Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-10-30 / 42. szám
6 Thursday, Oct. 30. 1975. Fodor Erna: LÁTOGATÁS A ZALAI TÁJAKON Alig két órai autózás után élénk tárult a Balaton szelíd kék tükre. A szeptember középén szokatlan, verofényes nyári idő mintha kárpótolni akarna bennünket az elég hűvös nyárért. Az ország délnyugati részébe igyekszünk, Zala megyebe. E Jugoszláviával határos terület ősidők óta lakott. A római birodalom katonái is megjelentek itt, hogy közel négy évszázadon at uralmukba vegyék e szép dombos vidékét. Két fontos Útvonaluk vezetett e vidéken, az egyik Szavariaba, a mai Szombathelyre, a másik Aquincumba. Számos római emlek, koporsok, sírkövek, használati tárgyak kerültek elő, amelyeket ma a zalaegerszegi, a nagykanizsai es keszthelyi múzeumokban őriznek. Ebben az időben jelentek meg a szőlőtőkék a napos domboldalakon. A hanyatló romai birodalom egyre kevésbé tudott el- lentállni a barbárok támadásainak, úgyhogy az V. században vége szakadt uralmuknak Pannóniában, igy természetesen Zalaban is. A honfoglaló magyarok 898-ban vonultak at Zala vidékein, de csak 907 után vettek teljesen birtokukba. Egykori fővárosa Zalavár, a királyi birtokokhoz tartozott, de II. Endre a zalai várhoz tartózó birtokok tekintélyes részét szétosztotta hívei között, ez alapozta meg a későbbi hatalmas magánbirtokokat a megyeben. Ma is sok emlek tanúskodik e kor magas művészi színvonaláról, a kallósdi kerek templom például, amelyik Zala festői völgyének egyik dombocskáján bújik meg. Oklevelek tanúsítják a tőrjei premontrei monostor nemzetségi alapitasat. A gazdasági élet, főképpen az állattenyésztés is virágzásnak indult. A sok vízimalom léte bizonyítja, hogy földművelése is eredményes volt. Az egyre terjeszkedő török birodalom támadásai, fosztogatásai egyre jobban elnéptelenitették a zalai vidéket és csak 150 év múlva, a torok felszabadulás után indult meg ismét az elet. Zala megye nevehez fűződött Béri Balogh Adam, II. Rákóczi Ferenc brigaderosának győzelme Heister Hannibál osztrák tábornok labancai felett Egervár és Györvár között. Az 1848-as szabadság- harc hős tábornoka Percei Mór is itt aratta első győzelmét. Innen származott Deák Ferenc. Zalában született a szabadságharc mártirja Csány László es Kisfaludi Strobl Zsigmond, a nemreg elhunyt nagy szobrász, Virág Benedek költő, Egry József festőművész es mások, a magyar kultúráiét kimagasló alakjai. ZALA OLAJA l f f Zala tajainak arculatához, az emberi elet alakulásához hozzátartozik az olaj. Az első fúrásokat már a múlt század végén végeztek, eredménytelenül. A 30-as években kezdték újra a kise'rletezést a zalai föld kincseinek feltárásával — ekkor már eredményesen. Az olaj es gázvezetékek megjelenése után lakótelepek épülték, a völgybe zart kicsi falvakhoz vegre eljutottak az utak. Az újabban feltart nagy- lengyeli olajmezo a regi kutakkal együtt meghatározza a megye gazdasági életet, amelyre elsősorban az olajbányászat es a hozzakapcsolódo olajipar a legjellemzőbb. De jelentős a megye mezogazdasaga is. A szóló a vidék legjobb kereskedelmi értéké. Belteijes állat- tenyésztéséről mindig hires volt a zalai táj, az ország egyik legfontosabb szarvasmarhatenyészto területének tekinthető ma is. A dunántúli dombvidék egyik legszebb, vadregényes taja Zalában van. A lankás, szelíd dombokat hatalmas erdők borítják, fenyvesek, bükkösök, tölgyesek zöldellnek, vaddisznók csörtetnek az avarban, szarvasok agancsa villan a lombok között — vadaszok paradicsoma a zalai erdő. A legszebb tájegysége Göcsej, hullámos felszínét gyümölcsfák, szÖlöültet- venyek tarkítják s a népművészét igen gazdag tárházát leli itt az érdeklődő. Göcsej évszázadokon át elzárt, sajátos kis környezetét is elérte a változás a felszabadulás óta. Történelmi valóságát azonban szakszerűen tudományosán megörökítettek a Zalaegerszeg mellett felépült Skanzennel, ahova a falu legszebb népi értékéit, házait, vagy 40 darabot, megvásároltak és múzeummá alakítottak. Ez ma a megye egyik leglátványosabb, legértékesebb szabadtéri múzeumát képezi. E falumúzeumról magarol is érdekes volna írni, mert meglátogatása a kemenynel- küli füstös lakásban élő parasztság nyomorúságos, de egyúttal találékony és a szépét kedvelő életet érzékelteti. A Skanzen ban all még az eredeti gemes- kut is, de belül már egészséges vizvezetékes viz fogadja a látogatót. Göcsej mintegy 90 községet foglal magában, a Valicka, a Kerka es a Zala által határolt domboserdős részét Zala megye nyugati oldalán. Tagolt felszine,faban, vízben gazdag földje régóta alkalmas sa tette a letelepedesre. Földrajzi zártsága, az elmúlt évtizedekig legendásan rossz utjai miatt, sokáig őrizte a régi élet emlekeit. Nyelvjárására Deák Ferenc is felfigyelt, népdalait Vikár Béla mar korai fonográf-hengerein megörökítette. Az itt lakó nép magára utalva élt: bútorait, szerszamait maga készítette. Ruhazatanak anyagát asszonya fonta, házat — szomszédai segítségével — ősi módra építette fel. A szükség késztette erre es nemcsak mestere, de művésze is lett a fa feldolgozásának. ZALA MÁSIK KINCSE A TERMÁLVÍZ Zala megye egyik legszebb részen, szelíd völgyekkel tagolt dombsorok és almaligetek között fekszik Zalakáros község. Néhány eve olajkutató fúrás nyomán 2 ezer méter mélységből 96 Celzius fokos gyógyvíz tört elő, melyről megállapították, hogy értékes ásványi anyagokat tartalmaz. A kincset érő viz Zalakárost gyorsan ismertté tette az ország határain tül is. A gyógyfürdő fejlesztése 1964-ben kezdődött. Evrol-evre újabb komplexumok létesülnek, ma mar a két gyógymedence mellett versenyekre alkalmas úszómedencét is építették, gyermekmedeneeje is van, ezeket füves, amyas parkok, napozok, virágágyak, játszóterek övezik. A hatalmas területen 3 ezer vendég fogadására korszerű öltözők, kabinsorok épültek. Zalakáros termálforrását 1971-ben hivatalosan “elismert gyogyviz”-zé nyilvánították. A feltoro hévíz, mozgásszervi, reumás meg beteg ellesek. ideges panaszok és krónikus nőgyógyászati betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas. Az orvosi szakvéleményt alátámasztja a vendegek egyeni tapasztalata es a gyógyulást keresők megváltozott közérzete. A nyitás évében — 1965-ben — a fürdő vendegek szama 9 ezer, egy évvel később 52 ezer, 1973-ban 230 ezer volt. NOVEMBER 1. 1845. Született: TELEKI SAMUEL Afrika utazó felfedező, akadémikus. Expedíciója Afrika felfedezésének torteneteben igen nagy jelentőségű, felfedezte a Rudolf és a Stefánia ta - vakat. (130 éve) NOVEMBER 5. r 1915 Meghalt: ÚJHÁZI EDE szinművész, a realista színjátszás egyik üttoroje. (60 éve) NOVEMBER 6. 1725 Meghalt: BERCSÉNYI MIKLÓS, kuruc f<5generalis, II. Rákóczi mellett a szabadság- harc egyik fő szervezője és irányitója. (250 eve) ÍJ lÉUBLŐDESI KlZPflNI Városnamény tízezer lakosának nyújt kulturált szórakozási és tanulási lehetőséget az uj járási művelődési központ. A házban 400 személyes színház-, kiállító-, táncterem, valamint klub es szakköri szobák is épülték.-------------óhaza— [Évfordulók ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ■ RENDELJE MEG *AZ AMERIKAI MAGYAR SZOT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai Írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.-' Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV............................................................................ cím................................................;............................. VAROS....................................................................... Állam..........................zip code........................ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK,sNY. 10003- ■•■■■■■■■■nmiuamumi TERJESSZE LAPUNKATS
