Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-06 / 6. szám
Thursday, Feb. 6.1975. HÁBORÚS BUNOK A BERTRAND RUSSEL TRIBUNAL ELŐTT Az amerikai sajtó mellőzi a Bertrand Russell “birosag”-nak —amely annak idejen leleplezte az USA indokinai háborús bűneit—bruxellesi ülésszakát. Nem irt utolso üléséről sem, amelyen Sicco Mansholt nemet politikus ( a nyugateurópai közösség” elnöke volt),tett tanúvallomást Kissinger ellen, akinek megbélyegzését követelte, mivel ő támogat- ta es iranyitotta az USA kormányának es u.n. nemzetközi vállalatainak beavatkozását Chile belu- gyeibe. Nagy tapsot aratott Mansholt, amikor vádolta a “nemzetközi vállalatokat”, amiért azok különösen Latin-Amerikában megakadalyozzak az i- gazi demokratizálást. Ezek a —nagy bankok által irányított es kozpontositott vállalatok— mondotta, amelyeknek szama 200-ra tehető, mar ma a kapitalista vilaggazdasag 70 %-a felett uralkodnak. (A szocialista országokra nyilván itt nem gondolt.) Erélyes nemzetközi fellépest követelt ellenük, mivel a mai helyzetben az egyes nemzeti kormányok, ha akarnák, sem tudnak ezeket szabályozni. A védelem szervének az ENSZ kereteben felallitando bizottságot javasolt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ, Mit keres az USA hadiflottája az Arab-tenger vizein ? IZRAEL PS Y CHI ATRIA J A Tel Aviv-ban nemzetközi konferencia volt “Lélektani feszültség es alkalmazkodas háborúban és bé - kében” témával. Ez a feszültség —állapították meg a felszólalók—elrabolja az izraeliek álmát, rosszmo - doru autóvezetőkké teszi őket, hedonistákká, akik csak az élvezetekért élnek és akiknek nincs érzékük kultúra es műveszet iránt. Jele ennek a kivándorlási laz. 1974-ben 18.000 izraeli — a korábbinak kétszerese — emigrált Izraelből nyugodtabb vidékekre. A folytonos háborús feszültség hatása alatt erősen emelkedtek a válságok, a házasságon kívül született gyermekek es gyakorolt szerelmi viszonyok szama. Ugyanakkor növekedett az izraeliek nacionalizmusa is. “Nagy nép vagyunk” mondják magukról. (Egy Izraelből New Yorkba hazatért személy ott egy vezető politikussal beszelt, aki azt mondta, 1967-ben el kellett volna foglalniok Kairót, Damaszkuszi, Beirutot, Nagy Sándor példáját kovetvej SECRECY Nagy a méltatlankodás az amerikai sajtóban, hogy Brezsnyev allitólagos betegsegerol nem kapnak pontos hireket. Nem csoda, hogy megírtak róla, Bostonba jön a rákkorhazba, leukémiája van, erős influenzája, szivattakja volt, stb. Megrójak a szovjet sajtót, hogy nem ir a politikusok luxusáról — mint itt az USA-ban teszik — viszonyairól, konyhájáról, vendégeskedéseiről, floridai, californiai palotáiról. Mas országok, más szokások! Az USA sajtó mindezt megírja, a TV a képre hozza. Mit számit ezzel szemben, ha itt evekig titkolóznak, hogy egy zsoldos csapat támadását szervezik Cuba ellen, agyonbombazzák Kambodzsát, osszeeskuvest szerveznek Allende ellen, befurakodnak egyetemi, irodalmi tudományos politikai szervezetekbe,tórvenyellenesen kémlelik az amerikai polgárokat, még a Kongresszus tagjait is. Mit számit, ha ilyen apróságokat eltitkolnak, viszont közlik, hogy a szenátor meztelen uti- társnoje beugrott a csatornába! Per. KAIRO, Anwar el-Sadat Egyiptom elnöke visszatért franciaországi látogatásából, ahol szerződést kötött modern hadirepülőgépek és egyéb hadifelszerelések vásárlására. Amióta Kissinger, USA külugy minisztere megtette nyilatkozatát hogy “szükség esetén készek vagyunk az olajtermelő országok katonai megszállásara” — a világsajtó es a világ közvéleménye feszült érdeklődéssel figyeli az amerikai kormány minden mozdulatát, a- mely e kijelentéssel kapcsolatos. A Bostonban kiadott Christian Science Monitor politikai napilap felfigyelt az USA hadi flottájának az Indiai Ocean beltengerén, az Arab-tengeren megjelenő hadihajóira es a mellékelt térkép közlésevei rámutatott arra, hogy Washington összeszüri a levet az Oman-i szultánnal, Qabussal es fennáll az eshetősége, arra, hogy Oman uralkodója jóváhagyásával amerikai fegyveres erők megszálljak e területet es lehetővé teszik a közlekedést a Hormuz szoroson keresztül^mire szükség van, hogy az Iránban termelt olajat az olaj- fogyaszto országokba szállítsák. Érdemes kihangsúlyozni azt a tényt, hogy Oman deli részen, a Dho- far tartományban haladoszellemü felszabadító csa - patok harcolnak Oman reakciós szultánja ellen. A szultánt eddig iráni csapatok támogatták és fennáll az az eshetőség, hogy az iráni csapatok helyett amerikai haderők segitségével próbálják nemzeti felszabadító csapatokat. leverni a Mi is nagy figyelemmel kisérjük az amerikai im - perialisták legújabb hadműveleteit, melyek lyeztethetik az egész emberiség jövőjét. vészéFORD ELNÖK UJ IRÁNYVONALA Csak pár hónappal ezelőtt mondotta Ford elnök: “Legnagyobb problémánk az infláció. Ezért javaslom, hogy törvénybe iktassunk egy öt százalékos pótadót, amely csökkentené az árukra költött pénz mennyiséget; ez enyhítene az inflációs folyamatot.” Ezzel egyidóben ismételten hangsúlyozta: “Semmif körülmények között sem támogatom a benzin árának felemelését.” Amilyen hatarozottan kitartott heteken keresztül e két álláspontja mellett,éppoly elhatározással, ellentmondást nem türoen száll most sikra az előbbi álláspontjával homlokegyenest ellenkező javaslataiért. Ezúttal javasolja az 1974-es adó 12 szazalekanak visszafizetését, ami körülbelül 16 milliard dollárt ad főleg a gazdag adófizetőknek; hat milliard dollárt a vállalatoknak és fejenként 80 dollárt azoknak a szegényeknek, akik nem fizetnek adót. Ford elnök javaslatának másik részé viszont több, mint 30 milliárd dollárt vesz ki az adófizetők zsebéből az olaj áranak felemelesevel. Ha a 30 millárd dollárból levonjuk aló milliar - dot, 14 milliárd dollar marad, ami azt jelenti, hogy az elnök javaslatának törvénybe iktatasa eseten e hatalmas összeggel KEVESEBB MARADNA AZ ORSZÁG GYÁRTMÁNYAINAK FELVÁSÁRLÁ - SÁRA'. Vagyis: ahelyett, hogy a termelőeszközök 25 %-a —ami a jelen helyzet— maradna használatlanul, meg több gyár, üzem es üzlet zárna le kapuit, csökkenné a termelés es ezzel emelkedne a munkanélküliek száma. Szerencsére nincs kilátás arra, hogy a kongreszszus elfogadja Ford elnök javaslatát. A nemzetgazdaság, az amerikai nép helyzete megkívánja olyan adótörvény beiktatásai, amely eltörli a nagyvállalatok és : nagykeresetuek adókibu- voit, megadóztatja a bankok és monopóliumok magas profitját, hathatós adoengedmenyt nyújt a kis- és kózépkeresetueknek es minimum 25 %-os nyugdíjemelést a társadalombiztosításból élőknek. A szakszervezeteknek és a nép minden más szervezetének, valamint a szavazó polgárok millióinak oda kell hatni, hogy a törvényhozók ilyen törvényt iktassanak be. “IZRAEL NEM SZÁMÍTHAT KORLÁTLAN TÁMOGATÁSRA” - mondja Percy szenátor WASHINGTON, D.C. Charles H. Percy, Illinois állam demokrata szenátora a közep-keleti országok latogatasabol visszatérve sajtónyilatkozatban mondotta többek között: “Izrael nem számíthat korlátlan tamogatasra. Nem támogathatjuk Izrael álláspontját, tekintet nélkül arra, hogy helyes-e, vagy helytelen. Csak idő kérdésé es Izrael kénytelen lesz elismerni a Palesztinái Felszabadító Szervezetet és leülni vele tárgyalni.” Percy szenátor e kijelentése jelzi azt a változást, mely folyamatban van az amerikai törvényhozók körében. Egyre többen sorakoznak fel annak az álláspontnak támogatására, amely javasolja Izrael seregeinek kivonását az 1967-es háborút követően elfoglalt területekről, a genfi konferencia egy behívását,minden érdekelt fel részere méltányos békeszerződés létrehozására és a palesztinai nép jogainak er- venyesitésere. —3
