Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-16 / 3. szám
Thursday, Jan. 16.1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ • • MINDENÜTT VAN VESZÉLY (Befejező rész) GAZDASÁGI RÉMÁLOM s Az állandó ostromállapot miatt, amelyben Izrael el, még a példátlan külföldi támogatás elleneresem kerülhet az ország gazdasági élete egyensúlyba. Izrael a világ legerősebben megadóztatott országa, havi 2000 dollárnak megfelelő jövedelemből az adó 1307 dollar — nem számítva a kényszerk'ölcsönóket, amikkel együtt az adó felmegy a jövedelem 60, 70, sót több %-ara. Most pld. 170 millió dolláros kény- szerkölcsón került kibocsátásra, amely után 2.25 % kamatot fizetnek, tekintve, hogy csak 1974 első feleben a fogyasztási árnivó 30 %-kal emelkedett és öt ev alatt négyszeresre; ez annyit jelent, hogy a kölcsönjegyzok két ev alatt pénzüknek legalább a felet elveszítik. Nem is lehet ez máskép, hiszen az 1974/75-ös költségvetési evben az allam kiadásai 35.850 millió izr. fontra emelkedtek,ami eredetileg 8400 millió dollárt jelentett, fejenként (nem keresőnként) csaknem 3000 dollárt (az USA fejenkénti, szinten hatalmas közkiadásai kb. 2000 dollárrá rúgnak), többet mint a fejenkénti nemzeti jövedelem, ami gazdasági abszurdum. De nem lehet máskép, ha a nemzeti jövedelem fele a honvédelmet szolgaija (3500 millió dollar), több mint viszonylag a duplája az USA e kiadásainak. (Mennyi a valóságos katonai kiadás, nem tudhatom.) S az ország (fő- kép az allam) külföldi eladósodása is a legnagyobb a világon, személyenként kb. 1500 dollar, aminek kamatát es törlesztését csak uj, meg uj kölcsönökkel lehet pótolni. KATONANEMZET Nem lehet ez máskép, amikor a regi, a legkevésbé katonakepesnek tartott zsidóságból (bár ez hamis általanositas volt) a poroszokon messze tul- tevo militarista nemzet lett, a leghosszabb, legáltalánosabb, a nőkre is kiterjedő, gyakori mozgósításokkal súlyosbított katonai szolgálattal, ami itt New Yorkban tanuló számos izraeli fiút es lányt visszatart attól, hogy hazajaba téljen. Vitán felüli, hogy Izrael katonai-hadi képessége a legmagasabb, de végül is ez nem segített megoldani az ország problémáit, hanem súlyosbította azokat. Izrael botcsinálta, az igazi egyseget nfljkülózótt, arab szövetseggel állott szemben, ami a számbeli túlerő ellen háromszori — 1948-as, 1956-os és 1967-es — arany lag könnyű győzelmet biztosított szamara. Az izraeli katonák erélyet fokozta a veszély tudata, mig az arab, a szegény népességből sorozott, katonaság nagyresze kedvetlenül harcolt, a Nasser elleni villamgyőzelemnek pedig valószínűleg az egyiptomi ellenforradalmarok arulasa is oka volt. Az 1956-os, angol-francia koalícióval indított háború eredmenye elveszett az US-Szovjet tilalom által, ezzel szemben 1967-ben Izrael területe megsokszorozódott, a Sinai-felsziget, Gszjordánia (Palesztinának a Jordántól nyugatra lévő, Izraelbe be- leekelt részé) es a szír határon lévő hegyvidék egy reszenek bekebelezese révén. E győzelmet sem követte a vart eufória, ellenkezőleg, fokozott feszültség, mert az arabok nemzeti érzülete izzó meleg lett, ugyanakkor, amikor példátlan pénzügyi fellendülésük megkönnyítette fokozott fegyverkezésüket. Szemben állt egy pénzügyi csődben szenvedő kis nemzet egy irtózatos financiális hatalommal, amely a világ közvéleményének s az Egyesült Nemzeteknek növekvő szimpátiáját élvezte. Ömlött a pénz az olaj-országokba, mig Izrael veszes válságban volt, kivitele felet fedezte s az import tülnyo- moreszt fegyverből állt. MAKACS NEMZET Nem volt más hatra, újra le kellett értékelni 1974, novemberben az izraeli fontot 43 %-kal, 1950-ben 3 és felét adtak egy dollárért, most már 6-ot egy rosszabb dollárért, ennek megfelelően a fogyasztási árakat 30-100 %-kal emelték, ami nagy zavargásokat es sztrájkokat okozott,kéményén megszorították a behozatalt (aminek korábban jelentékeny része ment a jómódúak luxusara), a polgári beruházásokat, a külföldi utazásokat, stb. De a Biblia “makacs nemzete” megsem tagadta meg magát. Hiába szavazta meg az ENSZ többször is elsöprő többséggel, hogy Izraelnek az 1967-ben nyert területeket ki kell ürítenie s legújabban hiaba ünnepelte a palesztinai arab mozgalom vezérét, Izrael valósággal büszke volt rá, hogy “egyedül maradt.” Ez persze nem igaz, hiszen ok maguk hivatkoztak mindig az USA-tól kapott győzhetetlen fegyvereikre. Ezekre támaszkodva, és az arabok mérhetetlen lenezesere, tagadták meg újra, meg újra az ENSZ határozatainak végrehajtását, arra is hivatkozva, hogy a Közgyűlés nem illetékes döntésre, pedig Izrael mindig a Közgyűlés 194748-as határozatara hivatkozott, nemzeti létének igazolásara. Ez a példátlan góg: elegtetel a regi megalaztata- sokert es üldöztetésért, a “nyugati civilizáció” fölényének hangoztatása a keleti környezetben, ami ott befurakodott, idegen testté bélyegezte Őket s a folytonos hangoztatása Izrael hóditó szándékainak, a Bibliára, “isteni akaratra” hivatkozva (ma mar ezt hivatalosan tagadjak), az 1973-as háború után az arabok területi s a palesztinaiak függetlensegi jogainak tagadasara, az engedmények — minden Kissinger-i közvetítéssel ellenkező — halasztására késztette Izraelt, ez pedig újabb, meg nagyobb veszélynek teszi ki a nemzetet. KINEK A POLITIKÁJA? Nachum Goldmann, a cionizmus korábbi vezére, akit azonban a zsidó sovinizmus megtagad, mert ot tül mersekeltnek tartja, váltig "hangoztatja, hogy Izrael politikájának gyökeresen meg kell változnia, őszinte megegyezést kell keresnie — különösen a palesztinai — arabokkal, amíg még nem véglegesen késő a megoldás. Erre azonban meg ma sem sok a kilátás. Egyrészt Izrael joggal követeli, hogy ellenfelei ismeijek el az ország létének jogosságát és biztonságát. Másrészt hiaba száll szembe Izrael látszólag az USA mérsékletet es engedményeket követelő politikájával, ezt nem szabad egészen komolyan venni. Izrael ugyanis teljesen az US politikai, katonai es pénzügyi támogatásától függ (a külvilág zsidóságáétól is, kisebb mértékben), igy függetlensége csak látszólagos. Amely percben az USA leveszi róla kezet, Izrael nem tarthatja fenn magat. E tekintetben nagy az aggodalom Izrael es a világ zsidóságában, hiszen az országot nem önmagáért támogatják, hanem mert az USA közel-keleti legerősebb támaszpontja, gazdaságilag (az olajpolitikaban) és katonailag. Talán inkább: támaszpontja volt, mivel az arabok függetleniteni kívánják magukat az amerikai befolyástol, es pénzügyileg borzalmas nyomást gyakorolnak vele szemben. Az olaj-embargót az izraeli háború robbantotta ki s ezt követte az olajár többszörösre emelese, ehhez mindenesetre ez a háború volt az ürügy. De most, amikor minden készen all, hogy az USA az olajtermelő arab országokat — vagy legalább is olajforrasaikat — megszállja, Izraelt az USA-nak nagyon nehez volna feladnia, még ha az amerikai zsidóság “lobbyja” nem is ellenezne ezt minden erővel. A SZOVJETUNIÓ ELLEN S amit nem szoktak ószinten megmondani: Izrael s a világ zsidósága óriási szolgalatot tesz az USA- nak a változott jellegű “hidegháborúban.” A zsidóság — legalább is annak izraeli állama s a külvilágnak zsidó szervezetei — az antikommunizmus és anti- szovjetizmus elöcsapatanak szerepét játssza, mérhetetlen propagandával igyekezvén elterelni a figyelmet az egész világon folyo borzalmaktól (amelyekben az USA-nak oly nagy része volt és van), hogy minden részvétét a kivándorolni akaró szovjet zsidók javára összpontosítson. (A legtöbben, akik akarnak, ugyan kivándorolnak, ha nem is, mint állítják, Izraelbe.) Szerte a világon zsidó irók, újságírók, politikusok rettenetes gyűlölettel, elfogultsággal es rosszindulattal gyalázzák a Szovjetuniót (és néha szövetségeseit) s mivel a zsidók a nácizmusban annyit szenvedtek, nem szívesen cáfolják meg őket. De ez sem vezethet jóra, mert — ezzel kezdtem cikkemet — a világ nem latja szívesen, hogy amikor annyi baj es borzalom van, a figyelmet a zsidókérdésre összpontosítsak. Az olajkérdés kiéleződése is sokakat a zsidók ellen hangol es félő, hogy Izrael politikája s a világ zsidóságának szovjet-gyalázása végül csak az antisemitizmust kelti uj életre. Peregrinus 4____ A Magyar Népköztársaság NEW Y0BK-I FŐKONZULÁTUSÁNAK UJ FOGADÓÓRÁI 1975 január 1-től: VIZŰM ÜGYEK: de. 9:30-tól 1-ig — du. félfogadás nincs HIVATALOS ÓRÁK: de. 9-től 1-ig — du. 3-tól 5-ig Cim: 8 East 75th Street . • / New York, N. Y. 10021 Telefon: (212) 879-4125
