Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-11-13 / 44. szám
Thursday, Nov. 13. 1975. TAKACS LAJOS: AMERIKAI MAGYAR SZO VEGZETES EJ Vigasztalan, késő, hideg ősz volt. Az eső finom, ferde szálakban csörgött alá az ólomsziirge egbbl, a szel, amely egy fel nappal előbb valahol északon a havat seperte, vad vihogással ólmot fagyasztott a városra. Lamberg, a felöltője felhajtott gallérjába húzta a fejet. - HÓ lesz — mondta maganak és nehéz csomagját, amit a hona alatt cipelt, még erősebben magahoz szorította, mintha attól tartana, hogy a csomag tartalma megfázik a hideg szélben, amely ellen alig tudta magát előre küzdeni. Amikor eljutott a hatalmas, szürke berkaszár- nyaig, ahol lakott, megkönnyebbülten felsohajtott. Az erős szelnyomastol könnyeztek a szemei és fajt a melle. A hosszú folyoson kellemes meleg fogadta es a berház-börtön szokásos zaja: egy bakfis a zongorát verte, egy szállítómunkás a családját ütötte, egy iszapos házaspár veszekedett, több lakásban hangosan szólt a rádió és a tévé. Emberi hang es zenebona aradt szét a falak között három emelet magasságban. Lamberg elkerülte a lakasa ajtajat, végigment a hosszú folyoson, egyenesen a pincelejarathoz tartott, A lakatra zart ajtót sietve kinyitotta, aztan a villanylampaja világánál a pince egyik rejtekeben elhelyezte csomagját, majd óvatosan elhagyta a pint cet. A lakásán az órára nezett, hét múlt 3 perccel. Ot hosszú órát kell meg kivárnia, éjfél előtt a házmester nem fekszik le, addig a pincébe semmi esetre sem mehet vissza. A felette lévő lakasban bömbölt a rádió, Lamberg a mennyezetre függesztve tekintetét,- eszelősen felnevetett. Zajongjatok csak —, kiáltotta - nem sokáig csináljátok mar. Meg néhány óra es megismeritek az örök csendet. A szel vadul nekirohant az ablaknak, ez Lamber- get magahoz téritette s megnyugtatta. Leült az ablak közelében es hallgatta a szél üvöltését. Az eső kopogása is jó hatással volt rá, a mennydörgés sem keltett félelmet benne, de az emberek zajongását ném tudta elviselni. A zenet szerette, de csak a halk finom zenet, amely gyógyító írként hatott a lelkére. Túl- érzékeny, beteges idegzettel született egy nebraskai farmon, ahonnan húsz eves korában kényszerült be a városba, amely számára a halált jelentette. Irtózott á varosban való letelepülésnek meg~a gondolatától is, de jönni kellett, mert a szülei elhaltak, az adóssággal terhelt farmot pedig elvitte a bank. Senkije és semmije sem volt többé, a vidék is kizárta kebeléről. Maradhatott volna, ha más gazdaságban el tud helyezkedni, de gyenge fizikuma miatt senki sem alkalmazta. A város sem vart ra tart karokkal. Hónapok teltek bele, mire egy gyengén fizető kis műhelyben munkát kapott. A munka után való szaladgálás és a nyugtalan éjszakák, melyeket a varos egyik ketes hir'ű negyedében lévő lakásán töltött, már' kikezdték beteg idegeit, mire elhelyezkedett. Naphosszat gondolataiba merülten dolgozott; a békés nebraskai farmhaz, a szeljárta mezők, a jó levegőjű, csendes éjszakák járták az eszében folyton. Murtlcástár'sainak feltűnt a zárkozottsaga, nem tetszeti nekik, belekötöttek, gúnyolódtak vele. Ez meg csak fokozta szenvedését. Orvoshoz fordult. A szakorvos neurózist állapított meg nála és a gyógyszeres kezeles mellett nyugodt életkörülményeket ajánlott. f Lamberg elkeseredetten hagyta el a szakorvosi rendelőt, többet nem ment vissza, de megpróbált csendesebb lakhelyet találni, az állandó költözéssel azonban csak csöbörből vödörbe esett, a hón óhajtott nyugalmat sehol sem lelte meg. Azaz meglelhette volna, ha lett volna eleg pénzé, de nem volt. E- gyik lakasan az éjjeliszekrény fiókjában egy sokat forgatott elnyűtt könyvre bukkant. A könyv meseje valahol Kanada északi tajain játszódott, a hősei szormevadaszok voltak. Az elemi iskolai tankönyveken kivul életeben meg sohasem volt a kezében más könyv. Unottan belelapozott, el akarta dobni, de mégis elolvasta. A könyv tartalma gyönyörűséggel töltötte el, de egyúttal el is keserítette. Ha erős fizikumú ember volna, ó is felcsapna szőrme- vadásznak és az északi erdők csendjében élne le eletet. Vézna testet rázta a zokogás; a gyenge idegzetével ellentétben legalább a teste lenne erős. Ezután egy ideig abban reménykedett, hogy nyerni fog az állami szerencsejatekon háromszázezer dollárt es abból gyógyittathatja beteg idegeit és megteremtheti magának a kellő nyugalmat is. De a szerencse messze járt tőle, a neurózisa pedig egyre súlyosbodott. Már hatarozottan gyűlölte az embereket, az egesz külvilágot és mind gyakrabban foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Halálnem'úl a robbantást választotta, de az öngyilkossággal egyidejűleg tömeggyilkosságra szánta el magat. Kárörvendő mosollyal élvezte a gondolatot, hogy vele együtt több mint száz embert tép majd szét a robbanás ereje. A bomba megszerzése aggasztotta csupán, nem tudta, hogyan es mennyiért juthat hozzá? Hosszú, körülményes utánjárással mégis megszerezte. 600 dollárba került, minden megtakarított centjét .érte adta. De megszerezte es ma ejjel tettét végrehajtja. A ház előtt egy sudár termetű barna lány es egy gó’ndörhaju, kövér fiú állt meg. Az esernyő alatt megcsókoltak egymást, azután elváltak. A lány bement a házba. Ezek is utoljára csókoltak meg egymást - gondolta Lamberg. Milyen érzés is lehet csó- kolozni? O sohasem csókolt, sohasem ölelt meg senkit, sohasem vallott szerelmet senkinek, ö nem tudja, mit jelent szeretni es szeretve lenni. Amikor meg Nebraskaban élt, a szomszéd farmról ó- hozza is ellátogatott néha egy ilyen sudár termetű, barna lány, az egyetlen nó, aki valaha is közeledett hozzá. Rendszerint lóhaton jött es a két birtok határán, a kamillas tóparton találkoztak. O a teheneit szokta lehajtani a vízre, Monika a lovat vezette le kantárszaron. Egyszer a lány lefeküdt az illatos kamillák köze és ó gyáván, távolabb leült, de meg úgy is érezte testének feleje sugárzó melegét es illatat a kamülak bóditó illatán túl. Es dobogo szívvel, szinte hipnotizáltan nezte Mónika fekete hajat, olajbarna bőrét, vérpiros ajkait, meg-megemelkedo duzzadó mellbimbóit. Ha akkor lett volna ánnyi batorsa- - ga, hogy szájon csókolja, tálán ma nem ülne ebben a siralomházban a halálra várva. De hátha Mónika is csak kínozni akarta, csak gúnyolódni akart vele, csak bele akart rúgni, csak taszítani akart rajta, hiszen látta testének gyengeségét és bizonyára a betegségéről is tudomása volt. Lamberg az órára nezett, elérkezett az éjfel. Cso- fogót, drőtvágót, csavarhuzót, szigetelőszalagot vett magához. Ezek kellettek munkájához. A bombát e- lőszedte rejtekéból és lazasan dolgozni kezdett. Biztosítékot szedett ki, drótokat vágott szét és kötött össze, aztán szigetelt, csavarokat erősített meg, be* állította az időzítést , a bombán,utána a vízmelegítőn és a kályhán eloltotta a pilótalángot, majd a gázvezetékből kiszerelt egy rővidebb csőszakaszt és a főcsapot teljesen kinyitotta. Ezután mégegyszer a bombához ment, hogy meggyőződjön róla, minden rendben van-e, majd kívülről az ajtó és az ajtó- rama közötti rest körül betapasztotta, aztan a hátsó kijáraton át elhagyta az épületet. Korűlment a meg- ve’nült, mocskos téglafalak mellett és a főbejáraton tért vissza, ha valaki véletlenül meglátta a folyosón, hadd gondolja, hogy valahonnan most jön éppen haza. Meg tiz perc van hatra - állapította meg az időt, amikor a lakasaba lepett. A pinceben vastagon fog gomolyogni a gaz, mire a bomba robban. Óriási lesz a detonáció, mintha csak egy lőszerraktár robbanna fel.Pillanatok alatt lobban el belőletek az e- let, nem lesz időtök szenvedni, zajongó idióták. Nekem volt elég, de most már vége, már csak három perc van hatra, már csak kettő, mar csak egy. -Meg menekülhetek, ha akarok! - kiáltotta es tétován az ajtóra nézett. De a menekülés utolsó perce mar nem volt sehol, a tragédia bekövetkezett. Az épülettömb előbb a levegőbe emelkedett, azután szétnyílt, mint a rozsa és a közepéből egy hatalmas langoszlop csapott az ölomszürke egre. Farkas Árpád KÖRHINTA Rézerdök rezgése, lombhavazás zizzen a kéményre, füstöl a ház; szigorú szél kél, körhintán száll szétzilált konttyal körbe a táj. Süvítő ősz lesz és nyerítenek jól patkóit kancák, patkószegek pengése vásik — szárnyas lovak > nyihogják körbe a Kárpátokat, Avarban-derékig Héttörpe-fcn, tűnik, hogy lengek „a mesék tején”. Lehet, csak valaki játszik velem, lehet, nem ősz ez, csak történelem. _________9 1 VÁMMENTES IKK* CSOMAGOK I I FlÜGYNtKSEGE I Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabod választásra, magyarorszagi címzetteknek. Csehszlovákiábcn lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK I I II.S. RELIEF PARCEL SERVICE I 245 EAST SOth STREET. NEW YORK. N.Y. 10021 — Phone: LEigh 5-3535 > ^IgazgatóMVl^BRACK-REICll^^_^^^^^^^^^^^^BEJAR^^^^4^Secon^Avenu^2*
