Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-11-20 / 45. szám
Thursday, Nov. 20. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO A magyar nép eredetének kérdése Nemregen az egyik Clevelandban megjelenő magyar újságban Írást közöltek a Magyar Tudományos Akadémiának címezve. Bedinyi Ferenc Buenos Aires-i egyetemi tanar irta a cikket. Lényegében levelében kifejtette, hogy a Tudományos Akadémia nem tartja érdemesnek, hogy a közkedvelt szumir-kerdessel foglalkozzon. Vagyis nem akarja elismerni, hogy a magyar földtől távol élő egyetemi tanár nyelvi-összehasonlitó kutatásai megdonthetetlenek. A tárgyilagosan szemlélődő olvasó első benyomása, hogy az irás hangja es a level tartalmának súlya nem all összhangban. A Magyar Tudományos Akadémiához - meg a távol eló magyarságnak is - bizonyos tisztelet hangján kellene szólania. Mégis, ez a nagynevű intézményünk az, amely több, mint egy és egynegyed évszázada a világ kozvelemenye és hasonló intézményei között foglal helyet. Elismerés és kölcsönös tudományos munkálkodások fémjelzik a Magyar Tudományos Akadémia külföldi kapcsolatait. Csak illő tisztelettel es lehiggadt véleménnyel lehet elképzeléseinket Akadémiánk nagyjai elé önteni. így az iras szelleme tükrözi azt a lelkiállapotot, amely arra mutat, hogy azonnali elismerést kérnék azok, akik ma a szumir-kerdesben u.n. eredményeket látnak elemi. A magyar oskutatas es az igy elfogadott - világszerte elismert - tényé az, hogy a magyarság a Finnugor nepcsaladbol szakadt ki. A mai magyar törte- net-tudomany ezt az álláspontot fogadta el es fejleszti tovább. Annak kutatása, hogy a magyarság leszakadt, vagy odatartozott egy akár Babylon környéken élt törzshöz, és vándorlásai után szétszóródott - tudományosán es egybefüggően nincsen bizonyítva. Ma Indiában - tudjuk - hogy “Bihar” megye elnevezés is található. Kínában a magyar nyelvben használatos hangzású helységet is veitek mar felfedezni. Ha valaki Törökországban utazik, tálán még- jobban megdöbben azokon a sok falu, stb. elnevezéseken, amelyek a magyarföldön is használatosak, mint Kaid, stb. Kétségtelen, hogy a magyarság, a magyar nép ősi tortenetere is csak az összehasonlító nyelvtudomány adhat felvilágosítást. Ez azonban ma is azt bizonyítja, hogy törzseink a finn-ugor népcsaladbol váltak le. Feltételezhető, hogy. a török-rokonságot is mérlegelhetjük a folytonosan elszakadt törzsrészeink távolodásával. A Magyár Tudományos Akadémia döntő állásfoglalását ma világszerte ténynek tekintik. Egyelőre a tiszteletre méltp és legrégibb Aca^emie Francáiső sem fordult a Magyar Tudoma— i , nyos Akadémiához, hogy a szétszórtan élő magyarság döntőnek veit kutatásait megcafolatlan ténynek nyilvanittassa. Hovatovább pedig kérje, hogy a magyar történelem-kutatás ezeket fogadja el. Ugyanígy nem kerté egyetlen egy külföldi Tudományos Akadémia sem. Az is kétségtelen, hogy a hazajatol elszakadt gondolkodó magyarság ma dicséretremelto munkálkodást vegez. De a nyelveszek munkája nemcsak kívül, hanem az országon belül is tökéletesebb, modern módszereivel tud előrehaladni. Ahogy ezt más tortenet-tudosaink is megállapítottak mar: hogy olyan korokra is fényt lehet vetíteni, amelyek ma mar a “claire obscure” tavlataban őrzik törmelékeik között a nyelvkincsek darabjait. Vagyis el tudja választani a búzaszemet a pelyvatol azokra a korokra is, amelyeket a krónikások nem jegyeztek fel. Hiba volna azonban ketsegtelen tényként felhozni, hogy a szumir rokonság ma megdönthetetlen tény a magyar nép szarmazasanak kérdésében. A Magyar Tudományos Akadémia tehat nem allhat olyan tézisek melle, amelyek ma még csak a lelkesedés idejet mutatják. Ezenfelül nem szabad elfelejteni, hogy a magyar nemzet kialakulásának kérdésében a magyar összehasonlító nyelvészet döntött. Minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a magyar nép a finn-ugor, esetleg a törő!', nepelemek keveredéséből állott elő, A magyar szellemi tudományok között az összehasonlító magyar nyelvészet a legfejlettebb - mondja ismét egyik történelem-tudósunk - regi, vagy uj hatarozvanyait tehat el kell fogadnunk. A Magyar Tudományos Akadémia célja tehar nem a ködbeveszo múlt területének kutatása - erre is sor fog kerülni - hanem a fennmaradt i. agy .' nyelv tokéletesitese. Csziszolása, szépségéinek szüntelen feltárása, a távol eló magyarság nyelvének ivadékaiban is való megőrzése a feladata. Ami ezek mögött van, a szumir nép titokzatos szerepe és múltja, sok más hasonló elképzeléssel együtt a tovabbfejlödo magyar nyelvtudomány későbbi célja is lehet. Végezetül tehat a Tudományos Akadémiának a jelen es az igy felépülő jövő a következetes célja. Munkáját fontosabb utakra kell vetítenie, mint pld. a fejlődő magyar eletre. A lelkesedés, egyesek melle- állasa, csoportok tekintete, hogy az emigrációban élért kutatásokat örökbe tudja fogadni, csak dicséretes, de nem valószínű. Kelemen András •Magyarország ajándéka Púja Frigyes, a Magyar Nepkoztarsasag külügyminisztere a közelmúltban az USA-ban volt és ünnepi keretek között Herend munkásainak remekművet, egy gyönyörű vázát adott at Kurt Waldheim, ENSZ-fötitkárnak, a szervezet 30 eves fennállása ünneplése alkalmával.------------------------------------------ 5 PÚJA FRIGYES BESZEDE Mindenekelőtt örömömet szeretném kifejezni a- zert, hogy sok munkájuk közepette részt vesznek ezen a barati összejövetelen. Külön orom szamunkra, hogy ezt a kis találkozót az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozásának 30. évfordulóján rendezhetjük meg. Ezt a nagy történelmi eseményt megelőzte egy másik, az antifasiszta koalicio győzelme a fasiszta hatalmak felett, amely lehetővé tette az ENSZ létrehozását és megteremtette az elmúlt három évtized világotformáló változásainak előfeltételeit. Időszerű ezt felidézni azért is, mert meggyőződésünk szerint a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok összefogása és együttműködése az emberiség előtt álló nagy feladatok megoldása, a tartós béke es a szilárd biztonság érdekében ma éppen olyan fontos, mint volt 30 évvel ezelőtt. Az ENSZ közelgő 30. születésnapjával együtt mi, magyarok megemlékezünk arról is, hogy hazánk éppen húsz esztendővel ezelőtt vált a szervezet tágjává. Kormányunk eltökélt szándéka: mint a múltban, a jövőben is mindent megtesz, hogy szerény lehetőségeivel elősegítse az ENSZ céljainak valóra váltását a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködéséért. Az ENSZ fennállásának 30. évében szeretném a magyar nép és kormányom neveben átadni ezt a szerény ajándékot. Ez a vaza a világhírű Herendi Porcelángy ár munkásainak es művészeinek alkotasa, akik, gondolom önök is egvetertenek velük >- nem alaptalanul büszkék arra, hogy munkájuk termeke ilyen messzire és ilyen megtisztelő helyre került. Kerem Főtitkár Ur, vegye at kormányom ajándékát. Köszönöm figyelmüket es türelmüket. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Púja Frigyes külügyminiszter szavaira válaszolva, többek között a következőket mondta: “Ez a remekmű, melynek egyik oldalát az ENSZ palota, másik oldalát a magyar parlament díszíti, kepékben illusztrálja azt a meleg cs szoros baráti köteleket, amely a Magyar Nepkoztarsasag es az Egyesült Nemzetek Szervezete között fennáll.” 3IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIII1IIIIIÍIIE Í SOBEL OVERSEAS CORP. I I HUMFoiGYNÖKSÉG — TELEFON: (212) 535-4490 — E | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATOK KIHOZATÁLA = VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába —