Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-22 / 21. szám

AMERIKAI ARA 20 CENT / Ért. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vol. XXIX. No. 21. Thursday, May. 22. 1975. AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 NE TEKINTSÜNK VISSZA A dél-vietnámi és kambodzsai felszabadná erők győzelmet követően az utolso két hétben mast sem hallunk Ford elnöktől és Kissinger külügyminiszter­től, minthogy “feledjük el, ami történt. Ne tekint­sünk vissza. Összpontosítsuk minden igyekezetün­ket a jelen problémák megoldására. Ne vádoljuk egymást, hogy ki felelős miért. Gondoljunk csupán ■* " ,, ajovore. Hangoztatta ezt Ford elnök es Kissinger külügy­miniszter, s ugyanakkor több, mint fél milliárd dollár előirányzását követelik a kongresszustól az ide menekült gazdag és az ide hurcolt szegény vietnamiak támogatására — és a washingtoni kor­mány elküldi a Mayagúez kémhajöt a kambodzsai vizekre. Nem lehet, nem szabad elfelejteni, hogy a USA legiereje több, mint hét millió tonna bombát zúdí­tott az ártatlan vietnámi népre, háromszor annyit, mint amennyit a második világháborúban Európa országaira. Nem lehet es nem szabad elfelejteni, hogy 56.000 amerikai ifjú vesztette életét a viet­námi habomban. Nem lehet és nem szabad elfelejteni, hogy 250.000 ifjú rokkantán tért vissza a hábomb’ol. Nem szabad elfelejteni, hogy az adófizetők több, mint 150 milliárd dollárját fecsérelték el a vietnámi habomra. Ha elfogadnánk Ford elnök és Kissinger külügy­miniszter tanácsát, az elkövetett bűnöket újabb bűnnel tetőznénk. Nem lehet és nem szabad elfelejteni a Vietnám­ban es Kambodzsában elkövetett bűnöket. Az ame­rikai nép kell, hogy lássa kik voltak azok, akik fe­lelősök e bűn elkövetéséért, kiknek az érdekében cselekedtek és milyen célkitűzéssel. Ha ezt elmu­lasztjuk, megbocsáthatatlan bűnt követünk el es ezért drágán fizetünk majd meg, mert ugyanazon érdekeltségek, melyek felelősek a vietnámi és kambodzsai eseményekért, ismételten beavatkoz­hatnak más országok belügyeibe, ugyanolyan, vagy még súlyosabb következményekkel. Hogyan feledhetjük el az indo-kinai hábomt, a- mikor e sorok írásakor jön a jelentés, hogy 21 ame­rikai fiatal életébe került a May agüez hajó és legény­ségével kapcsolatos incidens, s nyolcvanon megse­besültek, többen nagyon, de nagyon súlyosan. Nem említve azt, hogy hány ártatlan kambodzsai áldoz­ta fel életét nemzete függetlenségének védelmében és hány gyárát, olajfinomítót és egyéb üzemet rom­boltak le az amerikai repülőkről lezúditott bombák ? Nem, Ford elnök ur! Nem, Kissinger ur! Ezúttal nem fogadja el az amerikai nép a tanácsot. Ismét es ismét visszatekintünk. Kutatunk. Vizsgáljuk, hogyan volt az, hogy a kapitalista világ leghatal­masabb országa,az Egyesült Államok teljes veresé- get szenvedett Del-Vietnámban és Kambodzsában. Az amerikai nép legelemibb érdeke ezt kívánja. A vilagbeket szerető milliók erdeke ezt követeli. THAI FÖLD KORMÁNYA FELSZÁMOLJA AZ U S A TÁMASZPONTJAIT BANGKOK, Kukrit Pramoj, Thai-fold mi­niszterelnöke átiratban ertesitette a washingto­ni kormányt, hogy legkésőbb 1976 márci­usáig vonja ki az ott állomásozó légierőket. A Thai-kormany e lepese csak egyik kö- vetkezmenye Thai-föld fúggetlensege megsér­tésetek, amikor a Ford kormány rendeletére 1.100 tengerész gyalo­gos, az éj leple alatt Thai-fóldte lépett a kormány tudta es be­leegyezése nélkül. E csapatok Thai-földról hadműveleteket foly­tattak Kambodzsa el­len, a Mayagúez inci­Minden jel szerint meg kell változtatni az 1976. márciusi dátumot, mert az ország lakosainak USA- ellenessége napról napra növekszik. A Mayagúez incidenssel kapcsolatban a követke­ző tényék kerültek felszínre: A Mayagúez két mérföldre volt Tang-szigettől; mely Kambodzsa fennhatósága alatt áll. Az USA önkényesen állapította meg, hogy a Mayagúez nemzetközi vizeken volt, amikor a kambodzsai hadiflotta őrizetbe vette. A Ford kormány nem tett meg minden diplo­máciái lépést a hajó és legénysége kiszabaditásara. A Ford kormány állítólagos célja amerikai eletek védelme es a szabad hajózás biztosítása. Az a tény, hogy az amerikai hadművelet mini­mum 21 amerikai katona eletet oltotta ki és 80-an megsebesültek, meghazudtolja a kormány álláspontját. Kissinger külügyminiszter sajtónyilatkozatban kijelentette, a Mayagúez incidens bizonyítja, hogy az Egyesült Államokat nem lehet egy bizo­nyos ponton túl kényszeríteni. James Schlesinger hadügyminiszter kijelentet­te: “társadalmi rendszerünk megkívánta maga­tartásunkat a Mayagúez kérdésben.” Mind Kissinger, mind Schlesinger kijelentése alátámasztja a kambodzsai kormány azon vádját, hogy az incidenst tudatosan előkészítették, mint nyílt provokál ást, csak azért, hogy az USA meg­mutassa, hogy nem “papir-tigris.” Az amerikai tengerészek a Tang-szigetere ha­toltak be, abban a hiszemben, bogy ott találjak a Mayagúez legénységét. Nem tudták, mondotta Charles T. Miller, a hajó kapitánya, hogy őket a Rong San Lem szigetre vitték, ahol nagyon jó bánásmódban részesültek. A kambodzsai katonák sajat élelmüket adták az amerikaiknak és ok csak azt ettek, amit a Mayagúez matrózai nem tudtak elfogyasztani. Ugyancsak a kambodzsai katonák saját matracukat adták, hogy azon ké- nyelmessen a Ihassanak. Szerdán, május 14.-én este 8.15-kor hir érke­zett Washingtonba a kambodzsai kormánytól, hogy hajlandók az elfogott hajót és legénységet szabadon bocsátani. A Wilson hadihajóról este 10.53-kor hir érkezett, hogy egy halászhajon a Mayagíiez legénysége a hadihajóhoz közeledik. 11.14-kor hir érkezett, hogy a legénység bizton­ságban van. Ennek ellenére 11.50-kor légi támadást intéz­tek Sihanoukville es Ream város olajfinomito berendezései ellen. Miller kapitány es a Mayagúez legénységének több tagja hangsúlyozta, hogy életük csak akkor volt veszélyben, amikor amerikai repülőkről mér­ges gázt bocsátottak arra a hajóra, melyen a kambodzsaiak a partra akarták szállítani őket. A gaz mindannyiukat beteggé tette. A legénység egyik tagja, aki szívbajos, belehalt a gáz okozta komplikációkba. Több tengerész súlyos égési se­beket szenvedett az amerikai gáztámadás követ­kezteben. Az egyetemi diákok és a szervezett munkások USA elleni tüntetése tovább tart. Az amerikai kormány átirata, melyben sajnálatukat fejezik ki az ország függetlenségének megsértése miatt, nem elégíti ki az ország népét. Folytatják az USA nagykövetségi épület előtti tüntetést. A USA nagykövetségi epület homlokzatán levő sas fölé egy keselyű képét festették. Jelképesen el­égették Uncle Sam-et, hogy ezzel is hangsúlyoz­zák az USA elleni felháborodásukat. A dél-vietnámi Forradalmi Kormány képviselőit Bangkok népe nagy örömmel üdvözölte. A delegáció tagjait virágcsokrokkal halmozták el. A küldöttek és a Thai-kormany tagjai között barátságos tárgya­lások folytak a két ország közti diplomáciai kap­csolat felvételéről és a Thai-földre csempészett hadi- repulok visszaadásáról. denssel kapcsolatosan.

Next

/
Thumbnails
Contents