Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-20 / 8. szám
Thursday, Feb. 20. 1975. 8 ------------------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZO Magas vérnyomásról akkor beszélünk, amikor az artériás vérnyomás a normális fölé emelkedik. Az Egészségügyi Világszervezet hírei szerint azonban lehetetlen pontosan meghatározni a normális vérnyomásnak a felső határát számokban. A vérnyomás felső értékének a 150—160 Hgmm-t (szisztolés), illetve 90 Hgmm-t (diasztolés) javasolták, tekintet nélkül az életkorra. (Hgmm = higany milliméter) Csak akkor beszélhetünk magas vérnyomásról, ha az egy bizonyos ideig fennáll, de ezt a bizonyos időt ismét pontosan meghatározni nehéz. A legtöbb klinikán az a gyakorlat, hogy a kétszeri-háromszori vérnyomásmérés után, amelyet különböző időközönként ejtenek meg, ha magas vérnyomásértéket kapnak, akkor mondják ki a magas vérnyomás diagnózisát. A vérnyomás értéke teljesen egészséges embereken is tág határok között ingadozhat a külső körülményektől függően. A vérnyomás hormonális, idegi és hemodinamikai szabályozás alatt áll. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a gazdaságilag fejlett országokban a magas vérnyomásban szenvedő betegek száma a lakosság mintegy 5°/o-át teszi ki. A kóros vérnyomást aszerint, hogy annak okát ismerjük-e vagy sem, különböző csoportokra osztjuk. A legtöbb esetben a magas vérnyomás oka ismeretlen. Átlag a magas vérnyomásos megbetegedések 60—80°/o-a tartozik ebbe a csoportba. Különböző vesebajok, belső elválasztású mirigyek megbetegedése, aortaszűkület, tartós izgalmi állapotok, mérgezés stb. adják a magas vérnyomás többi kiváltó okát. Ez utóbbi tényező mint foglalkozási ártalom szerepel azoknál, akik vegyi anyagokkal dolgoznak. Például a nyomdászok,, betűszedők, akkumulátorral dolgozók stb., akik ólommal dolgoznak, gyakran betegszenek meg magas vérnyomásban, amelyet az ólommérgezés egyik tünetének tekinthetünk. Ugyanígy az edénygyárakban, ahol a gyártásnál felhasznált fémek (réz, alumínium, mangán, nikkelj számítanak betegséget előidéző tényezőknek a magas vérnyomás kialakulásában. Idült szénmonoxid- és széndioxid-mérgezés esetén is vérnyomás-emelkedés figyelhető meg, nemegyszer pl. c gépkocsijavító üzemekben, ahol a megfelelő szellőztetésről nem gondoskodnak. Ugyanitt jegyezzük meg azt is, hogy a kötő- és szövőüzemek dolgozóinál is gyakoribb a magas vérnyomás. Az első csoportba sorolt úgynevezett esz- szenciális hipertónia (amikor a kiváltó okot nem ismerjük) kialakulásában örökletes tényezők is szerepelnek. A legtöbb ilyen beteg életkora 40—60 év között mozog, de fiatalabb korban is kezdődhet. Idegfeszültséggel járó életmódot folytatók között gyakoribb, mint a nyugodt körülmények között élők sorában. A téves étrendnek — különösen a sok konyhasófogyasztásnak — is szerepet tulajdonítanak a magas vérnyomás kialakulásában. Alkohol, dohány, kávé nem okoz magas vérnyomást, de nem is gyógyítja azt, a dohányzás ebben az esetben is kimondottan káros. De az átlagon felüli alkohol- és kávéfogyasztás is. A vérnyomásmérés izgalmában gyakran kapunk ideges emberen 20—30 Hgmm-rel magasabb nyomást, mint később, a beteg megnyugvása után mérve. Az esszenciális hipertónia kifejlődése folyamán a betegek legnagyobb része hosszú ideig panaszmentes. A vérnyomás magassága és a panaszok súlyossága között leginkább nincs összefüggés. Leggyakoribb panasz a fejfájás, ritkábban szédülés, álmatlanság, ideges kimerültség. Magas vérnyomás Az életbiztosítási statisztikák arra utalnak, hogy a vérnyomás 140—150/90 fölötti emelkedésével arányosan nő a lakosság idő előtti elhalálozása. A kövér embereknél Tcb. háromszor olyan gyakori a magas vérnyomás, mint általában. A KEZELÉS MÓDSZEREI 1) Szabályozott, nyugodt életmód szükséges. A munkamenet olyan legyen, amellyel az illető munkáját kapkodás és megerőltetés nélkül el tudja látni. A nyugodt, csendes életmód jelentőségét bizonyítja az a megfigyelés is, hogy Észak-Amerikában a védett területeken élő indiánok között a magas vérnyomás ritka betegségnek számít. Ezzel szemben a főleg nagyvárosokban élő néger lakosságnál igen gyakori. 2) Ügyelni kell az étrendre. Elsősorban a sós és puffasztó ételek kerülendők. Sokan azt kérdezik, hogy a tea és a kávé ártalmas-e a magas vérnyomásban szenvedő betegek számára. Noha egyik sem okoz magas vérnyomást, mindkettő árthat, ha az ideges feszültséget fokozza. A konyhasó fogyasztását csökkenteni kell. Fiatal, nem túl zsíros húst fogyaszthatunk, a főzelékfélék, saláta és a gyümölcs elengedhetetlen része a magas vérnyomásos beteg étrendjének. Célszerű, ha a magas vérnyomásos betegek elhagyják a dohányzást és a hízást. A gyógyszereket hosszú időn át kell fogyasztani, legtöbbször évekig az egy-két havonkénti vérnyomás-ellenőrzés mellett, amikor már a gyógyszeradagot beállítottuk. A magas vérnyomás kezelését lehetőleg akkor kell elkezdeni, amikor még az nem okozott bajt, például agyvérzést vagy egyéb szövődményeket, de a legjobb mégis, ha már ezt a tünetmentes periódusban megtehetjük. A gyógyításhoz a beteg tevékeny közreműködésébe van szükség. A beteg belső szorongása, depressziója fokozhatja, ronthatja a bajt. Nemegyszer kérdezik a betegek az orvost: „Mennyi a vérnyomásom? Vajon most több-e vagy kevesebb, mint a legutóbbi méréskor?” Van olyan beteg is, aki több helyen, több orvossal is ellenőrizteti a vérnyomását, mert már elvesztette mindenkiben a bizalmat. Ilyenkor a bajok forrása magában a betegben van, annak szorongásából és feszültségéből fakad. Erre neki mielőbb rá kell jönnie és távol kell tartania magát az ilyen érzelmektől. A magas vérnyomásban szenvedő beteg feladata, hogy rendszeresen szedje az orvosa által előírt gyógyszert olyan adagban és addig, ahogyan azt neki elrendelték. Nemegyszer már enyhe nyugtatószer is eredményhez vezet. A magas vérnyomás elleni küzdelem már gyermekkorban kezdődjék meg. A szülőket ugyanis felelősség terheli, ha gyermeküket olyan teljesítményre ösztönzik, amely képességét fölülmúlja. A rendszeres idő- és életbeosztás védelmet jelent a magas vérnyomástól, míg a kapkodás, a látás-futás és a rendszertelen munkabeosztás hajlamosít a magas vérnyomásra. Mikor képes a legtöbbre az ember Az ember fizikai hanyatlása korán kezdődik. A sportteljesítmények már a harmincadik év betöltése után csökkennek. Az úszók már 15—16 éves korukban csúcsokat döntenek. Hogy áll a helyzet a szellemi teljesítőképességgel? Mennyi az igazság abban, hogy a bölcsesség a korral növekszik? Mi* mrnd erről a tudomány? Meglepő eredményt hozott egy amerikai vizsgálat, mely szerint a harmincadik életév betöltése után jelentősen csökken a szellemi teljesítmény. Az általános ismeretek és a szókincs tekintetében nem voltak kirívó különbségek. Az idősebbek sokkal gyengébb eredményt értek el, ha utasítások gyors megértéséről, ha hasonlóságok összefüggésének felismeréséről és számítások elvégzéséről volt szó. Egy kutató részletesen foglalkozott a kérdéssel: a különböző foglalkozásúak, főleg a tudósok, hány éves korukban nyújtják a legkiemelkedőbb teljesítményt? Azt állapította meg, hogy ez a 25. és, 35. év között következik be. Egyes nagy művészek kiemelkedő öregkori alkotásai — szerinte — kivételnek számítanak. Bátorságot, kockázat- vállalást, kísérletező kedvet és rugalmasságot igénylő kimagasló tudományos teljesítmények általában 26—37. éves tudósoktól származnak. Az orvosok pedig életük negyedik évtizedében érkeznek el teljesítőképességük csúcspontjához, míg az államférfiak kb. hatvanéves korukban alkotnak nagyot, kellő élettapasztalat és bölcsesség birtokában. Ezekben a pozíciókban a fiatalabbak nagy ritkán produkálnak jelentősek A vizsgálat szerint a korai teljesítménycsökkenés oka mindenekelőtt a fizikai adottságokban és a szociális helyzetben keresendő. Jobb anyagi körülmények kevésbé ösztönöznek nagy teljesítményekre. Az is hozzájárulhat a teljesítmény csökkenéséhez, hogy bizonyos kor elérése után egyesek szemében értelmüket vesztik a nagy erőfeszítések és inkább élvezni akarják a hátralevő éveket. Lényeges az is, hogy fiatalkorban ki milyen intelligencia birtokában indul neki az életnek. A jó értelmi képességekkel, tudással rendelkezők teljesítménye bizonyos kor elérésével az átlagos szintre csökkenhet, tapasztalatuk, magabiztosságaik és tanulási technikájuk azonban még mindig elégséges ahhoz, hogy munkájukat eredményesen végezzék. összefüggés fedezhető fel a tanulással töltött évek száma és a felnőttkori teljesítmények között. Nagy jelentősége van a korszak befolyásának is. A mai tanulók például az általános iskola elvégzése után sokkal több ismeretanyaggal rendelkeznek, sokkal élénkebben gondolkodnak, mint — mondjuk — 1930-ban az elemi iskolából kikerült gyerekek. Ez természetes is, hiszen a televízió, az újságok, utazások révén hihetetlen mennyiségű infomáció jut el hozzájuk. (Welt der Aliiéit) RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZOT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gaftdág tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV...................................................................... CÍM............................................'......................... VÁROS................................................................ Állam.........................zip code................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003
