Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 4. szám

Thursday, Jan. 23. 1974. A CIA FASISZTA JELLEGŰ TEVÉKENYKEDÉSEI December 22.-én a New York Times nyilvános­ságra hozta a Central Intelligence Agency törvény­telen belföldi tevékenységeit. A cikkből kiderül, hogy a CIA nemcsak állítólagos külföldi “ellensé­gek” ellen folytatja működését, hanem belső “ellen- ségek”-kel szemben is. A Times tüzetes vizsgalatok­ra alapozott cikke kimutatja, hogy a CIA “alap­törvényéit megszegve, massziv, tórvenytelen bel­földi kémkedést vezetett a Nixon-adminisztracio alatt a haboruellenes mozgalom es mas ellenzéki csoportok ellen az Egyesült Államokban.” Belföldi működésében a CIA legkevesebb 10.000 személyről tartott fenn bizalmas adatokat, lehallga­tott telefon beszelgeteseket, felnyitott leveleket es kémkedés céljából betört lakásokba, vagy irodák­ba. Ez nem az első alkalom, hogy vadak merülnek fel a CIA ellen. Mar 1969-ben kitudódott, hogy a CIA az Egyesült Államokon belül is nagy kém- halozatokat tart fenn, de a kongresszus semmit sem tett ennek a megakadalyozásara. A hatvanas evekben mar korábban is nyilvánosságra hoztak, hogy a CIA egyes szakszervezetek, diák- es kultu­rális szervezetek fedezete alatt fejti ki külföldi tevekenysegeit; a kémszervezet neve a Watergate- botrannyal kapcsolatban is eloterbe került. Az AFL-CIO szakszervezetek vezetosege mind- ezideig teljes hallgatásba burkolózott a felderítések­kel kapcsolatban. Csupán egy Ízben volt kénytelen George Meany egy sajtókonferencián feltett kérdés­re azt felelni, hogy “majd utánanézünk a dolgok­nak,” mar mint a CIA es egyes szakszervezetek kapcsolatának. De ugylatszik, hét ev óta meg min­dig utánanéznék, mert azóta semmi sem történt ebben az irányban. Pedig az evek folyamán egyre több bizonyíték merült fel e kapcsolatokról, a szenátus külügyi ügyekkel foglalkozó bizottsága kihallgatást is tartott, es Meany-t is tanuvallomasra hívták. Ezek a bizonyítékok es kihallgatások azt mutattak, hogy a regi AFL es később az AFL-CIO, mar 1947-ben való felállítása óta közreműködött a CIA-val. A Times riportja nyomán más hírlapok is több bizonyítékkal támasztottak ala az újból napvilágra hozott belföldi kémkedéseket, amelyeket meg a kongresszus egyes tagjai ellen is irányították. A cikk megerősíti azokat a korábbi híreket, amelyek szerint Richard Helms, a CIA akkori vezetője, je­lenleg Irán-i U.S.A. nagykövet is reszt vett az u.n. “Huston plan” kidolgozásában. Ez a terv, amely a Watergate-tal kapcsolatban derült ki, pontos és részletes haditervet állított fel rendszeres és koordi­nált belföldi kémkedésre, nemcsak a haladoszellemu es a fekete mozgalom ellen, hanem masokkal szem­ben is, akik Nixonek politikáját elleneztek. Az eredeti tervet a Feher Ház egyik magasrangu alkal­mazottja, Tom Charles Huston dolgozta ki es Nixon elnök helybenhagyta. A Watergate-kihallga- tasokon a Feher Ház hivatalnokai azt állítottak, hogy a terveket elvetettek es soha nem alkalmaztak. Egy nappal a Times cikk megjelenese után a CIA tórvenytelen, belföldi kemkedesenek vezetője, Ja­mes Angleton bejelentette lemondását. Richard Helms visszatért Washingtonba Ford elnöknek je­lentest tenni es Ford elnök, Rockefeller alelnök vezetesevel bizottságot nevezett ki a CIA működé­sének kivizsgálására. Ezek azonban semmiben sem elégítik ki azt a közfelháborodást, amit a legújabb felderítések keltettek. Ezek szükségessé teszik, hogy széleskörű mozga­lom induljon meg a CIA megszuntetésere. A Times csak azt fajialja, hogy a CIA “jogtalanul” és “tör­vénytelenül” működött, amikor belföldi tevékeny­séget fejtett ki, de még azok is, akik szükségesnek tartják, szigorú polgári ellenőrzés ala akarjak vonni a CIA-t, habar külföldi kémkedését helyesnek’ lat­jak. De lehet-e ezt belföldi kemkedes nélkül végez­ni? A CIA avilagdiakszövetsegeibe akart beferkozni, de ehhez először a National Student Association-ba es a Students for a Democratic Society-ba kellett beszivárognia. Mindkét szervezetben úgy manipu­lálta a választásokat es asta alá a demokratikus szerkezetet, hogy a diákszervezetek szétzilálódtak. Ugyanezt hajtja vegre ma az AFL-CIO szervezeten belül. Ott is alaassa a demokráciát, gátat vet a nemzetközi szolidaritás kifejlesztesenek es olyan antikommunista“munkas”szervezeteket segít anya­gilag, mint a reakciós American Institute for Free Labor Development. Az egyetemeken a CIA az egesz országban ku­tatási, kémkedési es verbuválasi hálózatokat fejlesz­tett ki. Sok egyetemen a CIA határozza meg, kit alkalmazzanak, kit tartsanak meg a tanari karban es kinek adjanak kutatási ösztöndíjat. Ez az alat­tomos működés eddig is annyira ismeretes volt, hogy nem meglepő, ha egyetlen kongresszusi bi­zottság sem próbálta mindeddig kivizsgálni, vagy betiltani a CIA belföldi működését. A N.Y. Times úgy vélekedik a CIA külföldi kemkedeserol,mint ami “helytelenbe nem tórveny­telen.” Tálán a Times nem tudja, hogy törvényte­len külföldi kormányok ügyeibe beavatkozni es azokat megdönteni, mint az Chilében történt? A CIA-nak sem külföldi, sem belföldi “piszkos munkaja”-ra nincs szükség s erre csak egy orvosság van, meg kell szüntetni működését. December végén Ed­ward I. Koch, new yorki demokrata képviselő, az izraeli belügyminisztert sürgönyben kerte, hogy tagadja meg a menedéket Bergmannak, mig a U.S. szenátusban az apolo otthonok kivizsgálása fo­lyik. A vizsgálatok bot­rányos helyzetet derítet­tek fel sok apolo otthon­nal kapcsolatban. Legel- rettentobb viszonyokat a Towers Nursing Home- ban talaltak, amelynek bezárását mar regebben elrendeltek, de ezt soha sem hajtottak vegre. Koch képviselő kijelentette, hogy vannak, akik Bergmant “különleges status”-sal rendelkező egyén­nek tekintik, mivel felszentelt rabbi, bar temploma nincs. De a képviselő kihangsúlyozta, hogy sokan, akik a new yorki apolo otthonok “elrettentő körül­ményéi kozott szenvednek... történetesen a zsidó öregkornak.” Több, mint 100 apolo otthon van Mr. Bergman tulajdonában, vagy közvetlen pénzügyi befolyása alatt, koztuk a Towers Nursing Home is. Ennek az otthonnak a pénzügyi felülvizsgálata november­ben kiderítette többek között, hogy nagy adomá­nyokat adott a Mizrachi cionista szervezetnek és Stanley Steingut államkepviselo politikai kasszájá­nak. Ezeket az adományokat a könyvelésben tarsa- dalmi-szolgalati es jogi költségeknektuntettek fel, amiket a Medicaid visszatérít. Mr. Bergman egyik segedje, a Mizrachi mozgalom publicistája, Bemard Twersky rabbi, hasonló címen kapott tavaly 12.000 dollárt három apolo otthontol. Mr. Bergman közvetlenül azutan szokott Jeru­zsálembe, amikor a szenátusi vizsgáló bizottság ertesitette ügyvédjét, hogy beidézik, ha önkéntesen nem jelenik meg a kihallgatáson. Bergman dús­gazdag ember, nagy berhazai vannak New York­ban, Miami Beachen es Jeruzsálemben. A szemelye körül Izraelben kifejlődött politikai tiltakozások után Bergman, a Mizrachi szószólói szerint, elhagyta Jeruzsálemet azzal, hogy vissza­megy New Yorkba. Ehelyett azonban Becsbe ment. Jelenleg egy szenátusi bizottság előtt kihallgatáson van Washingtonban. AMERIKAI MAGYAR SZÓ ________ 5 Az izraeli parlament ellenzéki, Polgaijogi Mozga­lom Pártjához tartózó Shulamit Aloni beadványban kérdést intézett Yosef Burg belügyminiszterhez, arra vonatkozolag, hogy hajlandó-e menedeket es állampolgárságot adni az amerikai igazsagszolgalta- tas elöl elszökött Bemard Bergmannak. A képvise­lőnő kihangsúlyozta, hogy Mr. Bergman az Egyesült Államokat a Medicaid alapok elsikkasztásanak gya­núja alatt hagyta el. Bergman Izraelbe szökésének még további politikai következmenye is lett: az ortodox Nemzeti Vallásos Part ifjúsági osztálya Bergman felfüggeszteset követelte alapító szerveze­te, a cionista Mizrachi mozgalom háromtagú elnök­ségéből. SOBEL OVERSEAS CORP. ívva FaííAVIIaVC^A 210 east Mth street, new york, n. y. 1002a IRR A rOUuIHORoEu - telefon: <21» 5355490 UTUÁSHRODA-IBUSZ HIVATALOS KtFVBELElE____ SZÁLLODA FOGLALÁS - 1KKA UTALVÁNY - LÁTOGATÓK KIHOZATALA V1ZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK iiCKA Magyarországra — TÖZEX Crehasűovákiába

Next

/
Thumbnails
Contents