Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-27 / 9. szám

Thursday, Feb. 27. 1975. INT A MULT “Haszonszerzési törekvésünk mellett — jelentette ki egy közugyi konferencián Mr. Richard Gersten­berg, a General Motors igazgatótanácsi elnöke tavaly februárban — segítünk egy jobb közlekedési rend­szert létesíteni ebben az országban ... segítünk tisz­ta levegőt és vizet biztosítani. .. igyekszünk kisebb - ségi munkásokat felvenni és előléptetni. . . támo­gatjuk a közoktatást. Es ezt fogjuk tenni a jövőben is mindaddig, amig tudunk profitot csinálni !” Amidőn Mr. Gesten berg ezt a kijelentest tette es az előző evekben a General Motors évi tiszta hasz­na közel járt ketezer millió dollárhoz. A másik két autóceggel együtt évi 3000 milliárd dollár tiszta hasznot számoltak el. Nem volt hát hiány profit­ban ! Lassúk csak, mi volt Gerstenbergek es a többi autómogulok hozzájárulása a közjóhoz. Hites tanú adja meg erre a választ, akit igazán nem lehet' nagy töke elleni elfogultsággal vádolni. Mr. William Serrine, Detroit legnagyobb újságja, a Detroit Free Press helyettes szerkesztője igy jelle­mezte a detroiti helyzetet rövid egy évvel Gersten berg nyilatkozata után egy cikkében, amely a N.Y. Times hasábjain jelent meg az idén, januar 30.-an. “Sehol sem annyirá kirívó a varosok elhanyago- lasa, sehol sem látható oly tisztán közgazdasági po­litikánk csődje, mint Detroitban. Sehol sem oly nyilvanvaloak a nemzeti problémák a faji elóitelet, munkanélküliség, bűnözés, lakásínség, mint Detroit­ban. A kábítószerek használata valóságos szörnnyé vált, amely életek ezreit teszi tőnkre.. . a munka­nélküliség 18 százalékos, egyes gettó környékeken 50 százalékos, sót magasabb. Hajnalhasadás előtt, dermesztő hidegben, beláthatatlan sorban állanak az emberek elelmiszer-jegyekért, vagy munkanélkü­liségi segélyért/ Nos és hogy állunk a tiszta levegővel, a tiszta ivó­vízzel, amit Gerstenberg úr szintén megígért Detroit népének, ha ‘csinál elég hasznot’. Erre Ralph Nader adja meg a választ a ‘Crisis of Survival’ c. munkában: “A hatalmas autóipar soha meg az ujjat sem moz­gatta meg, hogy sürgésé Detroit városa vezetőséget, egy modem vízhálózat epitésere (az autocegeknek, mint Detroit legnagyobb iparának szinte korlátlan befolyása van a város vezetőségére- D.Z.), Ezek a nagy üzletemberek, akiknek termekei az egészség- ügyi minisztérium felmérése szerint 55-60 %-át ad­ják a levegő szennyezésének, egyetlen szó tiltako­zás nélkül veszik tudomásul, hogy a város teljesen elégtelen csatornahálózata következtében évente több millió tonnányi szemet es ürülék kerül a Detroit-folyóba. . .” Fölösleges hangsúlyoznom, hogy nagyjából u- gyanez a helyzet az ország más nagy varosaiban is. Ez a helyzet egy olyan évtized végén ( 1964-74), melynek folyamán az Egyesült Államok legnagyobb részvénytársaságai, elükön az autó, olaj és acélmo­nopolistákkal, 480 ezer millió dollár tiszta hasznot könyveltek el, amelynek fele 243 milliárd dollár 1971. végén meg elosztatlanul volt elhelyezve ban­kokban es sajat páncélszekrényeikben ! Ha ez a helyzet egy olyan évtized után, amely­ben példátlan hasznot halmoztak fel a monopolis­ták, képzeljük el mi lesz a helyzet néhány évi pan­gás, vagy éppenséggel depresszió után ! Fontos, hogy az amerikai nép elgondolkozzon e kérdés felett. A történelem ugyanis tele van intő példákkal arra nezve, hogy mi történik olyan orszá­gokban ahol az elet maga leplezi le a monopolisták által uralt rendszer hazugságait, az élet maga mu­tatja be erkölcsi es eszmei csődjüket. Gerstenberg ur, persze, nem az első nagytőkés, aki fennen hirdette, hogy egy nemzet csak addig lehet jólétben, amig a tőkések kepesek nagy hasz­not csinálni.'Az üzleti, politikai, sót akadémiai élet­ben száz és száz ‘szakértő’ bizonygatta ezt nagy hewel évtizedek óta. Engedtessék meg nekem, hogy a sok hasonló bi- zonygatás közül csak egyet említsek meg ez alka­lommal. Pontosan negyven esztendővel ezelőtt egy kiváló üzletember, egy, a Gerstenbergehez hasonló konfe­rencián a kővetkező megallapitast tette: “Nem fér hozzá kétség: sem üzleti vállalkozás, sem a nemzet közgazdasaga nem létezhet haszon- csinálas nélkül. Csak arra kell ügyelni, hogy ennek egy részét az egész társadalom elönyere használjak fel.” (Robert Brady: BUSINESS AS A SYSTEM OF POWER, 263. old.) E kiváló üzletember neve.-Hjalmar Schacht volt. Az év: 1935. Az ország, mint tudjuk, náci Német­i ország. Deák Zoltán WASHINGTON, D.C. A kongresszus újabb 347 mil­lió dollárt szavazott meg a csődbe ment Penn-Cent- ral és más vasutvallalatok támogatására. WASHINGTON, D.C. A Ford kormány 35 millió dollar értékű municiót szállít az ethiopiai kormány­nak, mely lehetőve teszi Eritrea tartomány függet­lenségi küzdelme elleni harc folytatását. Washington továbbra is használni kivanja a Vörös-tengeri Massa- wa és Asab kikötőket az amerikai hadihajók részé­re. Mindkét kikötő Eritrea tartományban van. Eritrea függetlenségéért harcolók Szíriától és a többi arab államoktól kapják fegyverüket. Ez nagy dilemmát okoz a Ford kormány részére. Ha a köz­ponti kormányt támogatja es a függetlensegi harc ennek ellenére sikeres lesz, elveszíti a két kikötő használatát. A kormány kiűzi a régi telepeseket New Mexico allam északi részén a spanyol kirá­lyok a XVI. században nagy földterületeket ajándé­koztak az “Uj Vilag”-ban letepelüío pionéroknak. A spanyol települök spanyol-amerikai utódai eze­ket a földeket mindezideig sajátjuknak tekintették szerintük jogosan, mivel elődeik évszázadokon at műveltek..Az eredeti birtoklevelet sok esetben nem­zedékről nemzedékre örököltek. Múlt .év oktobereben azonban a United States Bureau of Land Management levelet küldött ki e- szaki New Mexico Apadoca nev’u hegyi falujának minden lakosához, amelyben értesítették őket, hogy a helység minden ház alatti földje a kormány tulaj­donában van. Harminc napot adtak a lakosoknak, hogy a talpuk alatt lévő földet megvásárolhassak. A level hangjából azt hihették, hogy ki lesznek la- koltatva, ha nem fizetnek. Tanácstalanságukban a 20 családból álló község lakosai 8000 dollárt fizet­tek a kormánynak a földért. A Bureau of Land Management azt mondja, hogy még 3000 más New Mexico-i lakos is jogtalanul lakik a kormány föld­jén es rövidesen azok ellen is eljárást indít. A New Mexico-i juh- es marhatenyésztő lakosok között óriási felháborodást idézett elő a BLM lépé­sé es harcra készén allnak, hogy védekezzenek. E- gyik szószólójuk mondotta: “Ez a mi földünk, amit közösen használtunk 400 even at. A kormány azért akarja elűzni onnan a spanyol-amerikaiakat, hogy a földet bérbe adhassa síelő téli üdülőnek, vagy kűl- fejtésu bányászát céjaira.” Ugyanezek a lakosok lazadtak fel 1967-ben, a Texas-i evangélista Tijerina vezetésével, amikor sok kormanytulajdonban lévő földet elfoglaltak, arra hivatkozva, hogy nekik meg a spanyol királyok ide­jéből joguk van hozzá. Több napi elkeseredett har­cok után az állami es a helyi rendőrség, valamint a New Mexico-i National Guard csapatai leverték a felkelest, Tijerinát és több társát bebörtönözték. Most uj vezetőjük van a New Mexico-i spanyol­amerikaiaknak; Vicente M. Martinez, a New Mexicoi egyetem szociológiai tanára, a nyomorenyhitő prog­ram volt munkatársa és jelenleg a La Academia da la Nueva Raza vezetője. Ez az intézmény kétségbe* vonja a kormány jogát, hogy a föld felhasználása felett döntsön. Az intézmény létesítésének az volt acélja, hogy feljegyezze és megörökítse a New Mexi­co-i spanyol-amerikaiak kultúrájának évről évre va­ló fejlődését, amiről eddig csak szájhagyományok maradtak fenn. Habár a kormánynak sikerült elérni Apadoca - ban, amit akart, visszakozott a többi telepesekkel szemben, s azt mondja, megengedi, hogy a lakosok­nak beleszólásuk legyen annak az 550,000 aker földnek a felhasználásába, mely a tulajdonukban van. WASHINGTON, D.C. Kennedy szenátor javasolja minden további fegyverszállítás betiltását a Perzsa- óból menti orszagokreszére. Javaslatát azzal támaszt­ja alá, hogy a korlátlan fegyverszállítás Iránnak és Szaud Arábianak, valamint több száz hadiszak­értő alkalmazása ezen országokban, az indokínai helyzethez hasonlót teremthet. DETROIT, Mich. A General Motors Vallalat 220.000 autót rendelt vissza a mar megvásárolt kocsikból, gyártási hiba miatt. Fennáll a veszély, hogy az autó hatsó kereke leválik. SiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORP. I 1E I If if A f AiiAVIlÄIfCrA 2,0 EAST 8óth street, new york, n. y. 1002a E = III A A 1 OUuTIHmdEu --telefon; 1212) 535*4490 - = § _ UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATOK KIHOZATALA = VIZUMSZERZES-GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába = AMERIKAI MAGYAR SZÓ----­4________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents