Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-01 / 18. szám
Thursday, May. 1. 1975. 12 AMERIKAI MAGYAR SZO MINH ELNÖK ELRENDELTE AZ AMERIKAIAK EVAKUÁLÁSÁT 24 ÓRÁN BELÜL SAIGONBÓL SAIGON, E sorok írásakor halljuk a hirt a rádión: Duong Van Minh, Dél-Vietnam újonnan felesketett elnöke elrendelte, hogy minden amerikai állampolgár hagyja el 24 órán belül Vietnam területet. E határozatára az késztette, hogy az Ideiglenes Forradalmi Kormány csapatai sortűz ala vettek a Tan Son Nhut repülőteret. A sortuz következtében két amerikai tengerész- gyalogos életet veszítette és több repülőgép langba borult. Az amerikaiak kénytelenek voltak felfüggeszteni a vietnámiak evakuálását. Minh elnök felesküvesi beszédének kezdetén tűzszünetről, békéről, a vietnámi népét képviselő különböző politikai partok együttműködéséről, Vietnam újjáépítéséről zengedezett,de beszéde végen ezt mondta: “Ma a történelem uj szakasza kezdődik. A hadsereg tagjaihoz beszelek es mondom: uj feladat teljesítése előtt álltok. Meg kell védeni a meg kezünkben levő területeket, hogy megvédjük a békét. Legyetek bátrak. Kövessétek tisztjeitek parancsát!” Minh elnök beszédét követően a hazafias front csapatai megkezdték a varos különböző területeinek elfoglalását. A feltartóztathatatlanul előrenyomuló forradalmi erők egyik városrészt a másik után foglalták el. A Minh-kormány csapatai úgyszólván semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Csupán az IFK csapatainak előrenyomulása után adta ki Minh elnök az ukázt az amerikaiak evakuálására. Lángban állnak a Tan Son Nhut repülőtéren az amerikai repülők. Két amerikai tengeresz-gyalogos eletevel fizetett, mert a Ford kormány nem evakuálta őket időben. WASHINGTON, D.C. Ford elnököt értesítettek hétfon délután — washingtoni időszámítás szerint — arról, hogy két tengeresz-gyalogos életét veszítette, amikor a felszabadito seregek sortuz alá vették Saigon repülőterét. Ezt követően Ford elnök rendkívüli gyűlésre hívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot. A késő esti gyűlést követően az újságírók érdeklődtek, hogy a Tanacs elhatarozta-e az amerikai polgárok Del-Vietnamból való kiürítését? Ron Nessen, elnöki sajtó- megbizott kijelentette, hogy Ford elnök nem rendelte el az evakuálást. Az ország elnökének e kijelentése késztette Richard S. Schweiker Pennsylvania-i republikánus szenátort a következő nyilatkozatra: A kormány veszélyezteti az amerikai állampolgárok életet. A kormány szabotálta az utolso hetekben az evakuálást. Ford elnök és Kissinger magatartasa egyenlő az őrültséggel.” Ford elnök csak akkor adta ki az utasítást az amerikaiak evakuálására, miután Minh elnök elrendelte az amerikaiak távozását 24 órán belül. E sorok írásakor az amerikai hadihajókról felszállt helikopterek szazai Saigon háztetőin szedik fel az Egyesült Államok polgárait, akik civil ruhában, mint katonai tanácsadók es CIA ügynökök szerepeltek. Annak a vietnami kormánynak a kiebrudálasi ukazaval végződött az amerikaiak három évtizedes szerepe, amelynek megvédése 55.000 amerikai ifjú életébe, több tízezer ifjú sérülésébe és az adófizetők 150 ezer millió dollárjába került. Nagy ellenszenvvel fogadja az amerikai nép a Dél Vietnamból A térképen jelzett három USA katonai repülőtérre a vietnamiak ezreit hoztak az amerikai hadirepülogepek. A washingtoni kormány, mely az utolsó két hetben ahelyett, hogy evakuálta volna az amerikai polgárokat Dél-Vietnamból, az amerikai hatóságokkal kooperáló vietnamiak ezreit szállította először a Fülóp-szigetekre és Guamba. Az utolso heten megkezdték a vietnamiak ezreinek a floridai Eglin, az arkansasi Ft. Chaffee és a San Clemente, Cal.-i Pendleton támaszpontokra való szállítását. E három államból erkezó hirek arról számolnak be, hogy a lakosság egyhangúan ellenzi a vietnámiak ezreinek oda-szallitását. idehozottak ezreit Arkansasban a lakosok között olyan hangulat fejlődik ki, mely arra enged következtetni, hogy majd megakadályozzák a vietnamiak kiszállását a repülőgépekből. Egy polgár kijelentése jellemző a hangulatra: “Ezek a vietnámiak nem beszelnek angolul, nincs mesterségük s ha van is, akkor is az amerikai munkásokkal veszik fel a versenyt azokért a munkaalkalmakért, melyek nincsenek.” Erezve az amerikai nép ellenszenvet az idehozott vietnámiakkal szemben, Mike Mansfield, a demokrata szenátorok vezetóje,igy nyilatkozott: “A kérdés az, hogy mit csinálunk az idehozott vietnámiakkal? Nekünk fogalmunk sincs, milyen tervet dolgozott ki a Ford-kormány e tekintetben. Hogyan tudjuk ezeket az ezreket munkába helyezni, amikor az amerikai munkások milliói is munka- nelkül vannak. Az adófizetőknek sok, sok millió dollárjába kerül majd a vietnámiak ellátása.” Thieu volt dél-vietnami elnök és felesége Taipei- be menekült. Egyes hirek szerint összeharácsolt millióival Londonban óhajt végleg letelepedni. Kaliforniába erkezett Nguyen Cao Ky, a viet námi hadsereg eg)ik legkorruptabb és legreakcio sabb tisztjenek felesége. Ky két nappal ezelőtt gúnyosan utalt a “Vietcong győzelmére” és arra buzdította a kormány hadseregének tisztjeit, hogy szervezkedjenek a felszabadító csapatok elleni harcra. E pillanatban nincs hir hollétéről, de minden bizonnyal próbál az utolso pillanatban elmenekülni es életet igy biztosítani. 0 WASHINGTON, D.C. A képviselőhaz költségvetési bizottsága javaslatot terjeszt a képviselőhaz elé a benzin szövetségi adójának gallononként három centes emelesere. A javaslat szerint az adó egy even belül újabb 23 centtel emelkedne. A demokraták e lepessel akarjak “megoldani” az energia-problémát. 0 WASHINGTON, D.C. A PANAM légi vállalat ez ev első negyede 59 millió dollárral végződött. 0 WASHINGTON, D.C. Újabb viteldij emelést követelnek az ország vasutvallalatai. Májusban 2.5 es októberben 7 százalékkal akarjak emelni a teherszállítás dijat. 0 NEW YORK, N.Y. A varos munkásainak 11.5 százaléka munkanélküli. A 30-as évek óta nem volt ennyi műn, inéit öli, mint jelenleg. © BATON Rí TJG1 La. Az Allied Chemical vállalat lezárja üzemét. 445 munkás vesziti el munkáját.
