Amerikai Magyar Szó, 1975. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-13 / 11. szám

------------------------------------------------- 5 nobb a kanadai kiadású Time hetilap, amelynek több mint 500,000 olvasója van. Lakosságának ara­nyában többen olvassak Kanadaban, mint bármely más országban, beleertve az Egyesült Államokat is. A nacionalista mozgalom, valamint a kanadai fo- lyóirat-kiadok nyomására a kormány most igyek­szikvisszavonni a “Time Canada” részére adott adó­kedvezményt. Ez a lap azonos a U.S.-ben kiadott lappal, a különbség az, hogy Montrealban szerkesz­tett, ótoldalas kanadai melléklete és kanadai hirde­tései vannak. A “Time Canada” elnöke szerint, az adokedvezmeny megszűntetése a kanadai kiadas vé­get jelentene. A javasolt törvénykezés a Readers Digest kanadai kiadását is veszélyeztetné. Mivel Kanadanak kevés külföldi tudositoja van, igy általában külföldi hireit az U.S. sajtóügynökségtől vagy szindikált sajtóhálo- zattol veszi át. A kanadai nacionalisták úgy érzik, sok esetben lenyeges különbség van a U.S. és a ka­nadai nézet kozott. A U.S. televízió is mindenütt behatol a kanadai otthonokba. Legtöbben a U.S. határokhoz nem több, mint 100 mérföld messzeségben élnek, könnyen és olcson vezethetik be a kábel-televíziót, amelynek Kanadában egyre több előfizetője van. A kanadai kormány illetékes hivatala megszigorította az erre vonatkozó szabályzatot, amely kimondja, hogy a legnepszerubb esti 8 órai programszámok fele kana­dai legyen. Az A.M.-rádió szabályai meghatározzak, hogy a rádión játszott lemezeknek 30 százaléka kanadai legyen. Ez elősegíti a kanadai népszerű zene ter­jesztését és állast biztosit zeneszerzőknek, éneke­seknek, zeneszeknek. Jelenleg a mindenütt kapható olcsó, papír kötésű könyvek iroi nagyreszben amerikaiak. Igyekeznek ez ellen is védötorvenykezest hozni. Mozik látoga­tására évi 150 millió dollárt költenek, legtöbbet amerikai filmekre. Ezeknek hasznából nagyon ke­vés jut Kanadanak, amiből a kanadai filmipart fej­leszthetnék. Jellegzetesen fejezte ki Kanada novekvo harcat a U.S. befolyás ellen Peter C. Newman, a népszerű kanadai Maclean’s folyóirat szerkesztője, amikor ezt mondta: “Negyedszázados csodálatunkat minden­nel szemben, ami amerikai, egyszerre felemésztette a vietnami égő falvak tüze, a Watergate sötét labirin­tusai és az a már régóta esedekes felismerés, hogy az Egyesült Államok nemcsak iparunkat, de életmó­dunkat is kiszorítja.*' Thursday, March. 13. 1975. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Nagy ENSZ komplexum épül Becsben set 1978-ra tervezik; 50 liftje lesz, 5000 telefonja és 11 kisebb-nagyobb konferencia terme. Összekötte­tésben lesz a most épülő becsi földalatti hálózattal, es a Schwechat-i Nemzetközi Repülőtérrel egy vá­rost megkerülő autósztrada köti majd össze. A jelen­legi elkepzelesek szerint 1981-ben legkevesebb 4700 személy dolgozik az ENSZ-Varos-ban. A Becsben lévő két ENSZ-hivatalnak jelenleg 2300 alkalmazottja van. Mióta 1945-ben az ENSZ San Francisco-ban meg­alakult, az Egyesült Államok mindez ideig hangoz­tatta, hogy szívesen látja sajat területén a világszer­vezetet. De a fejlődésben lévő, el nem kötelezett, u.n. harmadik világ országai mar évek óta ajanljak, hogy az Egyesült Nemzeteknek meg kell szabadulni a U.S. nagyhatalmi befolyásától és máshova kellene költöznie. Bruno Kreisky, Ausztria kancellárja, nem­régen beismerte; “nagyon sok orszag.közottuk nagy országok is, azt tanácsoljak, hogy formális ajánlatot tegyünk az ENSZ székhelyének Bécsbe való áttele- pülesere.” Bécsben sokan azon a velemenyen vannak, hogy az ausztriai Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, tá­mogatni fogja Becs városának ezen igyekezetét, a- mikor az ENSZ-Varos jovójet az osztrák kormany- nyal es az ENSZ hivatalaival megtárgyalja. Becsben, a Duna északi pártján, egy nagy vasbe­ton irodaház komplexum építkezés folyik. Ez lesz az Egyesült Nemzetek egyes hivatalainak, de talán idővel az egesz ENSZ-nek az uj otthona. A látogatók, turisták nem mulasztják el, hogy ezt a nagy építke­zést meg ne tekintsék es a kormány minden látoga­tó külföldi diplomatának is megmutatja. Becs gyar- varosanak végen 680 millió dollár költséggel épülő ENSZ-Varos toronyhazai már eddig is megváltoz­tattak a varos kepét. A három homorú irodaepulet-toronyba es a ke­rek nemzetközi konferencia epuletbe hivatalosan csak a Becsben ülesezo két hivatal, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség es az ENSZ Ipari Fejlesz­tési Szervezete költözik be. De a világszervezet már fontolóra vette az East River pártján lévő Titkárság részeinek odatelepiteset 500 alkalmazottal. Arról is szó van, hogy egyes gyűléseket az ENSZ ne New Yorkban, hanem a becsi uj központban tartson meg. Sót meg az is lehetséges, hogy a világszervezet egyik legfontosabb területe/ a Gazdasági és Társadalmi Tanacs legalább időnként Becsben ül majd össze. A konferencia epuletet úgy terveztek, hogy az a Közgyűlést is magába tudja foglalni, amit idővel tá­lán majd ott tartanak meg. A komplexum befejezé­Kanada függetleníti kultúráját Kanada polgárai, egyre jobban megnyilvánuló nemzeti öntudattal .ujabban kultúrájuk fűggetlen- ségeert harcolnak. A filmgyártást a kormány mar néhány ev óta szubvencionálja es most mar arról beszélnek, hogy a többségükben külföldi, főleg U.S. tulajdonban lévő filmszínházakban is kvótát vezes­senek be, vagyis, hogy több kanadai filmet vetítse­nek. Kanada növekvő kulturális fűggetlenitésére mu­tat több kulturális fejlemény. A könyvkiadás térén a kormány még ez évben szándékszik törvényt hozni a külföldi tulajdonban lévő könyvkiadás kor­látozására es terjeszkedésének megakadályozásara. Különösen sok vita tárgyát kepezi az ottawai kor­mány egyik törvényjavaslata, amely a két legolva­sottabb folyóirat, a kanadai kiadású Time es a Rea­ders Digest megszüntetését eredményezne. Kanada angol nyelvű területein a nemzeti Öntu­dat nagy mérteidben elóterbe lepett. Ez a mozga­lom hangsúlyozza a kanadai és U.S. kultúra, élet­mód és politika közti különbségét. Francia-Kanada kultúrája természetesen nem érzi annyira fenyegetett nek magát az Egyesült Államok befolyása által. A francia nyelvű mozi, rádió es irodalom zavartalanul megtartja nemzeti jellegét. De az angol nyelvű terü­leteken ez a befolyás mindenütt látható. Legfeltü­BUENOS AIRES, A “Glacier” nevű amerikai hajót 25 láb vastag jégréteg vette körül a Déli Sark vidé­kén. Amerikai helikopterek siettek a hajón lévő tudósok és legénység megmentésére. • TEHERAN, Irán déli térségében földrengés pusztí­tott. 15-en eletüket vesztettek. I SOBEL OVERSEAS CORP. I 210 EAST 8óth STREET, NEW YORK, N. Y. 1002« = —-TELEFON: (212) 535-6490 — =T i IKKA FŐÜGYNÖKSÉG I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE . f E SZÁLLODA FOGLALÁS - IKKA UTALVÁNY - LÁTOGATOK KIHOZATALA - = E VIZUMSZERZÉS - GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK , = s IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 2

Next

/
Thumbnails
Contents