Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-15 / 20. szám
óhaza Thursday, May. 15. 1975. 25 EVES A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ v f f • Az Állami Déryné Színház 1975-ben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A második világháború után kialakult magyar kultúrának fontos mérföldköve ez a jubileum. Eleinte Falu Színház volt az intézmény neve. Színészéi autóbuszokon járták az ország kisebb-nagyobb varosait es falvait, a kezdeti években igen nehéz körülmények között. A Déryné Színháznak 110 színésze van, akik 9 társulatra oszolva játszanak. Ez minimálisán 20 darabotjelent evenkent. A darabvalasztas egyike a nehéz feladatoknak, mert hiszen a falu igényeinek mu vészi kielégítésen kívül figyelembe kell venni a kis- letszamu szereplőgárdát es a kévés diszletváltozast igénylő történetet. A színház 14 megyébe jár ven- degszerepelni. A szervezésnek figyelembe kell vennie az egyes játszási helyeknek Budapesttől, vagy az egyes központoktól számított távolságot. Előfordul, hogy a színészek 100 kilométernél is messzebbre utaznak feliepéseikhez, ami oda-vissza persze a dupláját jelenti. Ezért a Déryné szinész fizikailag is nagy megterhelésnek van kitéve. Dehat a színpadon minden faradsag megszűnik. Sokan vannak a Déryné Szinhaz művészéi között, akik a legkisebb falu parányi pódiumán is azzal az áhítattal játszanak, mintha a Nemzeti Szinhaz közönsége előtt lépnének fel. Szalay Vilmos, a szinhaz igazgatója mondja: — Örvendetes, hogy az elmúlt években számbeli - lej* is, minőségileg is megnóvekedett a színházunk iránti érdeklődés es szeretet. Érdekes megfigyelni a közönség magatartasat a színházzal szemben. A szinhaz legelső idejében a közönség mintha zavarban lett volna, nem tudott “viselkedni”. Ma már a törzsközönség rutinjával ülnek be a nézőtérre. Kialakulóban van egy jo értelemben vett sztárkultusz, kedvenceiket ismerik, varjak, szeretik. Színházunk igyekszik a műszaki adottságok lehetőségei szerint eleget tenni a külsőségeknek, vagyis egyszerű, praktikus, de tetszetős díszleteket felállítani. Jelmezeink nemes anyagból készülnék, neves művészek tervezik őket. — Színházunkban mindenféle műfaj színre kerül, de van egy kedvelt specialitásunk: a gyermekeloadas, ezen a téren egyetlen színház se vetekedhetik velünk, mert évente mintegy 400 gyermekelóadast tartunk. Másik specialitásunk vigopera-előadás sorozat, amelynek országos visszhangja van. A Déryné Színház műsora magában foglalja a klasszikus es modern, magyar es külföldi prózai és zenés darabok szine-javat,könnyebbeket és igényeseket egyaránt. Óriási a fejlődés az első elöadas esztradmúsoraitol, Az ember tragédiájáig; Moliere Tartuffejet több sorozatban közel 700-szor játszották. A szinhaz nagy eredményeinek egyike az opera- műfaj nepszerusitese. Mintegy 100 olyan helység van az országban, amelynek színpada képes befogadni a nagyobb apparátust igénylő operaeloadaso- kat, a közönség pedig minden előadást vegigtapsol. Természetesen nem lehet felsorolni azoknak a daraboknak meg csak a töredéket sem, amelyek huszonöt ev alatt sikert arattak. Csak néhányat a- zok közül, amelyek a legutóbbi hónapok műsorain szerepeltek, vagy a legközelebbi jövőben kerülnek bemutatásra. íme: Warrenne mestersége (Shaw) Az uj ember kovácsa (Makarenko) A sötétség hatalma (Tolsztoj) Boldog nyarfalevel (Tamási), Bástyasétány (Baroti-Eisemann),Forog a körhinta (Nadasy- Ranki), Az eladott menyasszony (Smetana), A bor (Gárdonyiba Montmartrei ibolya (Kálmán),Szókte- tés a szerálybol (Mozart), A sevillai borbély (Rossini). .. es meg sok más. Ebből a változatos, sokszínű összeállításból is látható, mennyire gazdag a Déryné Szinhaz műsora. Ez az egyetlen magyar színház, amely minden műfajt felölel; s ennek a műsornak az összeállítása,valamint méltó előadasa példátlanul nagy feladatot ro a vezetőségre. Különös gonddal állítják Össze az 1975-Ös műsort, mert a szinhaz fenntartásának huszonötödik évfordulója nemcsak egyetlen színház ünnepe, hanem a felszabadulas utáni kibontakozott egesz szocialista kultúránké. Szántó Denes ÖREGEK NAPKÖZI OTTHONA MAGYAR0RSZAG0N 6 IHI edesHH ANYANYELVŰNK. Kolozsvári Grandpierre Emil: Melyik szó legyen magyar? Az előbbiek előrebocsátása után hadd szóljak az idegen szók legfontosabb csoportjáról, a nemzetközi szavakról, amelyek három egymással érintkező, egymásba behatoló alcsoportot alkotnak. Az első csoport azokból a szókból tevődik össze, amelyek földrészünk kultúrájához e's civilizációjához kapcsolódnak; ezek tulnyomoreszt görög-latin szavak, akad közöttük arab, germán, sőt más is. Ezeknek a szoknak a kiiktatása nyelvünkből egyértelmű volna azzal, hogy amúgy is rokontalan, pontosabban rokonaitól eltávolodott es elfajzott nyelvűnket, meg szigorúbban elszigeteljük a környező népek s a nagy nepek nyelvétől és kultúrájától, holott ezekből táplálkozunk. Minél gyorsabban fejlődik a tudomány, a technika, annál nagyobb adagokban. Az európai műveltség, az európai civilizáció szókincset — ha mar eddig nem sikerült, ezután még kevésbe sikerülhet elmagyarositani. Egyetlen példára hivatkozom: a kultúra fogalmának tartalmát hiven visszaadja a műveltség szó. Nagyszerűen sikerült forditás. Csakhogy a szó nem elég engedelmes, vagyis nem képezhető a szükséghez képest, különben nem volna kultúrterem, kul- turest, kulturos, proletkult, kultúrmérnök, kultur- monopolium. — A listát nem mentettem ki. Másik ugyancsak fontos és az előbbivel számos ponton találkozó csoport a társadalmi rendünkkel kapcsolatos fogalmak vilaga. A proletárdiktatúrát nem helyettesíthetjük nincstelenek parancsuralmával, munkasparancsuralommal. Az “Idegen szavak szotara” magyarázatot ad, de a proletárdiktatúra helyebe nem javasol magyar megfelelőt, nyilván mert nem lehet. Osztályharc, pártosság, jobboldali, baloldali elhajlás s meg egy sereg magyar szó pontosan követi a tartalmát. De csak zavarra vezetne, ha magyarosítani próbálnánk olyan fogalmakat, mint á reakció, revízió, dogmatizmus, kétfrontos harc, extraprofit. A kolonializmust ugyan pontosan fedi a gyarmatosítás, az ujgyarmatositás azonban aligha jelent neokolonializmust. A harmadik csoportot a műveltség, a tudomány fejlődésevei együtt jaró uj fogalmak alkotják. Ezekről mar Verseghy Ferenc megmondta, hogy e szavakat ne magyarosítsuk tüzzel-vassal, hanem nagyjából eredeti formájukban “nemzetiesitsűk el”, mint ahogy ez már megtörtént a többi között a tinédzserrel, a hibernálassal, bar az előbbi helyett nyugodtan használhatjuk a tizenévest. E harmadik csoportba tartozik a szmog is, amelyet fordítás helyett jobb lett volna elnemzetiesite- ni. Füstködnek fordítani a hibás magyarosítás prototípusa. Maga a szó az angol smoke és az ugyancsak angol fog összegyúrásából jött létre. Az első szó fustót, a második ködöt jelent, a kettő összegyúrva: kust. Nagyjából igy készült az egyik legkiválóbb magyar szöalkotás a csór, csőből es orrból. Cso-orr éppúgy agyrém, mint füstköd. Mar csak azért is, mert a fogalom fejlődött, a szmog nemcsak füstből és ködből áll, hanem olyan képződmény, mely a ködön es füstön kívül nemcsak meg kormot, port, ként, széndioxidot stb. tartalmaz, hanem termőtalaja egy sereg, az egészségre veszélyes baktériumnak. A hatvanas évek koMagyarországon, akar csak világszerte mindenütt egyre sokoldalúbb feladátot jelent a társadalom szá mára az idős emberekről való gondoskodás. Az élet - színvonal emelkedésével és az orvostudomány fejlődésével mind több ember éri meg az öregkort.így Magyarországon 1980-ra várhatóan már az ország lakosságának egyötöde lesz 60 evesnel idősebb. A kórházi ápolásra ugyan nem szoruló, de gondozást és emberi melegséget igénylő idős emberek támogatásának számos módja terjedt el Magyar- országon. Szinte klasszikus formája mar a társadalom gondoskodásának a szociális otthon. Jelenleg 26 ezren élnék ilyen otthonokban, kulturált egészséges körzepe táján egyetlen szmogos nap több mint háromezer áldozatot követelt Londonban. Miután megvédtem az idegen szók egy részét, hadd fejezzem be azzal, hogy ha van sürgős nyelv- vedelmi föladat, akkor az a népnyelv kincseinek minél gyorsabb es minél gondosabb összegyűjtése. Mert rossz szavakat ráérünk gyártani, de ami elvész szép szobán, szép fordulatokban, soha senki nem pótolhatja. nyezetben, állandó orvosi felügyelet alatt. Azokat az egyedül maradt öregeket, akik ragaszkodnak otthonukhoz, de önmaguk ellátásában segítségre szorulnak, lakásukban keresik fel és ápolják a hivatásos — vagy eppen nem hivatásos — szociális gondozók. Nagyon szép, humánus kezdeményezés az úgynevezett öregek napkóziotthona. Ezek klubok, ahol nemcsak társaságot, szórakozást, hasznos időtöltést talalnak a tagok, hanem olcsó étkezest és szakszerű gondozást is kapnak. 1962-ben kezdődött e klubhálózat szervezése, és tavaly már hatszáz volt a számuk. Az egészségügyi miniszter most rendeletben intézkedett a jól bevált napközi-hálózat kiterjesztéséről. Mig eddig főleg társadalmi erőforrásokból léte sültek az öregek napköziotthonai, ezentúl állami költségvetésből a helyi tanácsok is szervezhetnek ilyeneket. Bővülnek a napk'óziotthonok szolgáltatásai is. Rendszeres orvosi felügyelet, naponta háromszori étkezés1, gondoskodnak ruházatuk tisztántartása - rol és közös kulturális programokat is szerveznek. Ha a gondozottak igénylik, ezentúl nyugdijkiegészitésként könnyű munkát is szereznek számukra.
