Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-26 / 26. szám
AMERIKAI ARA 20 CENT Ért. as 2nd Class Matter Dec.. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXIX. No. 26. Thursday, June 26. 1975. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 F 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 DANIEL P.MOYNIHAN Ford elnök D. P. Moynihan professzort nevezte ki nemrégen az USA ENSZ-nagyköveti tisztségre. Érdemes, most erre a kinevezésre felfigyelni, amikor az ENSZ egyik legjelentősebb feladata egyengetni az utat a “harmadik világhoz” tartózó fejlődő országok részére, hogy nyersanyagaikért megkapjak az ipari országok által termelt iparcikkek árához viszonyított méltányos ellene'rtéket. Az olajtermelő országok mar elérték ezt az eredményt. Jelenleg a bauxitot, rezet, gumit kakaót, kávét, ónt, foszfátot, krómot és sok más nyersanyagot termelő országok törekednek erre. Az Egyesült Államok a szükséges 13 alapanyag közül csupán foszfátban nem szorul behozatalra. Ezért nagy aggodalommal tekint a fejlődő országok ezen jogos és méltányos mozgalmára, mert ennek sikere azt jelenti, hogy képtelen lesz potom áron — mint a múltban — felvásárolni az ipari termeléshez szükséges nyersanyagokat. A fejlődő országok ugyanis nemcsak egyensúlyba akarják hozni a nyersanyagok árát az ipari gyártmányok araival, hanem arra is törekednek, hogy az egyensúlyt megtartsak, vagyis ha az iparcikkek ára emelkedik, a nyersanyagok ára is ugyanannyival emelkedjen. A fejlődő országok e törekvésének sikere teljesen uj gazdasági, politikai es társadalmi helyzetet hoz majd létre. Nem csoda, hogy William Simon, Ford elnök pénzügyminisztere mindent elkövet, hogy az alapanyagokat termelő országok ne lépjenek fel egységesen céljuk elérésere. “Ez a szabad piac végét jelenti” — kiáltja Simon ur. Többek között elfelejti, hogy 1973-ban Marokkó felemelte a szulfát árát tonnánként 14 dollárról 63 dollárrá és az Egyesült Államok azonnal követi Marokkó példáját. A világ foszfát termelésében az USA a második helyen áll: az óssztermeles 23 százaléka ebből az országból ered. Marokkó és az USA uralja a világpiacot. Simon urnák nincs kifogasa az ellen, ha amerikai vállalatok monopólárat szabnak meg, csak az ellen tiltakozik, ha más államok teszik ezt. De térjünk vissza Moynihan kinevezésére. Ez a diplomata többek kozott arról nevezetes, hogy Simon pénzügyminiszterrel azonos véleményén van:~ ellenzi a fejló'd'ó országok azon törekvéset, hogy egyöntetűen állapítsák meg nyersanyagaik árát. Ezért tudta meg John Scali, az USA volt ENSZ* nagykövete az újságokból utódának,Moynihannak kinevezését. Ennek beláthatatlan kóvetkezmenyei lesznek a fejlődő országok uj mozgalmára. Az olajtermelő országok egységesen támogatják a “harmadik világhoz” tartozó országok ezen törekvését. Erről a témáról még sokat fognak imi az elkövetkező hetekben, hónapokban es években, mert ez megváltoztatja a kapitalista, szocialista es fejlődő országok közti erőviszonyokat. izrrel nem HMinnoo kiuoimi csnpnimi nz rrrb területekről A tárgyalások folyamán a sziriai diplomata hangsúlyozta, hogy Szíria igényt tart a Golan fennsik minden területére és ragaszkodik a palesztinai nép önálló és független államának felállításához. ATLANTA, Ga. Kissinger külügyminiszter itt tartott beszédében kijelentette, hogy az USA nem tűri, hogy a közep-keleti tárgyalások holtpontra jussanak és mindent elkövet “erdekenek biztosítására” ebben a körzetben. Abdel Halim Khaddam, Szíria külügyminisztere tárgyal Ford elnökkel a Fehér Hazban a kozep- keleti kérdésről. WASHINGTON,D.C. Legújabb hírek arról számolnak be, hogy Izrael hajlandó visszaadni az Abu Rudeis-i olajforrasokat Egyiptomnak, ha ennek ellenében Egyiptom kész feladni a két ország közti hadi állapotot a kővetkező évekre. Izrael e magatartása csak aláhúzza és megerősíti azt a feltevést, hogy Izrael nem hajlandó kivonni csapatait az Ösz- szes elfoglalt arab területekről, amint azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242-es határozati javaslata előírja. Yitzak Rabin, Izrael miniszterelnöke a közelmúltban washingtoni látogatása alkalmával térképet adott at Ford elnöknek, amely elfogadható Izrael részére. E térképén Sharm el-Sheik kikötőt, amely az Aqaba öblét és Izrael kikötőjét,Elath-ot kontrollálja, valamint a Golan fennsik térségét Izrael bekebelezné. Izrael e javaslatát — az Abu Rudeis- olajmezök átadását Egyiptomnak — abban a biztos tudatban tette, hogy az elfogadhatatlan lesz Egyiptomnak és az arab államoknak. Abdel Halim Khaddam, Szíria külügyminisztere és Ford elnök tárgyaltak a k’ózep-keleti kérdésről. BEIRUT, Anwar el-Sadat, Egyiptom elnöke a helyi lapokban megjelent nyilatkozatában kétséget fejezte ki, hogy az Egyesült Államok képes lesz-e az inga-politikával előbbre vinni a béke ügyét a kózep- keleten. Ugyanakkor megerősítette előbbi nyilatkozatát, amely szerint a Szovjetunió öt alkalommal intette ot, az 1973-as háború idejen, hogy az egyiptomi seregek korlátozzák a hadműveleteket a Sinai-félszigetre és ne támadják meg Izrael területét. Egyes hírek arról számolnak be, hogy Kissinger miniszterelnök annakidején intette Sadat elnököt, hogy az Egyesült Államok készen áll beavatkozni a háborúba Izrael oldalán, ha Egyiptom seregeinek sikerűi Izrael csapatait megsemmisíteni a Szuezi csatorna nyugati térségében. A Szovjetunió magatartása ismetelten megerősíti a tényt, hogy a szovjet politika célkitűzésé a tartós, igazságos béke megteremtése a közép-keleten, mely szerint Izrael visszavonul az 1967-es háború előtti területekre es ugyanakkor a szovjet biztosítja Izrael területi épséget, függetlenségét es önállóságát. Az is nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió ezen célkitűzését egy harmadik világháború elkerülésével óhajtja érvényesíteni. Zaire kiutasítja USA nagykövetéi KINSHASA, Zaire, közép Afrika e fontos államának külügyminisztere felszólította Deane R. Hintont, az Egyesült Államok nagykövetet, hogy hagyja el az országot. Zaire kormánya azzal vádolja USA nagykövetét, hogy részese annak az összeesküvésnek, melyben a hadsereg több vezetője résztvett, azzal a céllal, hogy megöljek Mobutu Sese Seko elnököt. Egyes jelentések arról számolnak be, hogy Zaire kormánya az Egyesült Államokhoz folyamodott hosszúlejáratú kölcsönert, melyet USA csak bizonyos feltételek elleneben volt hajlandó folyósítani. Seko elnök ellenezte efeltételeket és ezen magatartása késztette a hadsereg vezetőit — es állítólag USA nagykövetét — hogy összeesküvéssel eltávolítsák az elnököt tisztségéből. A katonatiszteket letartóztatták. Zaire gazdag rezben es ónban. Az Egyesült Államok vállalatai több, mint egy milliárd dollárt fektettek be az ország nyersanyag kincseinek kiaknázásába. Az USA külügyminisztériuma két tagú bizottságot küldött Zairébe, hogy megakadályozza a két ország közti diplomáciai kapcsolat megszakitását. Seko elnök többek között azt mondta, hogy a kiutasított nagykövet “túl közel áll Kissingerhez és Nathaniel Davishez', - aki a külügyminisztérium afrikai ügyeinek uj államtitkára. BEJELENTÉS Julius 17.-én és 24.-én lapunk a szabadsagok miatt nem jelenik meg. Julius 31.-tol augusztus 28.-ig bezárólag a lap 8 oladalas lesz. ifl/Vi