Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-26 / 26. szám
Thursday, June 26. 1975. 6 óhaza Fényt hozott az éjszakába A világon körülbelül húszmillió, Magyarországon mintegy 28 ezer vak el. Az idén a világ minden részén hálásan emlékeznek egy francia sorstársukra, Louis Braille-re, aki 150 esztendővel ezelőtt megalkotta és kidolgozta a világtalanok pont- vagy BraiUe-irásat. Braille fiatal korában veszítette el szemevilágát. Ettől kezdve arra törekedett, hogy maga és sorstársai életét könnyebbé tegye. A vakok intézeteben — ahol előbb tanult, majd később tanított — ismerkedett meg Barbier őrnagy pontírásos rendszerevei, melyet az azért készített, hogy a hadseregben a titkos üzeneteket az éjszakai órákban, sötétben is el tudjak olvasni katonái. A 12 pontból álló be- turendszert azonban hosszabb szövegekhez nehéz volt használni. Am mégis ebből az elvből indult ki Braille, amikor 1825-ben kidolgozta a vakok írását y amelynél hat pontból, 63 variáció állítható össze, tehát a teljes francia ABC. Braille egyébkent kitünően zongorázott és orgonáit, s az ö nevehez fűződik a vakok kottaírásának jelrendszere is. Eletenek nagyrészet áldozta a pontirás nepszerusitesere. Amikor vegre elfogadták azt, Braille-t mar hiába terjesztették fel a Becsületrendre, nem vehette at, mert 1852-ben, 43 esztendősen, tudobajban meghalt. A múlt század utolsó évtizedeiben világszerte elterjedt a Braille-iras, ma is mindenütt ezt hasznal- jak. Magyarországon a Vakok Intézetének Braille- könyvtárában 1032 mű van már. A kötetek száma 10.739, mivel egy-egy könyv Braille-ra “fordítva”, több kötetet tesz ki. Könyvtárukban megtalálhatok a világirodalom remekei — Tolsztoj, Solohov, Victor Hugo, Jókai, Mikszáth, Gárdonyi könyvei — e's a mai magyar irók müvei. - Néhány év óta hangos könyvtáruk is van: színészeket, rádióbemondókat-, kertek fel, hogy egy-egy regényt olvassanak vagy mondjanak magnetofonra. Rendszeresen jelennek meg újságjaik, irodalmi es sakk-folyóirataik. Munkájukat a “latok” segítik. A látók — ők csak igy nevezik azokat, akik látnak. Újságjaikat vak nyomdászok készítik, úgy, hogy a vak nyomdai szedőnek a látó diktálja a szöveget. Igyekszenek megteremteni maguknak azt a természetes életmódot, amelyet más emberek élnek. Kedvenc időtöltésük nekik is a sport. Sakkcsapatuk a Budapest-bajnok- ságon jó eredménnyel szerepelt, s van atlétikai szakkörük. Szép sikerrel működik állandóan koncertező énekkaruk. Sokan tanulnak közülük zenét is. Látó tanáraik irányítják a Braille-kottákat iró vakokat. Ilyen kottát használt a néhány éve elhunyt kiváló zongoraművész, Ungár Imre is. Az idén Magyarországon a Braille-evfordulo mellett meg egy jubileumról megemlékeznek: 1825-ben alakult meg Pozsonyban, s folytatta munkáját Budán, majd Pesten a Fiatal Vakok Intézete. Ma a Vakok Intezeteben óvoda és iskola működik. A Braille-féle rendszert ugyanis idősebb korban nehezebb megtanulni, hiszen ahhoz, hogy újakkal olvashassanak, érzékeny tapintásnak kell kialakulnia. A vakok általános iskolájában jelenleg 260-270 gyermek tanul. Tantárgyaik megegyeznek más általános iskoláéval, a Braille-irás és olvasás oktatása mellett. Az innen kikerülők nagyresze továbbtanul gimnáziumban, sőt egyetemen. Vannak számukra iparitanulo iskolák, elsősorban a seprő- és kefe- kotést, továbbá a könyvkötészetet tanuljak. Nemrég Debrecenben indult meg a vakok számára a kárpitosképzés, sokan dolgoznak közülük telefon- központokban. Az utóbbi evekben másszor tanfolyam is indult japán mintára. (Japánban egyébként 80 ezer vak másszor dolgozik.) Ugyancsak az utóbbi esztendőben kezdtek meg a számítógép-programozó tanfolyamot, amelyhez a Szovjetunióból kaptak segítséget. Dr. Vas Tibor egyetemi tanár, a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének elnöke, aki maga is gyermekkora óta világtalan, elmondotta: sok tudós, műszaki szakember kísérletezik, hogy segítse megismertetni az élet szépségeit a vakokkal. így a többi között kísérletek folynak, hogy elektromos impulzus hatására meg tudják különböztetni a színeket. Orvosok serege fáradozik azon, hogy megakadályozza a vakok szamának növekedését, amely elsősorban az elmaradott országokban a vitaminhiány és a vizek fertözőttségének következménye. Sebes Erzsébet Kamillaszüret a Hortobágyon Sarga-feher viragtenger borítja ezekben a napokban a hortobágyi puszta nagy részét. Javában virágzik a szikes területek illatos virágaja kamilla. E fontos gyógynövény az idén kitűnő termest iger. Több ezer Hortobágy környéki ember szedi a virágfejeket. Hajdu-Bihar megyében az idén várhatóan 120 vagon nyers kamillát vásárolnak meg a Herbaria átvevőhelyein, amelyből 20-23 vagon száritmány készül, jóval több a hazai szükséglétnél. A szekfű- virág után igen nagy a kereslet a nyugat-európai piacon. A Herbáriánál arra szamitanak, hogy 40-50 vagon szántott kamillát exportálhat az idén. Különösen nagy vásárló’ az NSZK, Ausztria, Svájc és Olaszország. PATIKAMÚZEUM II. Frigyes rendeletére a nápolyi egyetemen 1224-ben oktatták először külön az orvosi és gyógyszerészeti tudományokat. Magyarországon a XV. században jelennek meg az önálló patikusok. Később, különösen a XVIII. században a jezsuiták készítették a gyógyszereket hazánkban. Az első gyógyszertárakat pedig Mária Terézia uralkodása idején alapították. Győrött, az óváros legszebb terén, a számos középkori klasszicista és barokk epület egyike a Ben- cés-rendház. A Széchenyi térnek a Czuczor Gergely utcai oldalán a rendhazban található Európa egyetlen olyan patikamúzeuma, ahol nemcsak a gyógyszerészet régi emlékei találhatok, hanem orvosságokat is készítenek. A patikát 1650-ben jezsuiták alapítottak, es 1770-ig, a rend feloszlatásáig működött. Ezután 200 éven át közönséges üzlet, illetve vaskereskedés található a helyiségben. GyÖr várossá nyilvánításának 700. évfordulóján gyógyszerész- és orvostörténeti konferenciát tartottak a három folyó városában. Az évforduló tiszteletére az 1650-es alapítvány ismét gyógyszertár, patikamúzeum lett. Művészi restaurácios munkálkodással a számos helyen megsérült mennyezeti freskókat sikerült az utókor számára megmenteni. Ez történt a szobrászati alkotásokkal is. Az évszázadok alatt teljesen elpusztult, illetve elvesztett berendezést is pótoltak. Az úgynevezett patikamühelyt a mai kor körülményeinek megfelelően rendezték be. Ez adja annak lehetőségét, hogy a muzeum egyszersmind működő patika is. A nyitás óta állandóan nő az érdeklődés. A világ minden tájáról érkezett levelek és patikamúzeumokból küldött fényképek ezt tanúsítják. A múzeumot száznyolcvanezren látogattak meg. Kik voltak a legnevesebb látogatok? Olvashatjuk Rhoda Scott, Szonyi Erzsébet és Passuth László emléksorait. Az emlékkönyvben megtalálhatok a kubai, a holland, a finn nemzeti múzeumok igazgatóinak aláírásai. Elmondják a gyogyszerészmuzeologusok, hogy a világ minden táján levő patikamúzeummal leveleznek. Megkapták Európa első patikamúzeumának, a dubrovnikinak a képét és vezetőjének levelét. Látható Salzburg, Amszterdam, Zürich, Besancon, Kolozsvár, Kóburg, Brugge, Bayreuth, Innsbruck, Mallorca, Firenze, Bamberg es még számos más patikamúzeum megküldött fényképe. A legérdekesebbek köze tartozik az a kép, amely az USA-ból, az Ontario-tó partjáról érkezett Győrbe és az 1866- ban alapított Arany Mozsárhoz címzett patikamúzeumot ábrázolja. A veszprémi balatoni nyári egyetemre hat országból több mint száz külföldi jelentkezett az idén. A legtöbben az NDK-bői és Lengyelországból jeleztek részvételüket. A julius 15.-tól 29.-ig tartó program igazodik a már másfél evtizede kialakult hagyományokhoz. Előadások hangzanak el a Balaton múltjáról, népművészeti, képzőművészeti és természeti értékéiről. . KIOLVASTAD A LAPUI? ADÓ TOVÁBBI • ^ WArifTAH»cróff^»y ^......... __ _, -
