Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-05 / 23. szám
Thursday, June 5. 1975. Az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára tavaly nyári szamaban e szavakkal kezdődik Albók Janos fotográfiai ismertetése: “Albók János neve csaknem ismeretlen az amerikaiak előtt... egy 1938-as New York Városi Múzeumi kiállításától eltekintve, sohasem kapta meg az annyira kiérdemelt elismerést...” Előttünk, amerikai magyarok, különösen halado- szellemuek előtt, Albok Janos neve es szemelye természetesen nem ismeretlen. Évtizedek óta olvasója lapunknak, tamogatoja célkitűzéseinknek, osztályrészese örömeinknek, bánatainknak. Tálán túlzott szerénységének tudható be az a tény, hogy az igazat megvallva, mi sem értékeltük ot annyira, nem fejeztük ki előtte tiszteletünket, elismerésünket úgy es annyira, amennyire ö azt sokszorosan kiérdemelte. Albok János korunk nagy, tálán a legnagyobb fényképészéi, fényképező művészéi köze tartozik. A szív es a figyelő szem ama ritka harmóniája érvényesül müveiben, amely szinte automatikusan reagál az élet miriádnyi megnyilvánulásának legAz Ermitizs az idén Manchesterben kiállítást rendez “XVI—XX. századi nyugat-európai rajzok” címmel. Ez egyike annak a kiállitássorozatnak, amelyet a leningrádi muzeum az év során külföldön szándékozik rendezni, a többi között Franciaországban, Finnországban, Lengyelországban, az NDK-ban és Iránban. Az Ermitázs egyike azon kevés múzeumoknak, amely a legk’ürónbozóbb kórok és népek kulturális emlékeivel rendelkezik. Ez magyarázza a muzeum szeles körű nemzetközi kapcsolatait. Mint Vitanj Szuszlov igazgatóhelyettes elmondta, az Ermitázs gyakorlatilag valamennyi ország nemzeti képtárával kapcsolatban áll. Gyakran csak az Ermitázsban találhatók olyan kiállítási tárgyak, amelyek egyikmásik nép vagy állam történelmének bizonyos idokivételesebbjeire, ama mozzanatokra, amelyek magukban hordjak egy kor, egy társadalmi probléma, csoport, legjellegzetesebb tényezőit. Albók fényképező krónikás működésének kettős fókusza van. Az egyik a nagy depresszió, a másik az amerikai magyarság társadalmi élete. Aki a sok szazat, tálán sok ezret kitevő fenyképgyüjteményet megtekinti, az újból átéli a harmincas évek válságait, avagy az amerikai magyarság társadalmi,egyleti életének számos feledhetetlen mozzanatát. E két anyagból készül Albók munkastárs a közeljövőben kiállítást rendezni Budapesten. Ezúttal küldjük szeretetteljes jókívánságainkat Albók testvérnek. E sorok írója titokban abban reménykedik, hogy miután itt Amerikában eddig nem volt alkalma Albók csodalatos művészeti alkotásait teljes méreteiben áttekinteni, tálán majd közeli óhazai latogatasa folyamán lesz alkalma ezt pótolni. Deák Zoltán szakára vonatkoznak. Nemrég Teheránban bemutatták a múzeumnak a Szasszanida időszakból származó remekeit, amelyek világszerte páratlanok, így sok-tizezer iráni első ízben ismerkedhetett meg a perzsa kultúra egyik legérdekesebb időszakával. Az Ermitázs tulajdonában 2.600.000 kiállítási tárgy van. Külföldről állandóan meghivásokat kapnak az Ermitázs munkatársai, hogy tartsanak tudományos előadásokat és beszámolókat. A múzeumban több mint 250 történész es müveszet-torténész dolgozik. A szociológiai vizsgálatok is arról tanúskodnak, hogy rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg az Ermitázs kincsei iránt. A leningrádi muzeum naponta mintegy 25.000 látogatót fogad. Sok külföldi kiállítását pedig százezrek tekintik meg. A Havanna-i forradalmi múzeum Egy óriási feher márvány palotában, a havannai kikötőt védő, történelmi El Morro erődítménnyel szemben nyitotta meg tavaly a kubai kormány a Havannai Forradalmi Múzeumot. A fehér márvány épület valamikor Fulgencio Batista diktátor palotája volt, akinek uralmát Fidel Castro es forradalmi gerillái 1959-ben megdöntötték. A muzeum Kuba fuggetlensegi harcainak emlékeit mutatja be, a spanyol uralom alól való fel- szabaditási harcoktól 1961-ig, amikor a Malac-Öbölben partraszallo megszökött kubai ellenforradalma- rokat verte ki a kubai nép. Kiállításon vannak Fidel Castro hat eves harcanak emlekei, amely 1953-ban kezdődött a Moncada barak elleni támadással. Ebben a Batista elleni első kísérletben Castro es fivéré, Raul csapatait súlyos vesztesegekkel vertek vissza. Castrot a Fenyők Szigeten bebörtönöztek. Látható a múzeumban cellájának kulcsa és írógépe, amelyen a börtönben megírta a ma mar hires “A Történelem Igazolni Fog” című kiáltványát. Két evvel később Castro kiszabadult a börtönből, Mexicóba ment es 1956-ban, Kuba deli partvidékén, a Granma nevű kis yachton part- raszallt. Ezzel kezdődött meg a Sierra Maestra hegységben vívott hosszú harc. A múzeumi kiállítás érdekességei között vannak azok a puskák, melyeket a gerillák a hegységben használtak, egyeb,fegyvereknek hasznait eszközök, egy kezzel Írott elismervény is, amit Raul Castro adott egy élelmet adó parasztnak. Mivel a gerilláknak nem volt pénzük, nem tudták megfizetni az elelemert. Az elismervényen az áll, hogy az adósságot a jövőben majd a forradalmi kormány fizeti ki. A meses hírű gerilla vezer, Che Guevara orvos volt. A kiállításon lathatok azok a szegényes sebészeti műszerek, melyekkel Dr. Guevara a sebesülteket operálta. Nagyon sokan látogatják a Havannai Forradalmi Múzeumot es szeretettel, kegyelettel nezik végig a forradalmi harcok megmaradt émlekeit. j Way ditch i zenéje rádión | Wayditch Gabor “Caliph’s Magician” c. operá- I jabol kivonatokat közvetít a WN YC- FM, New I York varos rádióállomása szerdán, junius 11.- | én este 8.30-kor. A magyar származású zene— I szerző e müvet a Magyar Nemzeti Opera ze- I nekara, Korody András vezényletével öröki- | tette meg. I A WNYC-FM rádióállomást a 93.9 hullám- ! hosszon találhatjuk meg. ■ I»—---------------------—_______JL Rosa Luxemburg életenek utolsó szakaszat viszi filmre Giuliano Montaldo olasz rendező. A nemzetközi munkásmozgalom lengyel származású vezetője, a nemet kommunista part egyik megalapítója volt Rosa Luxemburg. Szerepének megformálására Jane Fondát kérte meg a rendező. TERJESSZE LAPUNKAT! _______7 —AMERIKAI MAGYAR SZÓ---------ÍGY ÉLTÜNK AMERIKÁBAN” ALBÓK JÁNOS A NAGY DEPRESSZIÓ KÉPES KRÓNIKÁSA AZ ERMITÁZS KINCSEI
