Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-10-23 / 41. szám
Thursday, Oct. 23. 1975. .AMERIKAI MAGYAR SZO. AZ ÁLTALÁNOS ÉRTÉKFORGALMI BANKRT. TÁJÉKOZTATÓJA * I / A magyar állampolgárok es mindazok, akik allando jelleggel Magyarországon élnék, tehat a véglegesen hazatelepülök is, a tervszerű devizagazdálkodásról szoló 1974. évi 1. tvr. alapjan kötelesek külföldi ingatlanaikat bejelenteni es az azokkal kapcsolatos intézkedéseikhez a devizahatóság engede- lyet megszerezni. Bankunk a hozzaforduloknak részletes tájékoztatást ad az irányadó rendelkezésekről es segitseget nyújt a devizahatosagi eljárások során a szükséges engedélyek megszerzéseben. A tulajdonosoknak lényeges erdeke fűződik ahhoz, hogy külföldön levő ingatlanaik kezelese rendben történjek, hogy azokat gazdaságosan hasznosíthassak es ha az ingatlanok eladasara kerülne sor, azokat jo áron es biztonságos feltételek mellett ertekesithessek. A kezeles es hasznosítás ellenőrzése, valamint a jo eladas — a külföldi szabályok es lehetőségek ismeretének hiányában, de már a távolság miatt is — nem könnyű feladat. A nem megfelelő intézkedés komoly anyagi hátránnyal jarhat, igy ezen a területen nagyon fontos a szakértelem. Vállalkozunk a külföldi hazkezelok tevekenyse- genek es elszámolásainak ellenorzesere, véleményt és tanácsot adunk a tatarozásokkal, felújításokkal, a bérleti szerződésekkel, vagy bármely más kérdéssel kapcsolatos problémát illetően, tajekoztatast adunk az irányadó külföldi jogszabályokról es a gyakorlatról. Szükség eseten — ha a korábbi hazkezelo megbízatása bármilyen oknál fogva megszűnik, vagy senki sem viseli az ingatlan gondját — javaslatot tehetünk megfelelő szakértelemmel rendelkező es korrektül dolgozo uj hazkezelok szemelyere vonatkozóan. Felvilágosítást adunk az ingatlanpiacot érintő általános kérdésekben is. Ügyfeleink rendelkezésére állunk az ingatlanokat érintő szerződések megkötésében, a szükséges okmányok, adatok beszerzéseben, fordításában és az idegen nyelvű levelezésben is. Megbízás eseten ügyfelünknek tennivalója nincs, ügyeit maradéktalanul elintézzük. Gondoskodunk a külföldi ingatlanokból szármázó jövedelmek átutalásáról. Ügyfeleink az őket megillető Összegeket a külföldi bankoknál vezetett számláink utján késedelem nélkül megkapják. Az átutalt összegeket Magyarországon nem terheli sem adó, sem illetek, hiszen a közterheket a külföldi hatóságok már levonjak. . Nincs olyan rendelkezés, amely a tulajdonosokat külföldi ingatlanaik értékesítésére kényszerítene, szabad elhatározásuktól függ, hogy ingatlanaikat megtartják, vagy elidegenítik. Ha az eladas mellett döntenek, részletes felvilágosítást adunk az ingatlan árakról, és az értékesítés lehetőségeiről, segítségükre lehetünk a megfelelő vevő kiválasztásában, a szerződés megkóteseben es lebonyolításában. Gondoskodunk a vételár beszedéséről és átutaltatás'aröl. Ugyanígy segitsegere lehetünk akkor is, ha ingatlant örököl. Vállalkozunk a hagyatéki eljárás lefolytatására és elintézzük, hogy tulajdonjoga a telekkönyvben bejegyzést nyerjen. Egyesült Államok 200 éves történelmében Előző cikkünkben foglalkoztunk PARMENIUS ISTVÁN történetevei, aki a feljegyzések szerint 1583-ban lepett Amerika földjére, igy ő az első magyar ember, aki az “uj világ”-ba hajózott. Útjáról és munkásságáról HAKLUYT RICHARD angol tudós, iró és utazó írásaiból szereztünk tudomást. Hakluyt tizenkét kötetes müvében, illetve annak egy részében, amely PRINCIPALL NAVIGATION, VOYAGES AND DISCOVERIES OF THE ENGLISH NATION cimet viseli, ir Parmeniusról, közli leveleit, verseit. Az amerikai expedíció leírásánál Hakluyt öt hajót említ: Squirrel, Swallow, Golden Hind, Bark Raleigh es végül a Delight. Ez utóbbin utazott Parmenius István es ez a hajó volt, amelyik elsüllyedt vele. Parmenius hires munkája, amelyet az utazás előtt irt, a 319 soros vers, szintén itt van közölve. A verset latinul irta es címe: De Navigatione lllustris et Magnanimi Equites Aurati Humfredi Gilberti, angolul röviden EMBARKATION ODE-nak fordították. Hakluyt Richard munkájának első kiadását a Yale University megvásárolta egymillió dollárért, s az most az egyetem könyvtárában, New Haven, Conn.-ban megtekinthető. A New York Public Library főépületében van a műnek egy utánnyomása, amit ott az e'pületben meg lehet tekinteni, a könyveket nem kölcsonzik ki. A HITTÉRÍTŐK Columbus útja, Amerika felfedezése óriási hatással volt Európa minden reménytelen osztályára es megváltásként üdvözölték az uj lehetőségeket. A földtelenek, a vallási üldözöttek, az adosok börtönében szenvedők mind menekülni akartak nyomorúságos helyzetükből. De az egyházak is lehetőséget látták az uj felfedezésben, a pogány indiánok megtérítését a katolikus vallás részere. A magyar jezsuita rend is reszt akart venni a térítő munkában és hittérítőket küldött ki az uj világba. Híven a jezsuita felfogáshoz, a magyar rend mar a keresztes háborúk alatt is hittérítő munkát végzett a hitetlen, vagyis pogány vallasuak között. Amikor Amerika felfedezésének hire, leírások, hogy milyen nepek lakjak, eljutottak Magyarországra, az egyház elhatározta, hogy kiküld Amerikába egy tehetséges misszionarust. A választás báró Ratkay Jánosra esett. Baro Ratkay János 1664-ben lépett a jezsuita rendbe. 16 évvel később, 1680-ban küldték ki Amerikába. Nem maradt a keleti parton, hanem továbbment az ország belseje fele és a mai New Mexico allam területén kezdte meg hittérítő munkáját. Négy évet töltött New Mexico területen nagy nehézségek között. Nagyon kevés feljegyzés maradt fel munkásságáról. 1684-ben hir érkezett Magyarországba, hogy báró Ratkayt az indiánok megölték. Meg egy hittérítőről tudunk, akiről a történelem megemlékszik, ez KONSHAK FERDINAND. Konshak a budai egyetemen volt tanár. Nagyon érdekelte az uj világrész és elhatározta, hogy kivándorol Amerikába. 1719-ben erkezett meg Kaliforniába. Rövidesen vezetője lett a Szent Ignácz missziónak es felügyelete alá kerültek az összes kaliforniai missziók. Vallási munkája mellett rendkívül érdekelte Kalifornia éghajlata, növény- és állatvilága, földrajza. Keresztül-kasul járta az államot, tanulmányozta a különböző vidékeket es 1749-ben térképet készített Kaliforniáról. Naplót is vezetett a látottakról. Kalifornia történelmében megemlékeznek róla. Nem ment vissza Magyarországba, Amerika földjén halt meg 1759-ben. SAROSY tanár Az angol Quakerek vezére, William Penn Amerikában quaker telepet alapított, amit később Pennsylvaniának neveztek el. Penn proklamaciot teijesztett egesz Európában, hogy azok, akik vallási üldözésnek vannak kiteve, jöjjenek a szabadság földjére, Amerikába. 1683-ban Francis Dániel Pastorius német vezetővel megérkezett több csalad, akik Philadelphia mellett telepedtek le és GERMANOPOLIS-nak nevezték el városukat, amiből késöbh az angolos GERMANTOWN lett. Köztük volt egy magyar- szarmazásu is, SAROSY IZSÁK FERDINAND, aki 1695-ben érkezett Germantownba, Sárosy tanár volt Windsheim, Németországban és hozzá volt szokva a professzoroknak kijáró kényelemhez, amit az ujamerikások nem tudtak megadni neki. Két évig próbálkozott az uj körülményeket megszokni, de 1697-ben elhagyta Germantownt és Maryland-be ment. Nem tudjuk, ott mi lett vele. Talán valahol Marylandban még vannak családok, akik a Sárosy nevet viselik. KELP JANOS Az erdélyi szász Dallá-ban született. Akkori divat szerint, mint mindenkinek, neki is meglatinozták a nevét. JOHANNES KELPIUS-nak hívták. Erdélyből a németországi Türíngiába ment, ott később összeköttetésbe került a lipcsei SPENNER JAKAB- bal, aki nemcsak hirdette a krisztusi tanokat, hanem aszerint is élt. Kelpnek nagyon megtetszett, hogy a Spenner-csoport nemcsak szavakban és imádkozásban nyilvánította ki vallását, hanem szó- szerint vettek a krisztusi tant, hogy “könnyebb a tevének a tu fokán áthágni, mint a gazdagnak a mennyországba jutni.” Németországban akkori hátak es Kelp nem •u3cŰ3l°^' ban se»*- ' 7 _____
