Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-06 / 6. szám

TTiursday, Feb. 6. 1975. Carla, Esther, Dóra és a többiek Miért „nőneműek” a pusztító ciklonok? Nemrégiben az észak-ausztráliai Darwin várost csaknem teljesen romba döntötte az óránként 200 kilométeres sebesseggel száguldó ciklon. A romok alatt 50 holttestet talaltak, az anyagi kar: 1 milli­ard dollar. Ez a ciklon nem kapott nevet, holott a legtöbbet — tájfunt es hurrikánt — már hosszú évek óta furcsa módón kellemesen csengő, bájos női nevekkel keresztelik el, illetnek a meteorológu­sok. A Darwinban pusztitó ciklon magyarázata: a vihar messze elkerülte az Egyesült Államok part­vidékéit, emiatt nem keresztese el az USA-ban székelő Nemzeti Hurrikán Központ. De hát miért és mióta illetik női nevekkel a valóságos sorscsapásnak szamito ciklonokat? Több évtizeddel ezelőtt a Karib-tenger térségé­ben fellepő hurrikánokat — nem tudni miért — különböző szentek neveire keresztelték el, ám ez nem vált be, mert több volt a hurrikán, mint a szent. Aztán a második világháborúban az angolszász kato­nai meteorológusok egymás között — persze nem hivatalosan — női nevekkel beceztek a hurrikánokatf mivel a nők szeszélyesek, ami sok bajt okoz. Ké­sőbb meg megpróbálkoztak az USA-ban az ábécével, de ebből sok vita támadt és végül, 1960-ban hiva­talosan is, áttérték a női nevekre. Az USA part­vidékét három nagy területre osztottak: 1. Északi Csendes-óceán középső és nyugati részé. 2. Nyugati Csendes-óceán északi és keleti része. 3. Atlanti-óceán-Karib-tenger és Mexikói öböl. Mindhárom terület külön névlistát kapott, minden lista négy névcsoportból áll, egy-egy csoportban huszonegy név szerepel a négy egymást követő év számára. Amikor a négy év letelt, a nevciklus kezdő­dik élőiről. A három nagy területen évente átlagosan “csak” tiz hurrikán fordul elő, ha mégis újabbak tűnnének fel, a névsor megfelelő huszonegyes cso­portjából bőségesen jut számukra is név. Néhány különös nagy hurrikán neve azonban tiz évre előre védettséget elvez, ezeket a neveket más hurrikán nem kaphatja meg. Ilyen volt például az 1961-es Carla és Esther, az 1962-es Dóra es Hilda, az 1965-os Betsy, ilyen az 1967-es Beulah es az 1969-es Camille. A védettség oka: olyan borzalmas pusztítást vittek veghez, hogy az embe­rek evek múltával is emlékeztek rajuk. Szabály: a kialakuló hurrikánnak akkor kell nevet adni, ha a szel sebessege eléri az óránkénti 60 kilométert. A hurrikán és a tájfun kozott egyébként nincs semmi különbség, összefoglaló nevük ciklon, ma­gyarul: hatalmas vihar. Az egyiket mégis ciklon­nak, a másikat tájfunnak, a harmadikat pedig hurri­kánnak nevezik. Miért? A népi nyelvjárás miatt. Az Indiai Óceán térségében keletkező vihart cik­lonként, Japán és Kina partvidékén tájfunként, a Mexikói-öbölben és a Karib-tenger részen hurrikán­ként emlegetik. A lényég az, hogy ciklonok kizáró­lag a trópusi óceánok fölött alakulnak ki es csak a nyári félévben. Kialakulásuk oka: az említett óceánokból a passzátövezetben, a tenger párolgása következtében óriási mennyiségű hőenergia szaba­dul fel és teljesen váratlanul — kiszámíthatatlanul! — spirális felhöforma lesz belőle. A felhő általában tiz kilométer vastag, s belőle támad a pusztitó vihar, j “Élettartama” attól függ, hogy mikor éri el a szá­razföldet. Ha csak a tengeren vonul végig, akár két hétig is dühönghet. A szárazföldnél azonban elveszí­ti erejet, de itt viszi véghez a legnagyobb pusztitást. A nagy ciklonok hatalmas felhőszakadással járnak, felkorbácsolják a tengert es szökőárát idéznék elő. védekezni nem lehet ellenük, csak felkészülni a pusztításra. Mióta műholdak keringenek, a meteo­rológiai állomások pontos képet kapnak a hurriká­nok irányáról, emellett repülőgépekről is figyelik útjukat. A Nemzeti Hurrikán Központ külön ki adványban tájékoztatja a lakosságot a nagy erejű ciklonokról es részletes tanácsadással szolgai, hogy mit kell tenni az élet- és vagyonbiztonság érdekeben. Amerikában két évvel ezelőtt nagy tüntetést rendeztek Washingtonban, követeltek, hogy a mete­orologusok ne női nevekre kereszteljék a pusztító viharokat, hagyják abba e rossz izú keresztelőt. Eredménytelenül. Úgyhogy valószínű, a három nagy ciklonterulet idei első hurrikánjai: Ágnes, Agatha és Arlene lesz. , Pethes Sándor Levesízesítő marihuána Eszak-Szumatra falvaiban a marihuánát fűszer­növényként termesztik. Evekkel ezelőtt egy fiatalember vetődött vala­melyik távoleső faluba, és vendéglátói valami rend­kívül finom levest tálaltak eléje. Feltűnően Ízlett neki. Megkérdezte, mitol olyan jó ez a leves, mire megmondták, hogy pár szál “gandjat” tesznek a kecskehúsbol készült levesbe, attól van ilyen kel­lemes ize. Adtak is belőle a fiúnak egy hátizsákra valót, vigye haza az anyjanak, mert a növény szá­rítva is használható. A fiú gyanútlanul indult haza a növénnyel meg­tömött hátizsákkal, es nyugodtan nyújtotta oda a vámosoknak, akik azonnal felismerték, hogy a levesizesito növény nem mas, mint a veszedelmes marihuana. A fiú a rendőrségen hiába erösitgette, hogy fogalma sem volt erről, elitélték. A kábítószer lelőhelyére azonban kevesbe gya­nútlan emberek is rájöttek. Most mar tudatosan termesztik a marihuánát. Többnyire Malakkán ke­resztül csempészik Malaysiába és Szingapúrba. Egy ff f * másik csempeszut pedig Medanbol Eszak-Szumat- ran keresztül vezet Dzsakartába, Haliba és innen Ausztráliába. Ma mar az indonézek sem levesizesitesre hasz­náljak a veszedelmes hatású növényt, hanem ká­bítószerként. Ot éven belül a marihuanaélvezők szama megtízszereződött. Egyik dzsakartai újság riportere felkereste mari- huanaügyben az indonéziai mezőgazdasági minisz­tert, aki kérdésére meglepő választ adott: “Az éremnek két oldala van. Minket elsősor­ban nem a gazdag semmittevők érdekelnek, akik unalomból vagy divatból szoknak ra a kábítószerre. Sokkal nehezebb a legszegenyebb népreteg prob­» » f t | lemajanak a megoldása. Azoknak, akiknek meg egy tanyerka rizs sem jut, s ezert folyamodnak az éhségét elnyomó marihuánához. Ezek rövid idő alatt tönkremennek, kiesnek a munkából es szapo­rítják a bűnözők számát, jó volna elérni azt, hogy a nép újra legfeljebb a húsleves Ízesítésére használja ezt a veszedelmes növényt!” ______7-------AMERIKAI MAGYAR SZÓ------­___________Sxinhazi előadás I____________ VASÁRNAP 1975. FEBRUÁR 16.-án DU.3:00 ÓRAKOR A JULIA RICHMAN HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN / 317 EAST 67tK STREET AT THE SECOND AVENUE ’ " ' ' I ' 4. VIDÁM MAGYAR DALEST BUDAPESTI MŰVÉSZEK FELLÉPTÉVEL! Z(KYm ZENÉS MŰSOR KÉT RÉSZBEN ' ^ l(fjj a*» M FELLÉPNEK i SOLTI Károly a magyar dal mastara TÁL ABÉR Erzsébet legsiebb »Magú magyardal énekesnő DALMADY László konferanszit és humorista IDRÁNYI Iván senei vesetö JEGYEK KAPHATÓK ÉS TELEFONON IS MEGRENDELHETŐK: saoo-7.00-6.00 5.00-Árban SZÁMOZOTT HELYEK BUCHSBAUM ENTERPRISES, INC, 1563 Second Avene New York, N. Y. 10028. Ttlsfon: 628-5771 (bármikor hívható) TALAMnm H. ROTH A SON IMPORTHÁZA. FÖÜZLET; 1577 First Ava. 82.utca sarok. Tal; RI-4TT10 Fiákiizlet; 968 Second Avo. 51. utcánál - Manhattanban. Tol; 593-3140. CORVIN-POSKI KÖNYVOZLET. 1590 Second Avo. Tol; TR9-SÍ93 SZV BHOmWICKBAMi SOMODY PÁL könyvesboltjában 21* Samarsat Street New - Brunswick New-Jersey Tel; (201) 84* - 8877 Az előadásra külön bérelt autóbuszok Indulnak Somodf MnyvnbolltóL Manatdl] oda-vbosa UJO száméi jenként. ' • v I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents