Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-10-23 / 41. szám

TTuirsday, Oct. 23. 1975 AMERIKAI MAGYAR SZO BIHARI KLÁRA. A SZEMLE Marekne befejezte a mosogatást. Most lassabban ment, mint máskor, a töprengés fellazította begya­korolt, pontos mozdulatait. Az olaszországi utazás­ra gondolt, s arra, mennyivel nagyobb orom lenne ez, ha eine az ura és együtt járhatnánk a szép olasz városok utcait. Hiszen Peter kívánsága volt ez az ut, ezzel akart átesni a nyugdíjas kor kezdeti nehézsé­gein. Egy kicsit valamiféle kései nászutnak szánta ahelyett, ami annak idejen a szegénységük miatt elmaradt. Hogyan is telt volna egy kezdő műsze­résznek, meg egy betanított munkásnőnek külföldi nászutra? Meg belföldire sem volt elegendő pénzük. Marekné kiszellőztette a szép kis konyhát, es eppen feltette a gázlángra a kávéfőzőt, amikor csen­gettek. Sogornoje, Tothné állt a küszöbön, akit gyerek­kora óta Manyőnak hivott a csalad. Ez a becenév sehogyan sem illett a sovány, mosoly tálán, ötvenkét éves nőhöz, akinek a szemeben szüntelenül aggodal­mas és mohó kíváncsiság csillogott, s olyasféle fele­lem, hogy akivel beszél az elrejt, elhallgat előle valamit. — Szervusz Ila — mondta gyorsan es azzal az izga­lommal, ami mindig ott lappangott gyanakvó felel­me mögött. Száraz, vékony bőre, amibe korai rán­cok ettek bele magukat, vörösen égett. — Erre jartam, hat feljöttem hozzad. Nincs itt senki? — Ugyan már... ki volna? — kerdezte csodálkoz­va Marekne. — Hát csak úgy... valaki... egy vendeg... — mond­ta Tothné vontatottan. Szeme körbejárt, szenvedő, leküzdhetetlen kíváncsisággal. — Gyere beljebb, mit állsz a küszöbön? — Marek­ne értetlenül követte sógornője tekintetet, azutan rövid, gömbölyű karjával a szoba fele intett. — Menj csak be, ülj le, mindjárt viszem a feketet. Amikor a tálcával a szobába lépett, Manyőnak a bútorokon, térítőkön, szőnyegeken járó pillanta­» , t ff f sa tüstént óra ugrott. — Hogy van az urad? Meg a fiad es a menyed? — kerdezte Marekné barátságosán. — A fiamnak sok a gondja. Az a draga lakas meg a bútor... Nyomja a sok részlet — felelt Tothné vádoló hangon. — Nem tudom, mikor mászik ki a sok adósságból. Raadasul meg a mosógép, hűtő­szekrény. Szegény bátyám nagyon szerette Misit. Azért is mondogatta annyiszor, hogy a saját fiának tekinti, és hogy... — A mondat vége a torkán akadt, szinte kínnal nyelte le. Tekintete körbejárta a kö- vérkes asszonyt, azután hirtelen rátapadt. — Már nem gyászolsz? — kerdezte felráncolt homlokkal. Hangja is felszökött, mintha homlok­bőrével együtt kapta volna magasra. — Dehogynem. Mindig is gyászolni fogok — felelt Marekné. Visszafogta az ingerültséget. — Csak hát nincs fekete pongyolám. Itthon meg miért ne jár­hatnék a régiben? Nemcsak a fekete szin jelenti a » gyászt. — Ez regi? Nem ismerem — mondta Tothné. Vékony ujját, akar egy sógornője fele irányított hegyes kést, ráfogta a virágmintás, tarka anyagra. — Ezt te most vetted, ne is tagadd — tette hozza szigorúan. Marekné elvörösödött a lefojtott indulattól. Las­san vigyázattal töltötte ki a kávet/az egyik arany- szegelyes porceláncseszet a vendég ele tolta és Ő is leült. A pontosan végzett kis tevékenység meg­nyugtatta. Bal kezét felfelé fordított tenyérrel az ölébe engedte, és apró kortyokban itta a feketéjét. — A pongyola regi, te feledkeztél el róla... — szolalt meg kis szünet után csendesen. Azutan egy kicsit feljebb emelte a hangját. — Hanem egy kosz­tümöt azt csináltátok, mert jön az ősz. — Egy kosztümöt? - kérdezte Tothné. Hangja megfeszült, es a váratlanul lecsapó rossz hir komor­sága rezgeti benne. Szemében, amint leplezetlenül sóvár kíváncsisággal fürkészte sógornőjét, megnőtt a gyanakvás. — Vajon miért nem jó neked a régi? — Mert mar nagyon elviseltem. Ki is ment a divat­ból. Több mint tízesztendős. — Aki elmúlt hatvannégy éves, az ne nagyon divatozzon! Különösen, ha özvegy! — tört ki Tóth- nebol a szó egy természeti hőforrás erejével. Most nem Mareknéra nézett, hanem feje fölött a nagy, kombinált szekrény felső, üveges részére, amelyben egy metszett borosüveg két oldalán, mint kotlós szárnyai mellett a kiscsirkék, sorakoztak a poharak. Pillantása számolva ugrott végig rajtuk. — Csak hatvanhárom múltam a tavasszal, nem hatvannégy. Az meg igazán az én dolgom, hogy uj kosztümöt varratok-e magamnak, már ne is haragudj Manyo — mondta higgadtan lefogott, de nehezülő Idegzettel Marekné. — Hogy a te dolgod-e... — A másik asszony muta­tóujja körmével megkaparta térde fölött ruhája szö­vetét. — Nagyon is foghegyről beszélsz te a roko­noddal, Ila. — Ilyesmit az ember megbeszél a sógor- néjaval r kikéri a véleményét, bevallja, hogy miért kell neki a kosztűm... Hiszen sok pénzbe kerül igaz? Lovasine szerint csak az anyag ára... — Szóval tudtál a kosztümről, — Marekné nesz­telenül letette a tenyerén tartott üres csészét, és a sovány szigorú arcú nőre nézett. Tothné kapkodva vett. lélegzetet, hogy minél gyorsabban adja ki, ami kikivánkozik belőle. — Tud­tam hat. Meghozza egy idegentől, és ha vele nem találkozom... . . ... (folytatása következik) OKTOBER 23. 1575. Meghalt HUSZAR GÁL reformátor, a XVI. század egyik legjelentősebb úttörő nyomdá­sza, a debreceni nyomda alapitója (400 éve) OKTÓBER 24. 1945. EGYESÜLT NEMZETEK NAPJA - Ünnepé lyesen ratifikáltak San Franciscóban az Egye­sült Nemzetek Szervezetének Alapokmányát; s ezzel hivatalosan megalakult az ENSZ (30 é) OKTÓBER 25. 1790. A BUDAI VÁRSZÍNHÁZ első magyar előadá­sa, az “Igazhazi” amelyet Kelemen László szin- tarsulata mutatott be. (185 éve) OKTÓBER 26-27- 28. 1950. Megkezdték működésűket a községi Tanácsok (25 éve) £/n (éhezünk ! “A hazának nincsen haza — panaszolta 1846-ban i »• •• f ff egyik hires verseben Vörösmarty Mihály, a költő is, bar hozzátette: — Mert fiainak nem hazája.” Es majd négy évtizedig tartott meg a huzavona, amikor 1884-ben törvénybe iktatták a reformkori követelést: Pesten legyen állandó es külsőségeiben is méltóJiajleka az országgyűlésnek. Most 90 eszten­deje, 1885. október 12.-én került sor az első kapa­vágásra az egykori Tömő téren, és 1902. október 8.-án avatták fel végérvényesén Steindl Imre epi- tész-professzor fomüvet: az Országhazat. Budapest szimbóluma es Magyarorszag legnevezetesebb ba­rokkos alaprajzú, neogótikus épülete 691 helyiség­ből all, tiz udvara föle 96 méter magas kupola emelkedik. A felszabadult ország első parlamentje, az ideig­lenes nemzetgyűlés 1945. szeptember 5.-en itt tar­totta első budapesti ülését. Azóta a Duna-parti palota valóban a hazájára lelt, hatalomhoz jutott nép Országháza. Átépítik a Nyugatit Átépítik? Lebontják? — eveken at találgatták. Végre — szakértői vizsgalatok eredményeként - megszületett a döntés: eredeti allapotaban újjá­építik a Nyugati pályaudvart. TERJESSZE LAPUNKAT! [Évfordulók 9 I VÁMMENTES IKK A CSOMAGOK I FŰflCVHOKSEGE I ,1 Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabad választásra, magyarországi címzetteknek. Csehszlovókiábcn lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket. I MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK I 1 Ü.S. RELIEF PARCEL SERVICE 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 — Phone: LEigh 5-3535 ■ M Igazgató: M. BRACK-REICH BEJARAT: 1545 Second Avenuc-ről M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents