Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-26 / 26. szám
4 Thursday, June 26. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZO A US. a béke helyett háborús stratégiát hirdet f ’ *• i t Kar volt a hadügyminisztérium nevet 1947-ben honvédelmi minisztériumma változtatni, az továbbá is hadügyminisztérium maradt; a háborúra való készülődést tekinti elsőrendű feladatának. A szenátusban junius másodikén megindult vita is ezt mutalja, amely a minisztérium által kért 30 milliárd dolláros hadi kiutalással, a javasolt 104.7 milliárd dolláros katonai költségvetés egyik részével foglalkozik. t Az Egyesült Államok, külpolitikáját nem a béke megszilárdítására, hanem kizárólag katonai stratégiára alapozza. Következetesen, több adminisztráción keresztül, külpolitikai es katonai terveiben a legfőbb súlyt a “visszatartás”, az “elijesztés”, a “masszív megtorlás”, a “terror egyensúly” a “kölcsönös, biztos megsemmisítés” politikájára helyezte. James R. Schlesinger honvédelmi miniszter még kiemelte ezt, amikor kifejtette, hogy ha a kongresz- szus helybenhagyja a hadi költségvetést, azzal az alapvető stratégiát is elfogadja. Mikor a katonai költségvetések megszavazására kerül sor, az alapvető stratégia kérdése többnyire fel sem merül. Időnként mégis kétségbe vonják, mint a jelenlegi szenátusi vita alkalmával, mikor Edward Kennedy (Mass. Dem.), Alan Cranston (Calif. Dem.) és Stuart Symington (Mo. Dem.) szenátorok, több más szenátor támogatásával, a katonai költségvetést a külpolitikai célok szemszögéből tárgyaltak meg. Kennedy szenátor elítélte a kongresszust, amiért a költségvetés külpolitikai és katonai hátterét soha sem veszi tekintetbe. Nem lehet tudni, mennyit tárnak majd fel a kormány hadi költségvetést megindokoló katonai és külpolitikájából, de nem sok a remeny arra, hogy ezt leszavazzák, vagy módosítsak. Habár egyes szenátorokat nyugtalanítják a honvédelmi minisztérium tervei, mások, közöttük liberálisok is, akik eddig a vietnami háborút is elleneztek, most, mikor Dél-Koreárol van szó, visszavonulnak. Még Thomas F. Eagleton, (Mo.Demokrata) szenátor is Ford elnököt támogatta, mikor kijelentbe: “Ugylátszik, a legfontosabb elijesztője egy e»- ak-koreai offenzivának — és ebből eredően a beke feli ritásanak — Amerika jelenlete Del-Koreában” es a U.S. garanciája, hogy közbe fog lépni. Eagleton, a vietnámi háború ellenzője is “elijesztő” stratégiát ajánl és “offenzivá”-ról beszél, ahol ez nem létezik. Ennek pontosan az ellenkezője igaz, az Egyesült Államok küldött tavaly még további 4000 főnyi csapatot Del-Koreaba s ezzel együtt feltételezhető, hogy más segítséget is küldött Park diktátor kormányának. A vietnámi háború ellen kiálló Cranston szenátor is, bár elismerte, hogy a taktikai nukleáris fegyverekkel felszerelt U.S. csapatoknak a demili- tarizált zóna közelében való elhelyezése aramkap- csolója lehet egy kirobbanásnak, amelynek révén azonnal hadi összeütközésbe keveredhetünk, mielőtt még a kongresszusnak ideje lenne a háborúban döntést hozni. Ennek ellenére ellenezte a U.S. csapatok kivonását. A liberálisok, akik nagyban fogadkoztak, hogy megtanultak a leckét Vietnámból, most egymás után behódolnak. Mike Mansfield, a szenátus demokrata többségének vezetője is azt az erőtlen javaslatot tette, hogy a U.S. csapatokat “fokozatosan” kell csökkentem Del-Koreában és a U.S. az európai csapatok számának leszállítását sem kéri az idén. A szenátorok többsége elismeri, hogy uj korszak előtt állunk. Ehhez az uj korszakhoz uj politikai megközelítés kellene, de a szenátorok ez iránt semmi hajlandóságot nem mutatnak. A kepviselohaz már megszavazta a 32 milliard dolláros fegyverbeszerzési törvényt. A szavazat 332 volt 64 elleneben, amely ilymódon helybenhagyja stratégiai megindokolását is. A nemzetközi enyhülés megerŐsitese helyett a szenátus a hadtestek megengedhető számát vitatja. A nemzetközi helyzet az enyhülés politikáját kényszeríti a kormányra es a kongresszusra, de katonai stratégiájukat ezzel nem hozzák összhangba. Egyrészt gazdasági tényezők kényszerítik a kormányt külpolitikájának megváltoztatására. A szocialista országokkal megnövekedett kereskedelem jótékony hatással lenne az ország leromlott gazdaságara. A hidegháború továbbfolytatása munkalehetőséget von meg az amerikai dolgozoktol, akik között a munkanélküliség májusban, már a hivatalos adatok szerint is 9 százalékon fölül volt. Az enyhülés kiteijesztésenek kellene, a szenátusi vita legfőbb tárgyát képeznie. Előttük áll a Szovjetunió kormányának és a Szovjet Kommunista Part Legfelsőbb Tanácsának békefelhivása, amelyben maguk részéről a béke elérésére fogadalmat tesznek és más kormányokat is erre hívnak fel. Miért nem válaszol erre a szenátus? A szovjet béke- felhivás példának hozza fel az antifasiszta koalíció győzelmét a második világháború alatt, mint bizonyságot arra, hogy a különböző társadalmi rendszeri! országok béke időben is eredményesen együttműködhetnek. A szenátusnak a háborús stratégia megvitatása helyett a béke stratégia kidolgozását kellene megvitatnia. Sokat segítene ebben, ha a szavazok es a népi szervezetek arra sürgetnék szenátoraikat és képviselőiket, hogy egyetértő választ adjanak a szovjet felhívásra és a háborús stratégia helyett komolyan foglalkozzanak a békés nemzetközi viszonyok alapvető kérdéseivel. V.K. Mi történt a múlt héten ? fjfiaBBMBSBHBHH NEW YORK, N.Y. Megvesztegetés vadját emelték Joseph Monserrat, a varos Iskola Tanácsának elnöke ellen. _ WASHINGTON, D.C. Májusban, a kormány hivatalos jelentése szerint, évi számításban 1,126.000 uj ház építését kezdték el. Ez nagy emelkeáe'st jelent az áprilisi uj házépítéshez viszonyítva. WASHINGTON, D.C. Walter Scheel, a Nemet Szövetségi Köztársaság elnöke az USA kongresszusához intézett beszédében éltette az USA és a NSZK közti barátságos viszonyt és ugyanakkor éltette a berlini munkások “lázadását” 1953. junius 17.-én. A Nemet Demokratikus Köztársaság diplomatái tavoltartották magukat a kongresszus e gyűléséről es ezzel tiltakoztak Scheel uszító beszéde ellen. Spanyolország Baszk-tartományában, közel a francia határhoz napirenden vannak az összetűzések Franco diktátor csapatai es a függetlenségükért küzdő baszk hazafiak között. • VIENTIANE, A laoszi hadsereg minden osztagában: gyalogság, tüzérség, repülök, stb. a Pathet Lao megbízottai vettek át a vezetest. E lépéssel elejét vették annak, hogy az ország hadsereget felhasználják ellenforradalmi lépésre, amint az Chilében történt. • MEXICO CITY-, A Latin Amerika-i és a Karib-szi- geti Kommunista Partok javaslatot fogadtak el, melyben eliteltek a Kínai Kommunista Part szovjet-* ellenes magatartását és minden támogatást megígértek Portugália haladó kormányának. 23 párt képviselőinek egyhangú határozata volt ez. *■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓT Ismerje meg MagyarAmeriu egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színe* riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai írások. Kedvezménye* előfizetés három hónapra $ 1.- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t t ...... VAROS #••••••••••••••••••••••••••••••••%•••••••••••••••••••••••••I ALL.AM.........................ZIP CODE.............. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003
