Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-11-13 / 44. szám

Thursday, Nov. 13. 1975. KÉT KEZDEMÉNYEZÉS 102 képviselő es szenátor átiratot intézett Ford elnökhöz, amelyben rámutatnak arra a veszélyre, amit a fegyverek egyre nagyobb mértékben való eladasa jelent a fejlődő országok részére. Az átiratot 27 demokrata és 5 republikánus sze­nátor, 59 demokrata es 11 republikánus képviselő hagyta jova. A dokumentumban rámutatnak töb­bek kozott arra, hogy az Egyesült Államok egyedül az utolso két esztendőben, kétezermillió (két mil­liard ) dollar értékű hadifelszerelést adott el a Perzsa- öböl menten fekvő országoknak. John C. Culver, Iowa demokrata szenátora az ország elnökéhez küldött dokumentummal kapcso­latban sajtónyilatkozatban kijelentette: “Hadianyagokat válogatás nélkül eladni, emeli a háborús veszélyt.” William E. Roth, Delaware állam republikánus szenátora azt emelte ki nyilatkozatában, hogy a Pentagon 3000 ügynöke világszerte, minden elkép­zelhető mddon, beleertve kormánytagok megvesz- tegeteset is, azon szorgoskodik, hogy minél több fegyvert adjon el. Roth/szenátor rámutatott arra, hogy Walter F. Mondale (Minn. dem.) szenátor 1973-ban be­nyújtott egy javaslatot nemzetközi konferencia egy- behivására, azzal a célkitűzéssel, hogy a fegyvert gyártó országok egyezményre jussanak a fegyverel­adás korlátozására. A 102 szenátor és képviselő Ford elnökhöz kül­dött átiratában sürgeti egy ilyen nemzetközi konfe­rencia egybehivását. XXX A másik , mozgalmat, a másik méltó kezdemé­nyezést Jacob K. Javit8,new yorki republikánus sze­nátor és Bella Abzug , new yorki demokrata képvise­lő indítványozta. A cél: törvénybe iktatni, hogy minden állam közjóléti kiadásának 75 %-át a szö­vetségi kormány fedezze. New York város pénzügyi válsága késztette a sze­nátort és a képviselőnőt e törvényjavaslat beter- jesztesére. Az egyszerű tény az, hogy ha e javaslat törvényre emelkedik. New York varos evente 700 millió dollárt kapna népjóléti kiadásainak fedezésé­re, ami lehetővé tenné a költségvetés egyensúlyba hozását. Mi már régen javasoljuk a népjóléti kiadásoknak a szövetségi kormányra való hárítását. A Javíts-Ab­zug javaslat egy lépés a helyes irányba. i , r LONDON. A Lloyd Hajo-nyilvantarto szervezet je­lenti: a Szovjetunió áll a világ halaszhajo armadaja elen. A Szovjetunió 643 több, mint 2000-tonnas ha­jóval rendelkezik, vagyis több, mint kétszerannyival, mint a többi államok együttvéve. A 723 halászhajo-gyar közül 540-t sarlo-kalapa- csos lobogo diszit. Teherszállító hajókban is a Szovjetunió vezet. Az Egyesült Államok 158.000 tonnával emelte a teher­szállító flottát, 14.5 millióra, mig a Szovjetunió 1.1 millióval .19.2 millióra. Í ' . # . PÁRIZS. Egyezmény jött letre Franciaorszag álla­mosított Közszolgálati Vállalata es a Szovjetunió kozott, melynek értelmében a francia vállalat szov­jet földgázt szállít a Nemet Szövetségi Köztársaság és Franciaorszag részére. .AMERIKAI MAGYAR SZÓ. A HALLOWEEN I “VÉRFÜRDŐ” A múlt hét hétfő reggelén az ország lakóit várat­lan meglepetés érte. Ford elnök bejelentette: me- neszti James Schlesingert a hadügy miniszteri, William Colbyt a CIA igazgatói és Henry Kissingert a Nemzetvédelmi Tanacs elnöki tisztségéből. A helyzetet még jobban komplikálta, amikor Nelson Rockefeller alelnök levélben értesítette Ford elnököt, hagyja ki öt azok sorából, akik, mint alel- nök-jelöltek, számba jöhetnek az 1976-os választás­ban. ügy véljük, hogy e lényeges személyi változá­sok visszatükrözik úgy az országon belüli, mint a nemzetközi problémák felhalmozódását. A problémák egyre súlyosabba válása megosztást hozott létre a Ford-kormány tagjai kozott. Rockefeller javasolta a szövetségi kormány rész­vételét New York pénzügyi válságának megoldásá­ban, hogy ezzel megakadályozzák New York csödbe- menését. Ford és gazdasági tanácsadói ezt ellenezték. Rockefeller fel New York csődjének hatásától az ország nemzetgazdaságára. Ford hajlandó ezt, mint politikai kérdést kezelni es úgy véli, hogy a szavazók többségének vélemé­nyét fejezi ki, amikor megtagadja Beame polgár- mester es Carey kormányzó kérését, hogy a szövet­ségi kormány biztosítsa New York kólcsönkötvé- nyeinek visszafizetését. Minden jel szerint Ford elnök és Rockefeller alelnök kozott előzetes megállapodás jött létre és ennek értelmében fogalmazta meg Rockefeller Ford elnökhöz intézett levelét. E lepessel kívánják kihúzni a talajt Reagan poli­tikája alól es megerősíteni Ford helyzetét a Repub­likánus Párt jobboldali elemei körében. Ami Schlesinger hadügyminiszter menesztését illeti, az o eltávolításával akarják egyengetni az utat a Szovjetunió es az USA közti lefegyverzési egyez­mény (SALT II.) létrehozására, a támadó fegyverek korlátozására. Erre mérvadó ok van. Az egyik, hogy a konfron­táció politikáját az amerikai nép nem hajlandó tá­mogatni. Ford elnök es Kissinger külügyminiszter belátja, hogy a “detente” politikának a feladása egyenlő a konfrontációs politika ujrafelvételével, j ami elengedhetetlenül atomháborúba sodorná a két nagyhatalmat... az egész emberiséget. Ez nemzeti öngyilkosságot jelentene; azt, hogy a nép nagy többsége ellenezné azokat, akik ezt a politikát alkal­maznák. Mivel James Schlesinger a konfrontációs politika hive volt, igy meneszteni kellett. De vigyáznunk kell, nehogy Schlesinger menesztése illúziót keltsen az amerikai nép körében. Menesztése ugyanis nem jelenti azt, hogy Ford és Kissinger nem harcolnak a hadikiadások állandó emeléséért; nem jelenti azt, hogy a Ford kormány beszünteti a világ minden részén a reakciós, ultra-reakciós, fasiszta erők tá­mogatását, felfegyverzéset. Csupán azt jelenti, hogy e pillanatban nem hajlandók nyíltan, aktívan köz­vetlenül szembehelyezni az USA-t a Szovjetunióval e's ez az amerikai nép, a világ népe nagy többségé békeakaratának tudható be. Ha a washingtoni kormányt valóban a béke mesgyéjére óhajtjuk terelni, a békemozgalomnak olyan erősnek kell lennie, hogy kényszeríteni tudja a Ford-kormanyt nemzetközi lefegyverzési konfe­rencia összehívására, melyen — többek között — elhatároznák az atomfegyverek beszüntetését, gyár­tásuk betiltását, minden állam hadikiadásainak csökkentését. I Csupán ilyen hathatós lépesek biztosíthatják az emberiséget egy újabb háború kitörésétől. A Halloween-i “vérfürdő” tehát komplex helyzet visszatükrözése. Fejleményeit nagy figyelemmel ki- sérjük az elkövetkező hetekben. Hatályon kívül akarják helyezni NY város alkalmazottainak szerződését WASHINGTON, D.C. Mind a képviselők, mind a szenátorok olyan törvényjavaslat beterjesztésen dol­goznak, melynek egy szakasza felhatalmazná azt a bizottságot, amely felülvizsgálna New York varos pénzügyi helyzetét, hogy a 300.000 városi alkalma­zott és a városi vezetőség közti kollektiv munka­szerződéseket hatályon kívül helyezze. A törvény­javaslat állítólagos célja segítséget nyújtani New Yorknak és lehetővé tenni a fizetésképtelenség el­kerülését. A javaslat szerint a szövetségi kormány fedezne New York Kölcsönkötvényeit, de kötelez­ne a varos vezetőségét, hogy lépéseket tegyen defi­citmentes költsegvetes elfogadására. A javaslat előírja Szövetségi Pénzügyi Bizottság felállítását, melynek vezető tagjai William Simon, pénzügyminiszter es Arthur Burns, a Federal Reser­ve Board igazgatója lennenek. Mindketten a banká­rok közvetlen képviselői es a varos munkásainak ellenségei. Ha ezt a javaslatot elfogadja a kongresszus és Ford elnök alairasaval törvényre emeli, az a fenn­álló kollektív szerződések megsemmisítéséhez, újabb tízezrek elbocsátásához, az adó és a viteldij újabb felemelesehez vezet. Tárgyalások folynak Carey kormányzó, Beame polgármester, Ford elnök, a bankárok es a szak- szervezeti vezetők kozott a pénzügyi válság kérdé­sében, de eddig meg egy lépést sem tettek, hogy a problémát a bankárok es ne a nép rovásara oldják meg. ■ A 300.000 városi alkalmazott és a város 800.000 szervezett munkása kell, hogy követelje a népjóléti kiadások átutalását a szövetségi kormány hatáskö­rébe, mert ez az egyetlen konkrét le’peSjamely ideig­lenesen megoldana a problémát. OTTAWA. Kanada 22.000 postai alkalmazottja sztrájkban áll október 20. óta. 50 százalékos bér­emelést követelnek. A kormány 38 százalékos eme­lést javasolt egy uj 30 hónapra terjedő szerződés­ben. A munkások átlag órabére $ 4.59. $ 2.73 óra- bérjavitast követelnek 27 hónapra teijedő szerző­désben. A sztrájk bénitólag hat az ország nemzet- gazdaságára. WASHINGTON, D.C. Az utolsó 12 hónapban 5.2 százalékkal többen haltak meg rákbetegségben, mint egy evvel ezelőtt.-3

Next

/
Thumbnails
Contents