Amerikai Magyar Szó, 1975. július-december (29. évfolyam, 27-49. szám)
1975-09-18 / 36. szám
»X *• A FARM MUNKÁSOK VÍVMÁNYAI ÉS ÚJABB KÜZDELMEI ♦ rf A United Farm Workers szervezet es vezetője, Cesar Chavez hosszú küzdelme hozta meg azt az e- redményt, hogy a mezogazdasagi dolgozok jogait vegre elismerik. Kaliforniában augusztus végén lépett életbe a júniusban megszavazott törvény, amely első Ízben biztosítja a farmmunkasok jogait titkos szakszervezeti választásokhoz. A harcias UFW és a földbirtokosokkal könnyebben megalkuvó International Brotherhood of Teamsters választási kérvényekét kell, hogy benyújtson az új törvény adminisztrálására kinevezett Agricultural Labor Relations Board-hoz, azután egy heten belül a szavazásokat meg kell tartani. Evekkel ezelőtt a United Farm Workers kezdeményezte a kaliforniai farmmunkások szervezetet,' ezek embertelen körülmények kozott éhberert dolgoztak. A szervezőknek sok üldözésben volt rész’uk, a földbirtokosok nemcsak hogy kitiltottak őket a földekről és a földesúr tulajdonában levő munkasbarakok- bol, hanem a rendőrséget is rájuk szabadították. A farmmunkasok nagy tömegei csatlakoztak nyíltan, vagy titokban a UFW-hez, sztrájkokat tartottak, melyek több esetben eredményesek voltak, egyes termelők elismertek a szakszervezetet, szerződést kötöttek, amiben minimális órabért es jobb munka- korulmenyeket biztositottak munkásaiknak. Ez a többi földbirtokosnak nem tetszett, ezért szívesen láttak, amikor a Teamster Unió jelent meg a földeken es UFW-al versenyezve kezdte szervezni a munkásokat. A Teamster szakszervezetet a földbirtokosok siettek elismerni; ezért van az, hogy jelenleg sokkal több munkást képviselnek, mint Chavez cso- portja. Cézár Chavez és szakszervezete azért népszerű, mert nemcsak jobb bérért es egyéb javadalmazásért folytat harcot, hanem a munkások egészségét érintő egyéb vívmányokért is. Chavez, mint a legtöbb kaliforniai farmmunkas, mexico-amerikai; gyűléseiket spanyol nyelven folytatják. • A UFW elöljar az egészségré karos rovarirtó szerek betiltásában, munkásszerzódtetők hatalmanák korlátozásában es a hátgörnyeszto rovidnyelu kapa betiltásában. A munkások különösen hálásak, hogy a szakszervezet küzdelmeinek eredmenyekeppen az idén mar tilos Kaliforniában a rövidnyelú kapa használata. A küzdelemnek azonban meg nincs vége. Annak ellenere, hogy az Agricultural Labor Relations Board határozata kimondta, hogy a szervezők munkaidő előtt es után, valamint ebédidőben kimehetnek a földekre a munkásokat szervezni, egy körzeti biró ennek kivitelezésere halasztást adott. A földbirtokosok óriási nyomást gyakorolnak a szakszervezeti választások befolyásolására, a munkások megfelemlitesere. Újabban egy u.n. “vigilante” csoportot szerveztek, mely Stockton-nal napokon át rnegakadályozta a UFW szervezőit, hogy a földekre kimehessenek. Felfegyverkezve tamadtak meg és űzték el a szervezőket. Mar 23 vigilante-csoport működik Kaliforniában, mind a földesurak “birtokjogait” vedve. Meg ha mindezzel szemben sikerül is Chavez szervezetének többségét nyerni a választásokon, a harcot abban az esetben is tovább kell folytatni, a bojkottokat es sztrájkokat tovább kell szervezni, amig a nagy földbirtokosok hajlandók lesznek a megkötött szerződéseket betartani. A közönség a kalifor - niai borok és a szervezetlen földeken termesztett Simpson salata bojkottálásával győzelemre segítheti a nehezen dolgozó kaliforniai farmmunkásokat. Ha ők győznek, az egész ország farmdolgozóinak útmutató lehet. MIT SZÓLNA...? Feltesszük a kérdést: mit szólna az a biro, aki ele e sorok iroja, vagy olvasója kerülne, mert tetten eVték, hogy a Hudson mentén kis tartályból mérget juttatott a folyóba? Egész biztos, hogy először erkölcsi prédikációt tartana és megmagyarázná, hogy amikor mérget juttatott a 306 mérföld hosszú fenséges Hudsonba, a közösség ellen milyen nagy bűnt követett el. Részletekbe bocsátkozná es megmagyarázná, hogy milliók ivóvizét e folyó szolgáltatja és kihangsúlyozná, hogy a halak ezreit halásszak a folyóból nap, mint nap, mely a lakosok tízezreinek nyújt táplálékot. Mas szóval: embertársai millióinak életet veszélyezteti az, aki mérgét juttat a folyóba. Ezután a biro kimérné a jól megérdemelt büntetést: nagy pénzbírságot és több évi fegyházat, nemcsak a bún elkövetéséért, de azért is, hogy elrettentő példát mutasson masoknak, akik ilyen, vagy hasonló bűnt elkövetnek. Igen ám, de egészen más elbánásban részesülnek az ország nagyvállalatainak vezetői, amikor ilyen i bűnt követnek el, bar nem kis mennyiségű mérget, hanem több száz tonnányit zúdítanak a Hudsonba nap, mint nap... az utolso 20 éven át. Ezúttal az ország egyik legnagyobb vállalatáról, a General Electricről van szó. E vállalat, három Hudson folyó menti üzeméből: Ford, Edward és Hudson Falls, N.Y. — óriási mennyiségben kerül a | polychlorinated byphenlys (PCB) nevű méreg a Hudsonba. Ez a méreg patkányokban májrákot okoz, halak ikráját megöli, a majmok súly- és hajveszteséget szenvednek tőle. Thursday, Sept. 18. 1975. Ogden R. Reid, New York állam Környezetvédelmi Hivatalának vezetője mondta: “A G. E. helyre- . hozhatatlan karokat okozott a Hudson folyo mérgezése következteben.” A PCB, Ogden Reid szerint, emberekben rákot okozhat. Inti a folyo menti lakosságot, hogy ne egyenek olyan halat, melyet a Hudsonban fogtak. Nos, itt van az ország egyik legnagyobb vallalata^ amely az elmúlt 20 esztendő folyamán a törvény megszegésevei szennycsatornává változtatta az ország egyik legszebb folyóját! * »• y | I Es mi történik? Letartóztatnak bárkit is? Vagy bíróság ele állítanak? Talán elitéinek valakit?? Dehogy! Mert az országot a General Electric mellett más nagy vállalatok, mint az ITT, IBM, U.S. Steel, First National City Bank és hozzájuk hasonló bank- és ipari monopóliumok, s az általuk megvásárolt politikusok es bírok irányítják. AMERIKAI SZAKEMBEREK A KÖZEL-KELETEN Az Egyesült Államokból egyre többen dolgoznak a közel-keleti országokban, különösen Iránban es Szaudi Arábiábán. Az évi kb. 100 milliárd dollar olajjovedelmukbol ezek az országok óriási fejlesztési, épitkezesi programokat kezdenek, amelyekhez külföldi szakértőkre van szükség, petroleum és építesz- mérnökökre, orvosokra, egyetemi tanárokra, technikusokra es sok más szakma- és hivatásbelire. Több, mint 1000 orvos erkezett Iranba nemregen Indiából es a Fulóp-szigetekrol, Del-Koreából pedig 1000 szakértő ment egy kikoto epitesere. De az U.S.-ból egyre nagyobb számban mennek, fóleg az itthoni nagy munkanélküliség miatt es mert az ottani allasvallalokat nagy fizetéssel, előnyös javadalma- zasokkal, olcso házi személyzettel kecsegtetik. Sokszor" csalódás éri a dolgozo amerikaiakat, rájönnek, hogy nem mind arany, ami fénylik, és a beigert jo elet nem olyan jó, kényelmes, vagy kellemes, mint elképzeltek. A nagy fizetésből luxuséletet akartak létesíteni, nagy házat bérelnek, de háztartási alkalmazottat mar nem lehet kapni. Nők, akik azelőtt havi 30 dollárért végeztek házimunkát, most sokkal többet keresnek gyári munkával, r’óvi- debb munkaórákkal. Senki sem akar többe háztartásba menni. Ha a házban elromlik a vízvezeték, vagy a lefolyó, nincs, aki megjavítsa, a legtöbb szakember az uj, nagy építkezéseken dolgozik. Az amerikaiak a jómódú környékeken, a sajat “felsőbb köreikben” élnek, sokan nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz. Vannak, akik faji előítélettel mennek a közel-keleti országokba es lenezik az ottani sótétbörú lakosságot. Természetesen sok ellenszenvet valtanak ki a helyi lakosok kozott. Az egyik kozel-keleti amerikai diplomata valakinek aggódva mondotta: “Lehet, hogy a ‘csúf amerikai’ problémája mielőbb felmerül. Az arab es az iráni buszke és könnyen megsértődik, ha megbántják. Most mar valóságos amerikai kolóniák vannak, melyek társadalmi osz- szeűtkozesek lehetősegeire adnak alkalmat.” A külügyminisztérium szamitasa szerint az amerikaiak szama a Perzsa-öbölben ót éven belül a je- • lenlegi 50.000-ról 150.000-re emelkedik. Jelenleg 20.000 amerikai él es dolgozik Iránban, ót év múlva számuk könnyen elérheti a 80.000-et is. A vállalatok nem sokat válogatnak, hogy kit küldenek ki a közel-keleti országokba és nem készítik elő okét a szokatlan életre. ............................................................................................................................................................................................................ I SOBEL OVERSEAS CORP. I I IMA FoÜGYHÖKSÉG TELEFON: (212) 535-6490 — 5 I UTAZÁSI IRODA- IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I S' S = SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS S 5 LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK i IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 4______
