Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-29 / 22. szám

AMERIKAI ARA 20 CENT Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXIX. No. 22. Thursday, May, 29. 1975. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 VEDI A “DEMOKRATIKUS RENDSZERT” Kissinger külügyminiszter egyik nemregen tartott sajtókonferenciáján az egyik újságíró feltette a kér­dést: “Hogyan értékeli Mr. Kissinger a portugáliai fejleményeket?” A kerdesre a külügyminiszter igy válaszolt: “Felek, hogy a demokratikus rendszer muloban van Portugáliában. ” No nézzük csak meg ennek a “demokratikus rendszer”-nek egyik tipikus megnyilvánulását. A lapokban olvashatjuk a kővetkezőket: A GULF OLAJVÁLLALAT5 millió dollárt köl­tött külföldi politikusok megvesztegetésére. Egye­dül Del-Koreában négy milliót adott Park elnök uralmának fenntartására. A NORTHROP CORPORATION, az ország egyik legnagyobb hadifelszerelest gyártó vallalata, beval­lotta, hogy 30 millió dollárt költött külföldi poli­tikusok jóakaratának megnyerésére. Az ASHLAND OLAJVALLALAT több millió dollárt fektetett be hasonló célokra. Az EXXON és MOBIL OLAJVÁLLALATOK Kanada es Olaszország azon politikai partjait es ve­zetőit vesztegették meg, amelyek es akik kózremu- kodese elősegítette e vállalatok profitharácsolását. Folytathatnánk ezt a felsorolást a végtelenségig. Itt csak fel akarjuk frissíteni emlekezo tehetségün­ket, hogy 1974-ben az International Telephone & Telegraph vallalat, valamint az Anaconda, a Kenne- cott Copper es a Phelps Dodge vállalatok aktiv reszt vettek a chilei demokratikusan megválasztott Allende-kormany megbuktatásában. E “demokrati­kus rendszer” kimúlásán sajnálkozik Kissinger kü­lügyminiszter ur. Rémülettel latja, mikent államo­sítják Portugáliában a bankokat, pénzintézeteket, nagy vállalatokat, bányákat. Nincs inyere, hoßy meg­szigorítják az amerikai vállalatok működését es le­hetetlenné teszik, hogy dollármilliókkal megvesz­tegethessenek kulcsembereket, a társadalom egy-egy rétégét (amint azt Chilében tették, amikora teher­szállítók “sztrájkját” pénzelték.), Zavarba jón az utóbbi időben Kissinger ur, ami­kor kérdéseket tesznek fel hozza Közép-Kelet, Gö­rög- és Törökország, valamint Indokina helyzetével kapcsolatban. Mas szóval, nem tud Kissinger ur belenyugodni abba, hogy a nép egyre több országban nem követi az általa elképzelt és jóváhagyott “demokratikus rendszert”, hanem arra az útra tér, amely nem egy marék kisebbség, hanem a nép nagy többségének ér­dekét tűzte ki céljául. Ezt a folyamatot képtelen Kissinger ur es az al- tala képviselt rendszer feltartóztatni, amint azt a indokinai es portugál esemenyek is bizonyítják. A nemzetközi elet egyik legfontosabb és eddig rendezetlen ügye a közép-keleti k'erdes. E kérdés megoldasd nem tur tovább halasztást.Ezt a kérdést Ford elnök a behozott WASHINGTON, D.C. Ford elnök kedd esti beszé­deben minden bizonnyal elrendeli a külföldről be­hozott olaj utáni vám hordónkénti egy dolláros emeleset. Ford, aki a legélesebben elitélte az olajtermelő országok határozatát az olaj árának felemelésére és aki azt mondta, hogy ez a fö oka az inflációnak, immár másodszor emeli a naponta hat millió hordó külföldi olaj vámját. Az elnöknek e döntése 1-2 centtel emeli a.benzin árát gallononként. ismét emeli olaj vámját A munkások milliói részére, akik tömegk'ózleke- des hiányában csupán autóval tudnak munkába menni, ez a többletkiadás megsemmisíti a szövetsé­gi adóengedmenyt. Az elnök a kongresszust azzal vádolja, hogy az energiakérdes megoldására nem nyújtottak be át­fogó es hathatos törvényjavaslatot. Az olaj arának emelése magával vonja minden olyan termek áranak emeleset, melynek az olaj az alapanyaga es ez az inflációnak újabb lendületet ad. LEMONDÁSRA KÉNYSZERÜLT LEBANON KATONAI KORMÁNYA BEIRUT, Nurredin Rifai, nyugalomba vonult zász- loalj-parancsnok által ve­zetett katonai kormány kénytelen volt lemonda­ni, mert Lebanon moha­medán lakosai es az or­szág szakszervezetei kö­vetelték azt. Harcok to­vább folynak az ultra-reakciós Phalang pártiak és a felfegyverzett palesztinai gerillák között. A múlt heti harcokban 300-an meghaltak és több százan megsebesültek. Ugyanakkor Izrael egy jarorsege behatolt Lebanon déli térségébe. Állító­lag palesztinai terroristák után kutattak, de egy nyolctagú lebanoni járőrseggel találták szemben magukat. Harcra került a sor. Két izraeli tiszt és hét lebanoni eletet vesztette. A két fel közti harcban resztvett a két fél tüzérsége is. Agyutuzzel bombáz­tak egymás állasait. Aita al Shaab, lebanoni falu elpusztult. “SOYUZ 18” Vitaly I. Sevastyanov es Pyotr I. Klimuk al­ezredessel a fedélzetén, a “Soyuz 18” szovjet ur­, .< i> . ... * hajó az űrbe repült es sikerrel csatlakozott a “Salyute” űrállomáshoz, melyet tavaly december 26.-an repítettek pályájá­ra. Azt nem tettek közzé, hogy a két szovjet kozmonauta hány napot tölt majd az íírlaboratóriumban tanulmányai végzésére. is az országok igaz érdekei alapján kell rendezni.' Izrael vonuljon vissza az elfoglalt területekről, a pa­lesztinai nép állítsa fel saját, önálló nemzetét és az USA és a Szovjetunió biztosítsa Izrael függetlensé­gét, önállóságát es területi épségét. A kózep-keleti kérdés ily módon való rendezése, újabb téglát jelent a különböző társadalmi rendsze­reken alapuló országok közti békés egymásmelleit eles elvének építményében. WASHINGTON, D.C. Ford elnök alairasaval tör­vényemre emelte a kongresszus azon javaslatát, mely 405 millió dollárt irányoz elő a Vietnámból idehurcoltak segítségére. Eddig 1.500-an követel­ték, hogy vigyék okét vissza Vietnámba^ mivel aka­ratuk ellenére hozták ókét az Egyesült Államokba. A hazakivánkozok száma egyre növekszik, mert rájönnek arra, hogy ebben az országban nincs alkal­muk olyan életmódot folytatni, mint amihez hoz­zászoktak hazájukban.

Next

/
Thumbnails
Contents