Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-09-25 / 37. szám
2 Thursday, Sept. 25. 1975. Gyarmatv Kato Előző lapszamunkban röviden tudattuk olvasóinkkal, hogy Gyarmaty Kató elhunyt. Ravatalánál, szeptember 15.-en Deák Zoltán mondott búcsúztatót, melynek szövegét itt közöljük. Nem eleg a celt látni: jarhato útja kell! Nem eleg útra kelni, az utón menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elöl indulni el! Nem eleg elindulni, de mast is hivni kell! S csak az hívjon magaval, aki vezetni mer! (Váci Mihály) Gyarmaty Katóban testet öltöttek, hatékony szellemi es mozgalmi erove váltak a nagy magyar költő szavai. A nyomor, szenvedés, kilakoltatások, melyekben neki és kis családjának része volt a depresszió alatt, valamint az amerikai magyar mun- kássajto felvilagosito tanitasa, korán megláttatták vele a celt es o útra kelt azon az utón, amelyen szakadatlan küzdelmek közepette az Egyesült Államokban es az egesz világon, munkások, munkásnok tízmilliói haladnak a boldogabb,emberibb jovó fele. Es mar evekkel Váci Mihály halhatatlan üzenete előtt ráeszmélt arra, hogy az utón nem elég elindulni, masokat is hivni kell! Ezért Gyarmaty Kato, mint a Nők Vilaga szerkesztője több, mint harminc even keresztül járta Magyar Amerika útjait, olthatatlan szenvedéllyel lankadatlan kitartással hivta az amerikai magyar nőket a csatlakozásra. Alig volt magyarlakta település az Egyesült Államokban, ahol meg nem fordult volna, tanítva, szervezve, lelkesítve asszonyainkat. A nagy metropolisokon, New Yorkon, Detroiton, Clevelandon, Chicagón es Los Angelesen kivul megfordult Windberben, McKeesporton, Pittsburghban, Martins Ferryben, Toledoban, Akronban, Canton- ban, Milwaukeeban, Garyben, Trentonban, New Brunswickon, Perth Amboyban, Bridgeporton, Hammondon, Buffaloban, Philadelphiában és ahol csak járt, nemcsak uj hiveket szerzett a haladás táborának, uj olvasókat a Nők Világának es sajtónknak is, hanem rajongva szerető barátokat egy emberéletre szóló baratsagokat. Nincsen olyan magyarlakta varos vagy község ebben az országban, ahol halálának hire nem fogja a legmelyebb megdöbbenést, bánatot kiváltani. Az amerikai magyarok ezrei vesztettek el benne igaz, hu barátjukat. A Nők Világa szerkesztésével, munkástarsnői kóz- remukődesevel, lelkes olvasók ezrei támogatásával a modern munkassajto egy teljesen egyedülálló termeket segített létrehozni es fenntartani: egy mun- kaslapot, nők szamara. Olyan teljesitmeny ez, amelyet az egyetemes mozgalom soha nem volt képes megvalósítani- ebben az országban, de tudtunkkal meg a hatalmas szakszervezeti mozgalom sem. A munkassajto tradícióihoz híven a Nők Világa kollektiv szervezője lett, minden,a dolgozók, a nép ügyet szolgáló akciónak, sztrájksegélyeknek, árviz- segélyeknek a magyar nép megsegítésének. “A háborúról — irta lapunk 70 éves jubileumi évkönyvébe — szülőhazánk nepe ehezve került ki. Szerte Amerikában megindult a segítő készség a magyarság köreben. Nehéz volna felsorolni mindazt a sok ötletet, ami akkor megszületett csoportjaink kóreben, hogy minél több, szebb és hasznosabb segítséget juttassanak szeretett szülőhazájuk népének.” f Nyílt titok, hogy a Magyar Segélynek minden magyarlakta varosban a nők voltak ä leglelkesebb munkásai. E segélyakciónak a Nők Világa volt egyik leghäthatosabb szervezője es a Nők Világát pedig Gyarmaty Kató szülőhazája népe iránti olthatatlan szeretete inspirálta. Gyarmaty Kato tevékeny szerepet játszott az egyetemes mozgalomban is, különlegesen az egyetemes női mozgalomban. 1953-ban resztvett a Demokratikus Nők Vilagszövetsege koppenhágai kongresszusán, majd Budapesten a Bekevilagtanácsa ottani konferenciáján. Amig egeszsege megengedte, aktivan resztvett sajtónk tamogatasaban; nem volt olyan összejövetelünk, amelyen nem foglalatoskodott volna valamilyen hasznos es fontos beosztásban. Tagja volt a Magyar Szó Ügyvezető Bizottságának is, melynek gyűléséin, tárgyilagos, mindig a probléma elevenjere tapintó hozzászólásai, tanacsai, felmerhetetlen hozzájárulást jelentettek ügyeink megoldásához. Ebben a törékeny testben, ebben az immár örökre kialudt leiekben, amelytől most búcsúzunk, rádöbbenhetünk a történelem nagy asszonyainak szimbólumaira. Az őtestamentumi Miriam szelleme lakozott e leiekben, amikor együtt ünnepelte velünk a haladás ügye győzelmeit. A fiat sirató Maria könnyei peregtek arcáról amikor siratta velünk együtt a dolgozok jobb jövőjéért, a haladásért vívott küzdelemben megfeszített mártírjainkat. Az Eger varat védő magyar asszonyok bátorsága adhatta csak neki azt a példátlan erőt és kitartást^ amelyet a mozgalmunk küzdelmeiben való részvétéi, de különösen egy olyan lap, mint a Nők Vüaga fenntartása követelt. Az o bátorságukat, meg az amerikai munkásmozgalom Jones es Bloor anyoi- nak öntudatat láttám benne megtestesülni 1957. március havában, a mccarthysta üldözések csúcspontján, amidőn az amerikai magyar munkássajto más vezetőivel egyetemben bátrán szembeszallt a kolosszális amerikai államhatalom korrupt ügynökeivel, az amerikaellenes bizottság tagjaival. Az ügy, amelynek ilyen hősei voltak, s tudjuk: vannak s lesznek, mint amilyen a mi szeretett Gyarmaty Katónk volt, élni és győzni fog. AMERIKAI MAGYAR SZÓ ******************** ****************** Published weekly, except 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.0, of New York, N.Y. Előfizetési arak: New York varosban, az Egyesült Államokban es Kanadában d£y évre 12.50 dollár; felévre 7.00 dollár. Minden más külföldi országba' egy évre 15.00 dollár, felévre 8.00 dollár. Ki ne ismerne Ralph Nader nevet? A fogyasztok es altalaban az amerikai közönség érdekeinek elöljáró képviselője, szokatlan függetlenseggel, meggyőződéssel vívott harcával 10 ev alatt jelentős eredményeket ért el. Neve annakidején az “Unsafe at any Speed” cimú könyvével kapcsolatban jutott eloterbe, amire a General Motors ellenvetéssel válaszolt. Most Hays Gorey könyvet irt Naderrol,az emberről es munkájáról, “Nader and the Power of Everyman” cimen, a Grosset & Dunlap kiadásában. Ara 10 dollar. Az iro, a Time folyóirat washingtoni tudósítója, sokszáz interjúból állította össze a könyv anyagat, ami érdekes olvasmány es feltarja a szerény es aszketikus eletú Nader személyiséget. Ralph Nadernek nincs autója, havi 80 dolláros bútorozott szobában lakik es onnan jar el a vele kapcsolatban mukodo “Nader’s Raiders”-nek nevezett irodákba, amelyeknek mindegyike irodai alkalmazottak nélkül, igénytelen kis helyisegekben működik. Azért nincsenek titkárnők, mert, mint Mr. Nader mondja: l .. M f “Ha túl könnyű levelet Írni, akkor túl sok szükségtelen level megy ki.” Nader olyan reformátor, akinek mindig sürgős dolga van, mindig siet, mindig elkésik, elkerüli a hódolókat es az autográfia gyűjtőket, de órákig hajlandó elbeszélgetni valakivel fontos dolgokról. A munka az elteto ereje, alig jár szórakozni és vakációra is ritkán megy. Tiz év alatt nagy szerepet játszott a közönség erdekeit vedo sok fontos kormány- hivatal megreformálásában, sok, közönségét erdekló adat nyilvánosságra hozatalában. Számos gikeres bírósági eljárássá! vedte meg a fogyasztok erdekeit es az ó serkentesere szerveztek meg több helyen az országban közérdeket vedo kutatási csoportokat. A Public Gtizen nevű intézmény szerez alapokat a Nader-vezette fogyasztó csoportok megszervezé- sehez. Érdekes bepillantást kaphatunk a könyvből az amerikai közelet eme kiváló önzetlen képviselőjéről. WASHINGTON, D.C. Egyes kormányszakertok szerint a szövetségi kormány koltségvetese ez evben 75 milliard dollár deficittel vézódik. • WASHINGTON, D.C. Kissinger külügyminiszter azzal fenyegeti az olajtermelő országokat, hogy az olaj aranak felemelése veszélyes helyzetet hozhat letre koztuk es az USA között. • NEW YORK, N.Y. Minden jel arra mutat, feladjak a tervet, hogy vasúti összeköttetést teremtsenek a varos es a Kennedy Repülőtér kozott. A magyarázat: tízszer annyiba kerülne ma, mint tiz evvel ezelőtt, amikor a tervet eredetileg kidolgozták. Az utolso tiz evben csak beszed targya maradt a terv es most elvetik, mert nincs ra pénz. WASHINGTON, D.C. Sargent Shriver, aki George McGovern jelolese idejen az alelnok »jelölt volt 1972-ben, bejelentette, hogy pályázik a Demokrata Párt elnökjelólésere. WASHINGTON, D.C. Arthur Bums, a Federal Reserve Board elnöke javasolja törvény beiktatását, mely kötelezne a szövetségi kormányt, hogy minden munkanélküli kapjon munkalehetóseget. í’i'iUVrtVtV'iJ kj.'nt V.'ÍVtW —AMERIKAI MAGYAR SZÓ-------
