Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-08 / 19. szám
3 70.000 vietnámi támogatására 500 millió dollárt kár Kissinqe Thursday, May, 8. 1975. Külföldi állampolgárok Thai-főldre e’rkeznek Phnom Penh-böl. Az elmúlt hét folyamán nagy port vert fel a polgári sajtó azzal, hogy el akarta hitetni olvasóival, miszerint a francia nagykövetség Phnom Penh-i épületében április 17. óta menedéket kapott idegen állampolgárok veszélyben vannak, mert a teherautók, melyeken útnak indították őket, “elvesztek.” Az autók sértetlenül e'rkeztek meg a Thai-határhoz es külföldiek jo karban leptek Thai- főldre. Az autók a forradalmi kormány parancsára “titkos utón” tették meg az utat és igy biztosították a francia, amerikai, japan es más nemzetiségű idegenek biztos megérkezését rendeltetesi helyükre. A Goldwater Kórház betegei es orvosai tüntető felvonulással tiltakoztak Beame polgármester azon javaslata ellen, mely lezárna^a benakat gyógyító intézményt. Beame polgármester az iskolák, korhazak es könyvtárak lezárásával óhajtja egyensúlyba hozni a város költségvetését. Mindezen intézmények alkalmazottai, mind az iskolák diákjai szervezkednek, hogy felvegyek a harcot Beame tervenek megsem- misitesere. SAN FRANCISCO, Cal. A város kórházaiban az orvosok sztrájkba léptek. Tiltakoznak a helytelen kezelési biztosítási díjazás 3400 százalékos emele- se ellen. A kórhazakban csupán a kritikus állapotban levő betegeket kezelték. Hasonló a helyzet az ország számos más városában. WASHINGTON, D.C. Ugyanakkor, amikor Ford elnök javasolja, hogy tegyünk pontot a vietnami habomra, felejtsük azt el, ne vádoljunk senkit azért, ami történt, Kissinger külügyminiszter a kormány nevében, kéri 500.000.000 dollár előirányzását 70.000 idehozott vietnámi tamogatasara. E vietnamiak ezrei a vietnami nép szemeben hazaarulok, mert azokat szolgálták eveken keresztül, akik tízezer merföldnyi távolságból küldték el katonáikat, azzal a kitűzött céllal, hogy megakadályozzák a nép önállóságának és függetlenségének kivívását. Az Egyesült Államokba menekült vietnamiak előnyös helyzetbe jutottak azáltal, hogy támogatták a washingtoni kormány által felállított bábDr. Milton Friedman, a Chicago Egyetem közgazdasági tanára, az ország legnevesebb maradi közgazdásza volt az, aki megadta a választ erre a kérdésre: “mi a társadalmi kötelessége egy magán- vállalatnak?” Dr. Friedman igy válaszolt: (hogy) PROFITTAL ZÁRJA AZ ÉVI EGYENLEGET. Arról nem szólt egy árva szót sem a professzor ur, hogy milyen eszközöket használhat egy vállalat e célkitűzésé (profit) eleresere? Számit-e az, hogy egy vallalat beszennyezi a levegőt, vagy az üzemhez közeli vizeket, mint ahogy azt például a Silver Bay vállalat teszi Minnesotában; naponta 67.000 tonna szennyet önt a Superior Tóba. Vagy szamit-e az, hogy egy vallalat gyermek- munkát alkalmaz (mint például — többek között — az oregoni nagybirtokosok)? Számit-e az, hogy egy vállalat a törvények be-, tartasaval, vagy azok megszegésével éri el kitűzött / , . I _ n Vegyük szemügyre a Connecticut állami Shelton városkában működött Sponge*' Rubber Products Company ügyet! Mit látunk? A Grand Sheet Metal vallalat megvásárolta az üzemet a B. F. Goodrich vállalattól 13 millió dollárért. Az ügylet természetesen nem készpénz elleneben történt. Ki kell hangsúlyozni, hogy a szerződés egyik ponlja felre nem érthetően kijelenti: “tűz esetén, 1974, áprilisa és 1975. március 31. között, a biztosítási összeg a Grand Sheet Metal vállalatot illeti.” Az 1973-as év nem zárult profittal, ami aggodalommal töltötte el a SRPC vezetőit. Egyéni, vagy társadalmi érdekből valamit tenniük kellett, hogy a helyzeten változtassanak. Az anyavallalat,a Grand Sheet Metal vezetője, Charles D. Moeller, tanácsadójával Rév. David N. Bubar baptista lelkesszel megtárgyalta, mitévők legyenek, hogy haszonnal záruljon az 1974-es ev a Shelton-i üzemben. Most, hogy visszatekintünk az esemenyekre, kormányt. E tettükkel bunt követtek el a vietnámi nép ellen és hátráltatták annak szabadságharcat. Most, miután munkáltatóik, az amerikai monopolisták teljes vereséget szenvedtek, menekülniük kellett. A Ford kormány 70.000 vietnámit csempészett ki és ezeket akarja élelmezni, lakással, ruhával, orvossal ellátni az amerikai nép terhére. Ugyanakkor amerikaiak millióinak nincs munkája, 30 millió szövetségi biztosításból tengeti életét és milliók nyögnek az egyre emelkedő adóterhek alatt. írjunk képviselőinknek és szenátorainknak: egy centet sem a vietnámi hazaárulók reszere! Küldjék vissza hazájukba az idehurcolt vietnámiak ezreit! tisztán látható, hogy a Grand Sheet Metal igazgatója es lelkész tanácsadója elhatároztak, hogy fel kell gyújtani az SRPC üzemet Shelton, Conn.-ban, be kell kollektalni a tíz millió dollar biztosítási járulékot és ezzel az 1974-es profit biztosítva lesz. Nem erdekelte őket, hogy az üzem langba borítása törvenyellenes cselekedet, az sem játszott szerepet számításukban, hogy az üzem felgyujtasaval 900 munkás elveszíti a munkalehetőséget, megélhetését. Az sem bántotta lelkiismeretüket, hogy a gyár felgyűjtását csak három ejjeli or elrablásával tudják megvalósítani! Csupán egy gondjuk volt. Csupán egy társadalmi feladat lebegett szemük előtt: A PROFIT. Így történt azután, hogy elhatározásukat követően nyolc büntetett előéletű egyént bereltek fel, akik megszereztek a szükséges benzint, robbanó anyagokat és egyebeket, melyeket 1974. március 1.-én Ohioból Shelton, Conn.-ba szállítottak. Az éj leple alatt elrabolták a három őrt, elhelyeztek a benzint, a bombákat a gyár különböző épületeiben, felrobbantottak a bombákat, melyek langba borították a benzint. A tűz percek alatt a gyár minden részébe elterjedt. A kirendelt tűzoltók képtelenek voltak a tüzet lokalizálni. Ezt követően Charles D. Moeller ur beadta kérelmét a biztosító vállalatokhoz a tíz millió dollar kifizetésére. A biztositő vállalatok vezetői azonban vizsgálatot indítottak a tűz eredetének megállapítására és kiderült, hogy az előre megfontolt terv alapjan tört ki. A vizsgalat eredményeként vád ala helyeztek tíz személyt: Charles D. Moellert, a Grand Sheet Metal vállalat igazgatóját, Rev. David R. Bubar, baptista lelkészt, Moeller tanácsadóját, valamint a nyolc felbérelt búnözót, akik a Moeller-Bubar tervet végrehajtották. Lapunk részletesen foglalkozott annakidején a SRPC gyár felgyujtásával. Nem kivételes eset az, hogy egy gyár a lang martalékává válik. Most, hogy a nemzetgazdaság pang, egyre több kis- és középüzem küzd pénzügyi nehézségekkel és egyre több üzem nem profittal, hanem deficittel végzi az üzleti évet. EZ A MAGYARÁZATA ANNAK, HOGY EGYRE TÖBB GYÁRAT GYANÚS TŰZ PUSZTÍT EL. íme, a magántulajdonon alapuló rendszer erkölcse profitot minden áron, ha kell, a gyár, az üzem, az üzlet lángba borításával. 11 — IW ■ I II I- I | | ■ ■■ W.IIIHMI I I ERKÖLCS AMERIKAI MAGYAR SZÓ---------------
