában.” Ford, az Egyesült Államok elnöke eltette a két nemzet űrhajósainak nagy teljesitmenyet. E program megvalósításával roppant felelősséget vállaltak magukra a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői. Szemleletesen bizonyították be az egesz emberiségnek, hogy mire képesek erőforrásaik és szándékaik ésszerű kihasználásával, de még inkább azt, hogy lehetőségeik es felkészültségük megismert színvonalán milyen képtelenül értelmetlen a fegyverkezési verseny folytatása. , y 0] A tartós és biztos béke korszakának építése elöl legkevésbé az a két hatalom térhet ki, amely ma a világűrben bizonyítja, hogy mire képes a Földön. Mindannyiunk érdeke, hogy a következő években egymást kövessék, egymást érjék a Szojuz—Apollo programok. A világűrben, s még inkább itt, a Földön — a fogalom eredeti es mégis átvitt értelmében. Mert a békés egymás mellett élésnek, a versengő együttműködésnek, a közös felelősségvállalásnak nincs alternatívája. DONALD K. SLAYTON 1924. március 1.-én született Spartaban, Wisconsinban. Tanulmányait a minnesotai és a michigani egyetemen végezte. A második világháborúban az amerikai légierőnél szolgált. Az Apollo dokkoloegységének pilótája. Nos, egy gyermeke van. THOMAS P. STAFFORD 1930. szeptember 17.-én született Weatherfordban, Oklahoma államban. Az Amerikai Tengerészeti Akadémiát ve'gezte 1952-ben, majd a légierőnél szolgait. 1962 óta tagja a NASA ürhajóscsoportjának. Részt vett a Gemini—6 és a Gemini—9 űrrepülésekben, s az Apollo—10 parancsnoka volt 1969-ben. O a parancsnoka most is az Apollónak. Nos, egy gyermeke van. VANCE D. BRAND 1931. május 9.-en született Longmontban, Colorado államban. A coloradói és a californiai egyetemeken szerzett fokozatot, 1966-ban a NASA beválasztotta az urhajoscsoportba. Az Apollo—15, a Skylab—3 és a Skylab—4 tartalék parancsnoka volt. Most az Apollo parancsnoki fülkéjének pilótája. Nos, négy gyermeke van. VALERIJ N. KUBASZOV 1935. január 7.-e'n született Vjaznikiben, Közép-Oroszországban. 1958-ban a moszkvai Repülőgéptervező Egyetemen végzett. A Szojuz-5 tartalékszemélyzetehez tartozott, majd 1969-ben a Szojuz-6 fedélzetén repülési mérnökként járt a világűrben. A Szojuz-Apollo-programban szintén repülési mérnökként vesz részt. Nos, egy gyermeke van. ALEKSZEJ A. LEONOV a szovjet légierő tisztje. 1934 májusában született Listvajankában, az Altáj hegységben. A Zsukovszkij Katonai Akadémián végzett. 1960-ban jelölték ki űrhajósnak, ö volt az első ember, aki 1965-ben — a Voszhod—2-ról — űrsétát hajtott végre. A Szojuz—Apollo-programban a Szojuz parancsnokaként vesz reszt. Nos, egy gyermeke van. 4_
