Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)

1975-10-16 / 40. szám

Thursday, Oct. 16. 1975.--------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZO —

ORVOSSÁG A NEMZETGAZDASÁG BAJAINAK KIGYÓGYITÁSÁRA

Robert F. Dee, a detroiti Üzletemberek Gazda- sági Egyesületének kimagasló tagja a szervezet nemrégen tartott ülésén azt a megfigyelést tette, hogy egyre többen veszítik el hitüket a magántulajdonon alapuló társadalmi rendszerben.

E megfigyelés hangoztatása után azonnal javaslatot tett a helyzet orvoslására. El kell menni minden gyárba, üzembe, irodába es ott a dolgozókat fel kell világosítani a nemzetgazdaság alapelveirol. Javasolta, hogy a “Detroiti Egylet” mutasson jó példát és kezdje meg a lakosok felvilágosítását, mert igy talán Ford elnök is felismeri majd e feladat fontosságát és o is egy “külön csoportot” alakit, melynek tagjai felvilagositjak a munkásokat, irodai alkalmazottakat — az amerikai nép nagy többségét — a közgazdaság ABC-jeról.

Amikor e hirt olvastam, a NY Times 1975. szeptember 30,-i számában, első kérdésem az volt, hogy milyen közgazdasági elmeletet óhajt Dee ur terjeszteni az amerikai nép kóreben?

Mert van ám többfele elmelet. A sok közül a legismertebb az angol Adam Smith elmelete, amit az amerikai es általában a “szabad világ” egyetemein tanítanak. Az ugyancsak angol John Maynard Keynés közgazdász (1883-1946) elmélete szerint a kormány költségvetésével es adópolitikájával, a Nemzeti Bank (Federal Reserve Board) a forgalomban levő pénzmennyiség emelésevei, vagy csökkentésével egyensúlyban tudja tartani a nemzetgazdaságai.----—

John K. Galbraith, amerikai közgazdász lényégében a Smith-elmelet alapjan mozog. Meg kell meg említeni Milton Friedmant, a Chicago Egyetem közgazdászat! osztályának dékánját, aki az USA legnevesebb konzervatív közgazdászaként szerepel.

Adam Smith, az, aid — többek között — kidolgozta, feltárta a szabad piac elmeletet, befolyását a nemzetgazdaságra. Ezen elmelet szerint a termékek árát a kereslet és kínálat szabja meg.

Ez igaz volt akkor, amikor Smith megírta közgazdasági elmeletet. Ez azonban a 18. század elejen és közepén volt, amikor a mai kapitalista rendszer még gyermekcipőben járt. Az 1700-as években se hire, se hamva nem volt még a monopóliumoknak, nem is beszelve a nemzetközi vállalatokról. Ami akkor igaz volt, az a 20. században nem allja meg a helyet. A szabad piac egyszerűen eltűnt. Ma nem a kereslet és kínálat szabja meg a gyártott cikkek árat, hanem az acél, autó, gumi, s a többi monopóliumok vezetői. A keresletnek és kínálatnak semmi köze nincs a gyártmányok árához.

Most egynéhány szót Dr. Milton Friedman elméletéről. Többek között azt mondja, hogy az ország nagyvallalatainak egyetlen célkitűzésé, hogy üzemeik profitra termeljenek. Ha ezt a célkitűzést elerik, akkor teljesitik hazafias kötelességüket.

Nem veletlen, hogy a chilei fasiszta diktátorok Dr. Friedmanhoz folyamodtak, hogy adjon tanácsot, miként lehet megoldani az ország válságos gazdasági helyzetét, mely többek között abban nyilvánul meg, hogy az elmúlt esztendőben 350 %-kal emelkedtek az árak es a munkások 20 százaléka munkanélküli.

Friedman közgazdász minden bizonnyal azt a receptet irta elő, hogy emelni kell a termelést, A

MyNKÁSOK TERMELÉKENYSÉGÉNEK FOKOZÁSÁVAL, ALACSONYABB BÉRT KELL ADNI- ÉS KEVESEBBET KELL KÖLTENI NÉPJÓLÉTI CÉLOKRA.

Már most, ha Dee ur és társai a Smith-elméletet terjesztik, akkor azok, akik csak a legfelületesebb közgazdaság! ismeretekkel is rendelkeznek, felismerik, hogy ez az elmelet a múlté.

Ha Dr. Friedman elmeletet akarjak terjeszteni, a többség hamarosan rájön arra, hogy ez az “elmelet” csupán a nagyvállalatok, a monopóliumok erdeket szolgaija, a nép nagy többségének rovásara.

Van azonban egy másik gazdasági elmelet is: a marxi elmélet. Ez a közgazdaságtan rámutat a kapitalista rendszer lényegére: a vállalatok kizsákmányolják a munkásokat, akiknek a munkájuk áltál termelt értéknek csupán egy hányadát adják vissza munkabér formájában.

A marxi közgazdaságtan az osztályharcra tanít, vagyis, hogy a munkások, irodai alkalmazottak és mindazok, akik fizikai, vagy szellemi munkával keresik kenyerüket, csak úgy tudják életszínvonalukat emelni, ha egységesen, harcra készen altnak szemben munkáltatóikkal. (Természetesen a marxi kőzgazdasagtannal foglalkozó könyvek egész könyvtárra tehetők es egy ilyen cikk keretében lehetetlen annak számtalan fontos részletére kitérni.)

Ha Dee ur es társai valóban szeretnek a jelenlegi gazdasági válságot megoldani, akkor a MARXI KÖZGAZDASÁGTAN NÉPSZERŰSÍTÉSE NAGY MÉRTÉKBEN HOZZÁJÁRULNÁ CELKITŰZÉ SŰK ELÉRÉSÉHEZ.

Kétséges azonban, hogy a Ford kormány hajlandó a marxi közgazdaságtant népszerűsíteni. Sőt, biztosak vagyunk abban is, hogy ha bármely javaslatot magáévá tenne, az Dr. Friedman “elméletét” tükrözne vissza és ennek az elméletnek az érvenye- sitése csak fokozna a rendszer válságát.

L.I.

Sztrájk Kanadában

VANCOUVER, B.C. Kanada British Columbia tartományának törvényhozó testületé törvényt iktatott be, mely törvénytelennek nyilvánítja a tartomány 15 papírgyára munkásainak sztrájkját. A szakszervezeti vezetők javasoltak, hogy a munkások adjak fel a harcot es menjenek vissza munkába.

A szakszervezeti tagokat képviselő delegátusok 52 százaléka támogatta a vezetők javaslatát, 48 százaléka ellenezte. Mielőtt a munkások az állami hatóságok, a szakszervezeti vezetők es delegátusaik kis többségé nyomására visszamennének a munkába, a tagsag szavazni fog a kérdésben es a többségi szavazat dönti el, hogy tovább folytatják-e az ez év julius 16. óta folyó sztrájkot.

A munkások nagy felháborodással fogadták mind az uj törvényt, melyet az Uj Demokrata Parthoz tartozó politikusok szavaztak meg, akik ezzel megszegték a választás előtt tett ígéretüket, mind a szakszervezeti vezetők gerinctelen magatartását, akik ahelyett, hogy a törvény ellenére a harc továbbfolytatására buzdítottak volna a dolgozókat, azonnal beadtak a derekukat.

•

DACCA, Bangladesh 7 5 millió lakosa kozott kolera járvány pusztít.

r Két ártatlan 12 évig börtönben

Egy másvalaki által elkövetett gyilkosságért két fekete ferfhFreddie Pitts és Wilbert Lee 12 évig sínylődött börtönben. Szeptember 19-én végre visszanyerték szabadsagukat a Florida-i állami fegyházból, Askew kormányzó megkegyelmezett nekik.

A floridai bíróság kétszer Ítélte el őket a gyilkosságért es kilenc évig kellett a halálos ítélettel szembenézniük, annak ellenére, hogy másvalaki bevallotta, hogy ö követte el a gyilkosságot;

Kiszabadulásukkor egyenként 100 dollárt kaptak az államtól. Ez az alamizsna sem kárpótlásnak nem számíthat, sem arra nem eleg, hogy.uj életet kezdjenek. Az igazságszolgáltatás ezen legkegyetlenebb megcsúfolása csupán ujsagirók, fekete és fehér polgárjogi harcosok hosszú,kitartó küzdelme után ért veget. A bigott, fajgyűlölő birók es ügyeszek semmiféle ellenbizonyitékot,vagy vallomást nem fogadtak el.

Letartóztatásuk idejen a rendőrök agyba-fobe verték az akkor 28 éves Freddie Pitts munkást és a 20 éves Wilbert Lee szabadságon lévő közkatonát, mig bűnösnek nem vallották magukat. Ugyanezt tanácsolta nekik a bíróság áltál kinevezett ügyved. 1963 augusztusában mindkettőjüket halaira ítélték. Néhány nappal később letartóztattak gyilkosságért Curtis Adams, Jr. volt bórtonviseltet és miután elitélték, öt is ugyanabba a börtönbe zárták. Egyik börtöntársának elmondotta, hogy ö ölte meg azt a két embert, akiknek meggyilkolásáért a másik két fiatalembert eliteltek. A vallomásról tudomást szerzett Gene Miller, a Miami Herald riportere, aki később elnyerte a Pulitzer dijat nyomravezető cikkéért, amelyekből kifolyólag két másik ártatlanul vádoltat felmentettek.

Miller riporter irasai nyomán az American Civil Liberties Union vállalta Lee és Pitts védelmét, s az ügy 1972-ben újra a biróság elé került.

Az esküdtszék előtt mindketten ragaszkodtak ártatlanságukhoz, de Adams vallomására nem támaszkodhattak, mivel az ó vallomását a birósag nem fogadta el,azon az alapon, hogy nem volt hajlandó azt eskü alatt megismételni. Az ügyeszek, akik tudtak Adams vallomásáról, nem adtak neki mentességet a bíróság előtt. Azért nem volt hajlandó vallomását a bíróságon eskü alatt megismételni, mert akkor az újabb gyilkosság miatt is eljárást indítottak volna ellene. így a két fiatalembert másodízben is bűnösnek találták és halálra ítélték, csupán a legfelsőbb biróság halálbüntetés elleni határozata mentette meg okét a kivégzéstől. Közben egy másik tanú is, aki eredetileg ellenük vallott, visszavonta vallomását és elmondta, hogy annakidején a rendőrség kény - szere alatt vallott Lee es Pitts eilen.

Nagy nehézségek árán vegre szabad két fiatalembernek — ügyved szerint — a jövőre egyelőre nincsenek terveik. Lehetséges, hogy kártérítésért perelni fogják az államot.

Amikor a bőrtonkapun kilépő Wilbert Lee es Freddie Pitts az autó felé igyekezett, Miller riporter megelégedetten mondta: “Végre ezt is megértük!”

PÁRIS, November 15.-en három napos konferenciára jönnek össze az USA, Japán, a Nemet Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Anglia és Kanada államfői. Az összejövetelen a kapitalista rendszer válságának megoldásáról tárgyalnak majd.

__3