Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-20 / 8. szám
Thursday, Feb. 20. 1975. 6 így írt Jókai A magyar irodalom legnagyobb meseloje 1825. február 18.-án születettKomaromban. Tanulóeveit szülővárosában, majd Pápán tölti. Itt bontogatja » . »•«•»• szárnyait az önképzőkör összejövetelein, nyakrafore ir es fest, amellett minden tárgyból kitűnő. Aztán Kecskemet következik, amely Jókai szavai szerint iróva teszi. 21 eves korában leteszi az ügyvédi vizsgát, de cseppnyi kedve sincs ehhez a mesterséghez. Első regény evei sikert arat, mire az iroi pályát választja. A világ legtermekenyebb Írói közül való. Hihetetlen a munkabírása. Ha hozzálát, együltében kész egy elbeszeles, harom-negy hónap alatt egy regeny. Négy részre vág egy papirivet, margót hajlít rajta, és lila tintával, szépséges, olvasható gyóngy- betükkel rója a sorokat. A margón csak egy-két javitas akad, nagyobb törlés soha nem fordul elő kéziratán. Stílusa tömör, egyszerű és világos. Járkálva gondolja ki elbeszéléseit, s amikor hozzáfog a megírásához, azonnal megtalálja a megfelelő kifejezéseket. Széditoen gyorsan dolgozik. Csak lila szinu tintával tud imi. Amikor rendszeresen bejár A Hon szerkesztőségébe, ott egy sort sem ir, mert minden tintatartóban fekete tinta van. Tartozkodasi helyei közül az akkori svábhegyi villát kedveli a legjobban. Itt, ha szép az idő, hajnali négykor kel, hálokóntösben kimegy a kertbe, kicsit kerteszkedik, aztán hozzáfog az Íráshoz. Mire a reggelihez hívják, hat-nyolc oldallal kész. Reggeli után bevonul dolgozoszobájaba, és délig dolgozik. Ebed után lepihen, s a szürkület még íróasztala mellett talalja. Ha nem megy az irás, paszianszozik. Felesege, a csodálatos szépségű Laborfalvi Róza, gondviselője, vezetője és szigorú édesanyja egy személyben. Sima papirt, jó tollakat készít neki, aztán razáija szobájára az ajtót, teremtett lelket sem enged be hozza. Ez a nagyszerű asszony ébren tartja hiúságát, fokozza munkakedvét és fáradhatatlanul védi az érdekeit. Tündér és zsarnok. Jókai elete négy fal között folyik, legkevesebb 7-8 orat is naponta. Nemegyszer, ha vendegei vannak, fejfájás űrügyével visszalopakodik Íróasztalához. A kezdő iró türelmetlenségével váija, hogy, amit megír, nyomtatásban lassa. Nem kell sokáig várakoznia, mert népszerűsége példátlan. Ha munkakedve töretlen, írásaival elárasztja a szerkesztőségeket es a kiadókat. Mikor Laborfalvi Róza 71 éves korában meghal, Jókai felkiált: “Megszűntem iro lenni!” Két év is beletelik, amíg újra magara talál. A millennium idején megjelenik müveinek szaz- kötetes kiadványa. Jókai ekkor büszkén emlegeti, hogy sorai egymás melle rakosgatva Budapesttől szülővárosáig, Komáromig emenek. 74 eves, amikor az ország ámulatára feleségül veszi a húszéves Nagy Bellát, a fiatal színésznőt. 80 éves volt Jókai, amikor sikere teljében meghalt. Marék Antal Ezt a címet adta Mikszáth Kalman Jókai Mór élete és kora cimu könyve tizenegyedik fejezetének. Visszafojtott lélegzettel hallotta meg Budapest, Magyarország a hirt: meghalt a nemzet mesemondója, meghalt Jókai. Mikszáth Kalman erre a napra igy emlékezik: Végre felvirradt a végzetes május 5.-e, az utolso nap, amely őneki a sorstól adatott. Hideg, szeles idő volt, mely hatalmasan rázta az alig lombozó fácskakat az utcákon. A lapok által follármázott varos lakói egymástól kérdezték —“mi a legújabb Jókairól?” Az egész varos erről beszelt. A király telefonja mar korán reggel megcsendült. Az újságírók már a nyitás előtt ostrom alá vettek a kaput. Font a beteg szobában még előbb ébredt a beteg, almatlan eje volt; hat órakor arra kérte ápolóját, hogy nyisson ablakot, bocsásson be friss levegőt. Kérte zsebóráját is, hogy figyelemmel kiserhesse az idő lassú múlását; “csak mar a nap feljönne.” Nehezen varta a nap feljottet, majd olvasni kívánt es saját regényét, “A lőcsei feher asszony”-t kerestette ki a könyvtárából. (Színműnek akarta átdolgozni.) Kévés ideig lapozgatott benne, de nemsokára kiesett lankadt, erőtlen kezeiből. E nagy erőtlenség orvosait is aggasztá, de viszont biztató jel volt, hogy a beteg vidám volt. — Oly jól érzem magam — mondotta —, hogy akar dolgozni is kezdhetnék. Nagy tervek járnák a fejem' ben. Délután a sok látogató közt Beöthy Zsolttal, aki komáromi ember, beszélgetett is, biztatta magat (leszünk mi még vigabban is), majd a király érdeklődésével dicsekedett: — Az én jóságos királyom csak nem feledkezett meg öreg kortársarol. Áldja meg az Isten. Beöthy távozása után jótékony álomba szende- rűlt, csak hat orakor ébredt fel, gyöngeségrol panaszkodott es az ablak kinyitását kerte.- Nem bántja a zaj? — kérdek. — Dehogy bánt — felelte mosolyogva —, hiszen az az elet, s az élet szép. Majd bekérte a tudakozódok névjegyzéket, az összes latogatojegyeket, s ez szolgai utolso ecsetvonásul jelleméhez. Átnézte nagy figyelemmel,csodalatos érdeklődéssel megforgatta az egyes névjegyeket, mint a gyermek a játékszereit s örült ennek vagy annak. Milyen szép, hogy itt járt! Rajta volt már azon a listán akkor majd minden rokona es előkelő ismerőse. Nyolc órakor Korányi es Stricker, a háziorvos mellhártyaizzadmanyt vettek eszre jobb oldalán, ahol a tüdőgyulladás volt. Ez ö. Ez a halál. De a betegnek, ki teljes eszméleten volt, mégsem fajt semmije. Meg a halai is oly játszi volt, olyan könnyed, o- lyan gyöngéd hozza. Nem a kaszajavai vagja le, mint a többi embert, hanem tálán egy viragszallal akar rasujtani s lelke szelíden röppen at a virágra. Esze ágába sincs meghalni, rá se gondol, pedig mar közeleg az órán a két mutató, jöjjön ahhoz a végzetes számhoz, amely után mar minden csak egy nulla, akar a számmal együtt, akar nélkül. Az órák egymás után verték a lakasban a siri esti csendben a kilencet. O is előkereste a magaet és hozzáigazította a többihez, aztan óvatosan letette maga mellé az éji szekrényre. Hallgatta percekig, hogy jar-e, aztan a falfele hanyatlott feje, “aludni akarok”, monda halkan es a tavozo eszmeletevel a bénulás tünetei közt egyre halkabban dobban a szive, mig végre végképpen megszűnt verni. Csak az óra ketyegett tovább. JÓKAI EMLEKKIALLITAS Jókai Mór szűletesenek 150. évfordulója alkalmából az iró gazdag hagyatékából emlékkiállítást szervezett a budapesti Petőfi Irodalmi Muzeum. Az emlékkiállítás február 18.-án nyílt meg, s a nagyszabású tárlat bemutatja a mindmáig oly sokak által kedvelt iro életművet leghitelesebben szemléltető könyveket, kéziratokat, lótokat, relikviákat. A kiállításon látható lesz — többek között — Jókai egykori sokfiókos Íróasztala, ecsetje, festökesz- lete, asvanygyujtemenye es sok használati tárgya. ELISMERÉS A Magyar Fotóművészek Szövetsége országos fotópályázatot hirdetett Magyarorszag felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. A pályázatra mintegy 10 ezer foto erkezett be. A kiválasztott 120 felvételből reprezentatív kiállítást rendeznek tavasszal Budapesten es Moszkvában. Az anyagban szerepel Liebmann Bela szegedi fotóművész két alkotása is, aki képéiért elismerő diplomat kapott. A kiváló fotóművész lapunk olvasója, es Ruhig Rózsi Los Angeles-i olvasónk rokona. /TERJESSZE LAPUNKAT! t Színház a Kisalföldön Alighanem az ország legszebb vidéki színházával buszkelkedbet hamarosan a Kisalföld központja, Győr varosa. Méltán érdemli ez a táj az uj színházat, hiszen a magyar színjátszás történetében Győr jelentős szerepet töltött be. Miként a feljegyzések beszámolnák róla, 1768-ban már favázas szerkezetű épület adott otthont a színjátszóknak és a Rába-szigetén 1799- ben megépült a kőszinhaz is. Egy múlt századbeli színigazgató nemreg előkerült naplójából kiderül, hogy a nemet színészek mellett, még a 48-as szabadságharc előtt magyarok is sorra mutattak be drámákat, színjátékokat. Bar az egykori Rába-szigeti színházat lebontottak, a színjátszás nem szűnt meg Győrött. A Kisfaludy Színház társulata több darabbal hívta fel magára a figyelmet, tulajdonkeppen egy kulturott- honban szolgálta a színjátszás ügyet, s adott állandó színházat a Kisalföldnek. Igazi, jól berendezett színhaza soha nem volt a városnak, s érte régóta harcolt. A Rába-szigeti kő- szinház szerény lehetőségeket nyújtott, s a győri művelődés neves harcosa, dr. Kovács Pál már 1840- ben követelte a kultúra nepszerüsitöit megillető otthont. Az uj színház még épül a város központjában — de az idény-nyitóra már most készülődnék. Drámapályázatot hirdettek, írókat hívtak meg, hogy szerződéseket írjanak alá, melyben vállaltak, hogy az uj színház-nyitásig elkészülnek a Győrnek szánt müvekkel. K.Cs. AZ ÍJ —óhaza.
