Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-20 / 8. szám
Jelszavak és gyakorlat A Pravda cikke az új kínai alkotmányról Minden alkotmány sajátos tükör, amely megmutatja az adott ország valóságat. Ha ebből a szempontból elemezzük es az 1954-es alkotmányhoz hasonlítjuk az uj pekingi alkotmányt, le kell vonni azt a következtetést, hogy a kínai társadalom nemcsak hogy nem lépett előre, hanem a maoista vezetőség bűnéből sok vonatkozásban meg hátra is lépett. GYÖKERES VÁLTOZÁS A Kínai Népköztársaság 1975-ös alkotmánya nem az előző alkotmány módosított változata, mint ahogy azt a beszámolóban állították, hanem teljesen uj dokumentum, amelyben gyökeresen felszámolták a regi alkotmány terveit. Az 1954-es alkotmány kimondta: “A Kínai Népköztársaság megalakításától a szocialista társadalom felépítéséig átmeneti időszak van,” amelynek alapvető feladatai: “az ország szocialista iparosításának fokozatos megvalósítása, a mezőgazdaságban, a kisiparban, valamint a kapitalista iparban es kereskedelemben a szocialista átalakítás fokozatos végrehajtása.” Az 1975-ös alkotmány csupán deklarálja, hogy a Kínai Nepkoztarsasag belepett a szocialista forradalom es a proletárdiktatúra időszakába. Ezzel kapcsolatban a beszámoló állítása szerint a szocialista társadalom fennállásának egesz időszakában “kezdettől mindvégig osztalyellentetek vannak, es dúl az osztalyharc.” Az uj alkotmány gyökerében elter az előzőtől abban is, hogy kiiktattak belőle a kinai-szovjet barátságra es a többi szocialista országgal való egy ütt- müködésre vonatkozó elvi teteleket. Az alkotmány “javított” szövegében meghirdetik az olyan maoista teteleket, hogy “harcolni kell az imperializmus es a szocialimperializmus által folytatott agresszió és háború politikája ellen, a szuperhatalmak hegemo- nizmusa ellen.” Az alkotmány olyan tételei, hogy “készülni kell a habomra,” “mely alagutakat kell ásni” stb. feltétlenül óvatosságra kell, hogy intsék a nemzetközi közvéleményt, annál is inkább, mert az ülésszakon ezeket a szónokoknak a világháború elkerülhetet- lensegeről, az enyhülés “baljós” jellegéről elhangzott vélekedései kisértek. A VALÓSÁG LEPLEZÉSE A KNK alaptörvényébe olyan megfogalmazásokat is beiktattak, amelyek arra hivatottak, hogy szocialista, demokratikus arculatot kölcsönözzenek az alkotmánynak. A Kinai Népköztársaságot mostantol fogva “a proletárdiktatúra szocialista államának” nevezik. Bevettek egy olyan teteit, hogy “a KKP az egesz kinai nép vezető magva,” es a munkásosztály altala “valósítja meg az állam veze- teset.” Ezek a tetelek aligha késztethetnek tiltakozásra a marxista-leninistakat, ha megfelelnének a mai Kina valódi allapotanak. Itt azonban a kommunista part engedelmes eszköz egy szűk katonai bürokratikus csoportosulás kezében. Az alkotmánynak azzal a tézisével, hogy “a marxizmus-leninizmus — a Mao Ce-tung-ista eszmék adják az államunk eszmeit meghatározó elmeleti alapot,” Peking össze akarja egyeztetni az össze- egyeztethetetlent. A maoizmusugyanis olyan ideológia es politika, amely elvileg ellenségesen all szemben a marxizmus-leninizmussal. Azzal a céllal, hogy törvényes alapokat teremtsenek a “kulturális forradalom” módszereinek al- kalmazasara — amelyek “kulturális forradalmat,” mint a KKP X. kongresszusán kimondták, minden het-nyolc esztendőben rendeznek Kinaban —, az alkotmányba beiktattak a “széles körű vitákra és falragaszokra,” a “sztrájkokra” való jogot. Ez arra jó, hogy legalizáljak Maonak “a lázadás — jogos ügy,” “tűzet a tórzskarokra” jelszavait, amelyeket annak idejen alkalmaztak, amikor megszerveztek a Kinai Kommunista Pártnak és a népi demokratikus hatalmi szerveknek a “vörösgardistak” által való megsemmisítését. Ezek nem a kinai dolgozok jogai, hanem az ellenük folytatott harc joga. Rendkívül sokatmondó módosításokat tartalmaz az uj alkotmány az allamepites vonatkozásában. Törvényileg szilárdították meg a népi kommunákat es a * ‘kulturális forradalom” gyümölcseit, a “forradalmi bizottságokat.” Megszüntettek a Kinai Népköztársaság elnökének tisztét, amely a kiélezett harc célpontja volt a maoista vezetők köreben. A DEMOKRÁCIA HlÁNYA Az alkotmány említést sem tesz a választási rendszerről. Hiányzik belőle az 1954-es alkotmánynak az az utmutatasa, hogy a kinai országos népi gyűlésbe es a helyi népi képviseleti szervekbe a képviselet normáit es a küldöttek megválasztásának rendjét a választási törvény határozza meg. A mai Kinaban lényegesen deformálódtak az olyan allami szervek,mint a népbiróság es az ügyészség. A helyi bírósági elnökök kinevezésével a “forradalmi bizottságokat” bíztak meg. Ami az ügyészségeket illeti, funkcióikat “a társadalmi biztonsági szervek valósítják meg.” Eszerint a torvenyesseg betartása fölötti allami ellenőrzést átruházták olyan szervekre, amelyek a “kulturális forradalom” időszakában tömegesen követtek el a torve nytelensé- geket. Az alkotmány csapást mer a nemzeti kisebbségek — amelyek lelekszama meghaladja az ötvenmilliót — jogaira. Megszüntettek az országos népi gyűlés nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságát. Kiiktattak azokat a tételeket is, amelyek a nemzetiségi körzetekben az önkormányzati szervekre vonatkoztak, s nem kerültek be azok a cikkelyek sem, amelyek kimondjak, hogy tűrhetetlen a Kinai Népköztarsa- sag nem kinai nepeivel szembeni diszkrimináció es elnyomás alkalmazasa. A Kinai Nepkoztarsasag uj alkotmánya messzemenő változásokat tartalmaz a hadserege pites területen. Megszüntettek az államvédelmi bizottságot. A fegyveres erők vezetését egy személyben a Kinai Kommunista Part Központi Bizottságának elnökere ruháztak. Kibóvitettek a hadseregnek az allam belső eleteben betöltött szerepet, s ténylegesen rendőri funkciókkal ruházták fel. Az alaptörvényben a katonai elem az állam eletének legfontosabb alkoto részé. Az uj alkotmány nem tartalmazza a dolgozóknak a munkához, a pihenéshez, az orvosi ellátáshoz es a művelődéshez való jogaira vonatkozó régebbi allami kötelezettsegvallalásokat. A TÖRTÉNELEM MUTATJA MEG... Az uj kinai alkotmány ellentmondásossága, az időnként dagalyos “demokratikus” frazeológia es a Thursday, Feb. 20. 1975. nép elemi demokratikus jogainak tényleges megnyirbálása között tátongó szakadék azt tanúsítja, hogy a maoista rezsim szemben talalja magat a szocialista űtban érdekelt dolgozó rétegek ellenállásával. A maósita propagandának az egysegre buzdító felhívásai azt tanúsítják, hogy az ülésszak valamilyen kompromisszum volt a pekingi vezetőségen belül versengő csoportosulások között. Az ülésszak azonban nem tudta feloldani a pekingi vezető körökben meglévő mely ellentéteket. Ez az alkotmány Kina fejlődését olyan útra tereli, amely mar eddig is sokba került a nagy kinai nepnek, es a szocializmus deformalódasahoz vezetett ebben az országban. Az idő mutatja majd meg, hogy mi lesz a dokumentum sorsa. Végső fokon csupán az marad majd belőle, ami megfelel a társadalmi fejlődés objektiv törvényeinek, a kinai nép alapvető érdekeinek. A kinai nép dönti majd el történelmi sorsat. Egyiptom hibrid - búzát termel Az uj teli ültetési évadban Egyiptom földművesei az ország 700.000 akemyi területén, búzatermő vidékeinek a felén, a Mexikóban kitermelt és Amerikában fejlesztett uj hibrid-buzat ültettek el. Nagy szükség van erre a düs hozamú buzara, mivel Egyiptom 37.5 milliós lakossága evente közel 900 ezerrel növekszik, de megművelhető területek csakis a Nílus völgyeben es deltájában vannak. Még kétszeri aratassal sem kepesek a lakosságot elegendő gabonával ellátni. Varosfejlesztesre evente sokezer akemyi, azelőtt bevetett területet használnak, amit csakis a megmaradt földek dűsabb kihasználásával lehet pótolni. v Ehhez az Aswan vizgat biztosítja az elegendő vizet. Az uj búza bevezetése nagy változást hoz Egyiptom földművelésében. Az uj hibrid törpe búza termelése sok műtrágyát es mechanikai felszerelést kivan. A hagyományos földműveléshez szokott parasztoknak meg kell tanulni az uj módszerek alkalmazását. Tavaly az uj búza ültetésével 100.000 tonnával növekedett az évi buzatermeles s ez nyomós ok arra, hogy mindenütt ezt ültessék. Amerikai szakemberek, akik segítettek Egyiptomnak a hibrid búza meghonosításában, azon a velemenyen vannak, hogy Egyiptom mezogazdasaga nagyon jól szervezett. A földreformban Gamal Abdel Nasser 900.000 akert osztott ki a szegény parasztoknak es ezek a kormány közvetlen felügyelete alatt vannak. Négyezer termelőszövetkezet szolgáltát kölcsönt műtrágyára, olcso kamattal.-----AMERIKAI MAGYAR SZÓ----------— 4 -----
