Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-06-05 / 23. szám
Thursday, June 5. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Alaszka sem az ígéret földje Körülbelül tízezer évvel ezelőtt észak vadregényes tájai felöl elindult egy népvándorlás, amelynek átvonuló csoportjai egészen a TuzfÖldig jutót - tak el. Hogy as akkori népvándorlás mongol eredetű indián törzseit mi késztette a Bering-szoroson való átkelésre, nem tudjuk, de napjainkban újabb népvándorlás vette kezdetet; ezúttal délről észak felé a fehérek vándorlása; ennek az okát mar világosán ismerjük. A kenyérhez jutás utolsó reménye hajtja az uj népvandorlokat Fairbanks-ba, a nemreg még oly csendes alaszkai varosba, amely ma mar hasonlít egy háborúra mozgósított ország hadtap- tenrleti városához. A járókelőktől népes Fairbanks-i utcákon a végeláthatatlan autóáradat szinte allando forgalmi torlódást kepez. A város egyetlen Trailer-parkjaban még egy motorkerékpárost sem lehet már elhelyezni. Motelokban, hotelokban, privát házakban, apart- mentekben minden kibérelhető helyiség foglalva van, pedig még többezer odavándorlóra számítanak, hiszen az infláció a többi államokból úgy robbantja ki a munkanélküli tömegeket, mint kitörő vulkán a lávát, az alaszkai olajvezeték lefektetésénél remélt kitűnő kereseti lehetőség pedig úgy vonza e- zeket az embereket, mint mágnes a vasat. Az olajvezetek lefektetésénél valóban szép kereseti lehetőségre számíthatnak azok, akiket alkalmaznak és akik kibírjak a klímát, meg a napi 12 oras, heti hétnapos munkaidőt. Azonban Fairbanks-ban egyelőre ezrével várnak erre a felvételre, közülük sokan már harom-négy hónap óta, úgyhogy a helyzetük — miután mar alig van kitartásuk — majdnem reménytelen. Hiszen az árak Alaszkában magasabbak, mint az országban bárhol es a gazdasági válság hatására tovább emelkednek. Hogy csak néhány példát említsek: egy roll háztartási papír 95 centbe kerül, ami a többi államokban 60-65 cent,vagy kevesebb. A lakókocsikban élok a villanyhasználatért 4 dollárt fizetnek egy éjszakára és ugyancsak egyetlen éjszakára a szobabér 40-45 dollár. Kivéve a luxushelyeket, ilyen magas összeget Amerikában egyelőre sehol másutt nem fizetnek szobáért egy hétre sem a bérlők, sót hotelok, motelok sem számítanak 20 dollárnál többet szobáért egy napra. De a Fairbanks- ba vándoroltaknak nincs lehetőségük ez efol a kíméletlen országúti rablás elöl kitérni, hiszen megfelelő öltözék és sátor hiányában nem alhatnak a szabad ég alatt, azonkívül többnyire egészséges emberek lévén, nem élhetnek meg naponta egy főtt tojáson és egy salátalevélen. Ilyen körülmények között tehát csak úgy maradnak hosszabb ideig az Alyeska Pipeline Service-nél való alkalmazásra várva, ha van pénztartalékuk, vagy valamilyen szűksegmegoldast találnak, vagy emberséget. A legutóbbi lehetőségnek azonban ma F airbanks- ban minden megszorult ember a hiányát érzi, mert Fairbanks napjainkban már épp úgy a zsarolók és kizsaroltak városa, mint ahogy az aranyláz idején azok az ideiglenes telepek voltak, ahol a szegényemberek verejtékeből a lelketlen üzletemberek da - gadtra tömték pénztárcáikat. De ki beszél itt lel- ketlenségröl? Amerika a szabadság hazája, tehát mindenki úgy gazdálkodik benne, ahogy tud, vagy amilyen a szerencséje. Mondhatnánk, hogy ez igy rendben is van, gazdálkodjon mindenki szabadon es ha szerencséje van, gazdagodjon, de ne garázdálkodjon! De itt már régen nem használ a szép szó, itt a törvénynek kell vasököllel lesújtani minden garázda üzletemberre és minden uzsorásra úgy, hogy hírmondó is csak itt-ott maradjon belőlük; mert ezek az egyének veszélyesebbek a társadalomra nézve, mint az alvilág legelszántabb tagjai. Hiszen akár nyílt szemtelenséggel, akár csalárd érvek takarója alatt folytatják aljas tevékenységüket, mindenkep - pen zavartalanul és szabadon rabolnak. Ennek a szabadrablásnak a következményeit látjuk most Alaszkában is, amely már megszűnt a munkásember szamara az ígéret földje lenni. , Takacs Lajos MINNEAPOLIS 57-story IDS building Az Egyesült Államoknak nem minden nagyvarosában “pokol az elet”; vannak kivételek is. Egyike a kellemes, tiszta és nyugodtabb városoknak a 435.000 lakosú Minneapolis. Volt idő, mikor elkepzelhetetlen volt, hogy ez a varos kellemes legyen. A hosszantartó zord téli hideg, ami novembertol áprilisig tart, az embereket otthonaikban tartotta. Ma már mindez megváltozott. Minneapolis kulturvaros lett es a téli kiimának megfelelően fejlesztettek ki épitészetét. A természeti szépségek is közel vannak. A Minnetonka nevű peremváros domboldalra épült, erdős vidéken tavak, kirándulóhelyek vannak, s a belvárostól nem messzire húzódik a 12 mérföld hosszúságú tiszta ragyogó kék vizű Lake Minnetonka. A városban ma mar télen is mozgalmas az élet. A Tyrone Guthrie színház a legjobb drámákat mutatja be,jóhirü szimfonikus zenekara, a Walker művészeti központ, es kimagasló sportesemények a közönség különböző rétegének nyújtanak szórakozást. A kö’zönseg télén a belvárosban a Nicollett Mail fütött járdáin sétálhat, amiről soha sem kell a havat eltakarítani. Üvegfalú fedett átjárok kötik össze 11 legforgalmasabb helyen az utca két oldalát. Idővel 64 helyen átjárókat le’tesitenek, hogy az emberek még a legnagyobb hidegben is kabát nélkül majdnem mindenhová eljuthassanak. Minneapolis belvárosa nem nagy, de építészete modern es izleses. Az ország több nagyvallalatanak van itt központja es ezek a vezetőségi üzletemberek, akik ott laknak, igyekeznek kellemes kulturvá- rost teremteni maguknak. Az üzleti világ adott 14 millió dollárt az Orchestra Hall megépítésére, 25 milliót az Art Institute és 16 milliót az YMCA céljaira. Az University of Minnesota hallgatóiból és fakultásából hét Nobel-dijas került ki. A város lakosai általában jól iskolázottak, a középiskolákból a legkevesebben maradnak ki, az iskolákat jövedel - mi es mas allami adókból tartják fenn. Lakossaganak többségé fehér, többnyire skandináv származású középosztálybeli; a feketék csak elenyésző kisebbséget alkotnak és nem osztoznak a város jólétében es kultúrájában. 1966-67-ben faji zendulesek voltak. Nem tartozik a varos szépségéhez az a kis nyomorvidék sem, ahol 23,000 indián lakik, az allam indián lakosságának többségé. Ezek foként Chippewa indiánok és a szép, csillogó város gettójában meglehetős kisemmizettségben élnek. Az állami jövedelmi adó, az ingatlan és hajtási engedely-ado a legmagasabb az országban. Autóbuszon kívül nincs más közle ke deói eszköz és ezek is csak a belvárosban vannak. Autó nélkül nem lehet megélni. Az első, olcso lakberu szövetségi házépítkezés csődbe ment es privát lakótelep-epitkezésre sem az állam, sem a vállalatok nem adnak pénzt. 4___ RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZOT Ismerje meg Magyar-Amerika egyik legrégibb hetilapját. Gazdag tartalom, magyarországi hírek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ L- Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t 9 ' * y CÍM •••» ••••••••••••••••••••••«••*••••••••••••••••••*•••••<$••••*■mama I » VAROS 9 : £ ALLAM.............................ZIP CODE...................... AMERIKAI MAGYAR SZŐ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003
